Angelika
Chrapkiewicz-Gądek, aki spinális izomatrófiában szenved, 2018. július közepén barátai
segítségével feljutott a Tátra és a Kárpátok legmagasabb csúcsára, a
Geralchfalvi-csúcsra (Gerlachovský štít, 2655 m). „A betegség egyre előrehaladottabb
állapotban van, de nem adom fel, további terveim vannak, melyeket meg szeretnék
valósítani” – jelentette ki Angelika a csúcsmászást követően. A 37 éves lengyel
nő, aki 3 éves korától szenved a gerincagyi atrófiának is nevezett betegségben,
igyekszik pozitívan gondolkodni, és további kihívásokat keresni. Nem a Gerlach
volt az első csúcsmászása, egy évvel ezelőtt a Barát (Mnich) két éve pedig Lengyelország
legmagasabb csúcsa, a Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m) tetejére jutott fel,
emellett pedig 2001-től pedig a Mozgássérült Búvárok Nemzetközi Szövetségének (Handicapped
SCUBA) vizsgázott búvára.
Angelika Zakopanéban
született és nevelkedett, jelenleg azonban Krakkóban él, de mint mondta, a víz
és a búvárkodás mellett a hegyek még mindig a szenvedélye. Tinédzserként a
barátai vitték először a hegyekbe a saját hátukon cipelve. 10 évvel ezelőtt egy
alapítvány támogatásával feljutott a Kilimandzsáróra, és ez megváltoztatta az
életét. Rájött, hogy mások segítségével képes feljutni a hegycsúcsokra, és a
férje segítségével elkezdte szervezni a tátrai túrákat.
Legutóbbi túrájával
kapcsolatban ezt mondta: „A Tátra legmagasabb csúcsára tervezett expedíció
kezdettől fogva nagyon bonyolult vállalkozás volt. Az első félénk gondolat két
évvel ezelőtt született meg bennem. Akkor még nem volt kész a csapatom.
Időközben kinéztem magamnak a Barátot, és ezután a magasságtól való félelem
ellenére elhatároztam, hogy szembenézek vele, hogy ezzel is a lehető legjobban
felkészüljek a Gerlachon rám váró kihívásra. A felkészülés során ezzel a szándékkal
erősítettem az izmaimat, az edzőmmel készíttettem egy speciális edzéstervet,
hogy erősítsem a karomat és az összes, még működő izmomat. Közben küzdöttem az
édességekkel, hogy tartani tudjam a diétámat. Az, hogy a súlyomat sikerült egy
felső határ alatt tartani, a sok áldozatnak és a folyamatos munkának az
eredménye” – jelentette ki Angelika.
A túrára megszerezte a
Tátrai Nemzeti Park (TANAP) engedélyét, és megfelelő jogosultsággal rendelkező
hegyivezetők kíséretében indult a csúcsra. „Az első kitűzött időpontot a nem
megfelelő időjárás miatt el kellett halasztani, a következő időpontot két
héttel későbbre tűztük ki. Ez volt a leghosszabb két hét az életemben” – mondta
később. Ahhoz, hogy egy nap alatt megjárják a csúcsot, nagyon korán kellett
indulniuk, így a Sziléziai háztól (Sliezsky dom) hajnali 3 óra 20 perckor
indultak. „Félelmetesen hideg szél fogadott, megállás nélkül mentünk, hogy ne
fázzunk. Folyamatosan az időjárás változását figyeltük. A csapat összesen 16
főből állt. A Batizfalvi-próbán történő feljutást összesen 12 fiatal hegymászó
segítette, és Angelika végül reggel 8 óra 10 perckor megérkezett a csúcsra.
Innen a felfelé megtett úton mentek vissza a Felkai-tóhoz, az egész expedíció
10 és fél órát vett igénybe, beleértve a csúcson töltött másfél órás pihenőt is.
Angelikának további
tervei vannak a hegyekben. „A Gerlach nagyon sokat kivett belőlem. Nagyon jól
éreztem magam a túrán, azok az izmaim, amelyek még mindig erősek, keményen
dolgoztak. Most egy kicsit pihennem kell. Remélem, hogy jövőre sikerül
valamilyen hasonló túrát megszervezni, de most még nem szeretném elárulni, hogy
mi lehet a cél. Ebben a szezonban talán megpróbálok még feljutni néhány kisebb tátrai
csúcsra, talán a Nyugati-Tátrában” – mondta befejezésül Angelika
Chrapkiewicz-Gądek.
