A
sítanfolyam, amelyet Hefty Gy. Andor tanár vezetett és a Magyar Sí
Szövetség megbízásából a Magyar Tátra Egylet rendezett, márc. 24-től ápr. 1-ig
tartott. A 17 szepesi sífutó már 23-án d. u. érkezett meg a külön villamossal
Felső Hágira, honnan sível mentek fel a Poprádi tóhoz. A 15 budapesti másnap
érkezett. A menház teljesen megtelt; állandóan 35-40-en voltak, köztük 10 hölgy
is. A gyakorlatok 24-én még együttesen kezdődtek meg, másnap azonban három
csoportot alkottak, melyeket Hefty, Rokfalusy és Füleky vezettek. A továbbképző
csoport Hefty tanár vezetése alatt csak egy napig tartózkodott a
gyakorlótéren, utána már kisebb-nagyobb túrákat tett és csak d. u. tért vissza
néha a gyakorláshoz. A haladók csoportja Rokfalusy tanító vezetésével 4
napig tanulta az ívelést és lendületeket, később szintén túráztak. A kezdők
csoportja Füleky tanár vezetésével a legelemibb gyakorlatokkal kezdte a
tanulást, de oly hamar túlesett rajtuk, hogy a 6-ik napon már szintén
túrázhattak. Gyakorlótérül az Oszterva legalsó lejtői, a Kopki nyúlványai és a
Menguszfalvi völgy erdős dombjai szolgáltak, amely utóbbi helyen állandóan
porhó volt. Túrákat az Omladék- és Menguszfalvi völgyek számos katlanában
végeztek. Felkeresték a Jegestó (1935 m) és Rumantó (2090 m) katlanait, fent
voltak a Békástavaknál (1920 m) és Hincótavaknál (1965 m), a Bástyaháton (1481
m) és a Fátyolvizesésnél (1700 m).
A tanfolyam második felére osztrák sífutók
is érkeztek és nevesebb sífutóink és hegymászóink közül is azok, kik odahaza
voltak. Természetes hogy csúcstúrákat is végeztek. Mindjárt az első napon
24-én, Dr. Vigyázó János, Dr. Förster Kálmán, Dr. Jánossy Endre és ifj.
Reichart Dezső fent voltak a Zergeörtornyon (2235 m) 30-án pedig,
gyönyörű időben sikerült a Tátracsúcsot (2565 m) is megmászni, a déli
hószakadékon át; három csoportban mentek fel, Delmár Walter és Hefty Gy. Andor,
Grósz Alfréd és Dr. Jánossy Endre, Vilkovszky Armand és Porpáczy Lajos.
Ugyanezen a napon Votisky Zoltán az Osztervát (1984 m) keresztezte Hági felől a
Poprádi tóhoz. Minden nap, uzsonna után, Hefty tanár előadást tartott, még
pedig a lavinaveszélyről, nyomvezetésről, síkészítésről és gondozásról, ruházat
és felszerelésről és végül a mentésről. Az idő is kedvezett a tanfolyamnak. A
két első napon tavaszias idő volt. A harmadik napon erős keleti szél jött, mely
4 napig tartott és friss havat is hozott. A szél igen kellemetlen volt a
túrákon, a friss hó az első nap jó volt, de aztán szélfutta és táblásán törő
lett. Utána újból szélcsendes meleg idő következett, amelyet az utolsó napon
fagy váltott fel. A hangulat mindvégig kedélyes és emelkedett volt. Az estéket társasjátékokkal,
tánccal, énekléssel töltötték el, mikor nem egy síelő gyenge oldalát is
megénekelték. A lakás a menházban meglehetősen szűk, de száraz és elég meleg,
az ellátás mindenképpen elsőrangú volt. A tanfolyam eredménye teljesen
kielégítő volt, olyannyira, hogy a lemenetelt Csorba állomásra még a leggyengébbek
is bukás nélkül tették meg. De még a jobb futók is beismerték, hogy sokat
tanultak, ami nem is csoda, mikor a csoportvezetőkön kívül oly kiváló síelők,
mint Delmár, Porpáczy, Vilkovszky, Jánossy és hegymászók, mint Grósz és Votisky
vettek részt a tanításban. A tanfolyam azzal a tudattal fejeződött be, hogy
sikerült a sífutásnak, hegymászásnak és a Magas Tátrának újból híveket
szerezni, ami megnyilatkozott a résztvevők azon óhajában, hogy jövőre ismét
találkozzanak a tél birodalmában.
ifj.
Reichart Dezső
Megjelent
a „Turistaság és Alpinizmus” folyóirat 1917/1918. évfolyamában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése