2016. szeptember 6., kedd

Láncok helyett járórács a Tengerszem-csúcsra vezető úton

Az egyik legismertebb közösségi oldalon néhány nappal ezelőtt komoly felzúdulást okozott egy fotó, amely a Tátra turistaúton elérhető legmagasabb csúcsára, a szlovák és a lengyel határon emelkedő Tengerszem-csúcsra (Rysy, 2499 m) szlovák oldalról vezető turistaúton történő építési munkákat mutatta be. Az „Aktualne warunki w górach” nevű lengyel csoportban látható az a fotó, amely a turistaútnak a Békás-tavaktól a Hunfalvy-völgyecskébe vezető, eddig láncokkal biztosított szakaszát mutatja, ahol éppen járórácsokat szerelnek a láncok feletti sziklákba. A munkások lyukakat fúrnak a sziklába, melyet betonnal öntenek ki, és abban rögzítik a járórácsokat.
Természetesen a turisták többsége ellenzi a magashegyi utakon történő ilyen könnyítéseket, és ezen nem is lehet meglepődni. A szlovák oldalról a Tengerszem-csúcsra vezető turistautat már eddig is jóval könnyebbnek tartották a lengyel oldalról a csúcsra vezető útvonaltól. A turistaútnak csak egy rövid szakasza jelenthetett némi nehézséget, melyet láncokkal biztosítottak, ahol viszont sokszor alakult ki torlódás. Mostantól ezen a szakaszon a turisták a láncok helyett a jóval kényelmesebb járórácsokon keresztül érhetik el a Hunfalvy-völgyecskét.

A szlovákok a járórács építése kapcsán elmondták, hogy ezzel a turistákat akarják megvédeni az esetleges balesetektől. A lengyelek szerint viszont ezekkel a járórácsokkal tönkreteszik a nemzeti parkot, ahol a hegyek eredeti jellegét prioritásként kellene kezelni. Véleményük szerint a magashegyi turistautakat a Tátrában nem lehet úgy kezelni, mint a völgyekben vezető, könnyű utakat. Az ilyen könnyítésekkel a Tengerszem-csúcsra kiránduló tömegek még kevésbé ismerik meg a hegyek valódi arcát, még kevésbé lesznek tisztában a hegyekben rájuk leselkedő veszélyekkel.
A hegyekben mindenki megtalálja a neki való szépet. Vannak könnyű gyalogos útvonalak a völgyekben, kicsit nehezebb utak a menedékházakhoz, és nehezebb turistautak a hágókra és a csúcsokra. Járórácsok beépítése a csúcsra vezető utakon visszavonhatatlanul megváltoztatja a zord hegyek természetes jellegét.
A szerk. megjegyzése: No comment…

38 megjegyzés:

  1. Júliusban már le voltak depózva ezek a lépőrácsok, de álmomban sem gondoltam, hogy ezt fogják csinálni belőle.
    Ez most kiverte a biztosítékot.

    VálaszTörlés
  2. Mi lesz a következő? Kemping lesz az egész Tátra és ferrata vezet fel a Gerlachfalvi-csúcsra? Nagyszerű...

    VálaszTörlés
  3. Teljesen le vagyok döbbenve. Abszolút egyetértek a cikk végén szereplő „no comment” megjegyzéssel. Már most az érzésem, hogy ez egy nagyon rosz irány. Ezáltal még több, hegyhez nem való koca turista fog felmenni a csúcsra, azaz még nagyobb a körülményekhez nem szokott tömeg fog nekiindulni ezen felbátorodva. Kvázi ezzel csak növelik a balesetek kockázatát, hiszen, amint leesik egy csepp eső vagy beborul az ég vihar előtt, rémülten lökdösik majd egymást a felkészületlen csúcsra járók. A rácsok csak néhány lépést helyettesítenek majd egy nehéz útvonalon. Elszántságot, kitartást és a természet tiszteletét nem fogják helyettesíteni.

    VálaszTörlés
  4. Ez tényleg elszomorító, borzalmas látvány.
    A következő az aszfaltozás és a mozgólépcső ?
    Nem is megyek arra többet.

    VálaszTörlés
  5. Kiábrándító... Meg kellene hagyni azt a néhány félelmet keltő szakaszt ami van...
    Off: Sajnos már így is eléggé ki van építve a Tátra turisztikailag, ezzel csak egyre jobban rontják, egyes pontokon olyan mintha egy tesco pénztárnál állnék. Ha az ember zord és vad körülménykre vágyik, a Retyezatra kell mennie.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja! Vagy az Albán Alpokba! :)

      Törlés
    2. Ez a pár négyzetméter épített járórács is rongálja a Tátra imázsát, de a mi ez a telepített erdőkben elszenvedett szélviharok pusztításához. Télen befedi a hó és nem látom majd, és hegymászóként bőven találok szinte érintetlen helyeket a legkisebb magashegységben. Járjatok többet járatlan utakon, az Albán Alpok joó!

      Törlés
  6. Most örülök hogy idén mikor voltunk még nem rakták le ezeket a borzasztó "lépcsőket", habár láttuk már egy kupacban odapakolva, de így elrontani azt kellemes szakaszt... Erre nincsenek szavak.

    VálaszTörlés
  7. Én örülök a fejlesztésnek. Nem érzem azt, hogy a hegyet bántaná, ellenben az utat könnyebben járhatóvá teszi. Tudomásul kell venni, hogy ez egy mainstream útvonal, ahová rengeteg ember jár, nem gondolom, hogy ezzel akár egyetlen emberrel is több lesz a hegyen, viszont aki ott lesz biztonságosabban mozoghat, kevésbé tarja fel, és kevésbé veszélyezteti a tapasztaltabb túrázókat.

    Azt gondolom, hogy aki kihívásra vágyik annak számtalan más lehetősége van, hogy kiélje azt. Szerintem ez sokkal inkább segítség. Azt gondolom, hogy a kevésbé felkészültekenek is meg kell adni a lehetőséget, hogy megismerjék a magashegyi világot. Én inkább több hasonló fejlesztést látnék indokoltnak, olyat ami növeli a biztonságot.

    Néha ufónak érzem magam a Tátrában, amikor hosszú nadrágban, bakancsban, hátizsákkal (benne bőséges vízzel, ruhával, étellel stb.) megyek fel a hegyre, miközben mellettem érzésre a délutáni sétájukat töltő emberek mennek. Tudomásul kell venni, hogy őket nem tudjuk szűrni, ezért segíteni kell. Nálam a tepsi nem vesz el az élményből, de mindenki biztonságát szolgálja.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én elfogadom a véleményed, és van is benne igazság. Viszont igazságtalan a heggyel szemben. Nem lesz meg az félelem, és az az érzés, hogy ha a hegy nem akarja hogy felmenj, akkor nem is fogsz... De így...

      A Bihar hegység Bocsászájára 5. alkalommal sem sikerült felmennem.

      Törlés
    2. A balesetet azzal előzzék meg, hogy normális felszerelésben jönnek túrázni, meg józanon, ne azzal hogy vasat meg lépcsőt meg vörös szőnyeget tesznek a hegyre.

      A másik meg, aki kényelmes meg nem edzett, azt ne menjen ilyen helyre. (Nem érdemli meg)

      Meg pl Szlovák paradicsomban bírom mikor tornacipős kocatúrások miatt kell a létrák előtt sorban állni, mert lassan halad, mert szétcseszi a talpát.

      Törlés
    3. 6. alkalomnak javaslom a Medveles 100-as teljesítménytúrát! Ha teljesíteni akarod, akkor nincs mese, fel kell menned.

      Törlés
    4. Teljes mértékben egyetértek veled,én is örülök ennek a fejlesztésnek. A biztonság a legfontosabb... A hegy ott maradt, nem bontották el és ha valaki addig felküzdi magát,ne azzal keljen foglalkoznia,hogy egy zergével keresztezett "helyi" túrista mikor löki le a láncról...A "koca túristák" meg egyszerűen nem jutnak fel eddig sem...Egy szónak is száz a vége, alig várom, hogy használhassam!

      Törlés
    5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    6. Tényleg nem lehet szűrni a hegyet mászókat - a biztonságot én is fontosnak tartom

      Törlés
  8. Furcsa ez a sok megalapozatlan szubjektív vélemény. Félelem a hegyen? Tényleg ennek kell lenni?

    VálaszTörlés
  9. Mindenki úgy véli, hogy eddig is sokan felmentek, "akiknek nem kellett volna", akkor miért is gond, hogy törekednek a maximális biztonságra, a dugók kivédésére? Ettől a pár rácstól nem fognak többen elindulni. Egyébként ennyi erővel már a lánc is jelentős könnyítés :)

    VálaszTörlés
  10. Úgy látom, nagyon sok szálon futnak az események egyszerre. Valóban több témát is előhozott a cikk tartalma. Bárhol is legyen: egy rövid láncos, kitetebb szakaszon való átjutás - remélhetőleg csak kismértékű és egészséges félelmet kellene, hogy előidézzen a magunkfajta nem hegymászó, de nem is csak városnézésre járó turisták számára, de számomra méginkább bátorságot, felkészültséget, önmagunk határainak legyőzését jelenetette eddig, ahol még a hegy természetes nyomvonalát követve, saját általunk megválasztott módon (kapaszkodva vagy sem,...stb) kellett végig csinálni. Sajnos ez a trend. Az egyre könnyebb útvonalak, még többeket szólítanak majd meg, egyre több fizető vendég érkezik és így tovább. A Via ferráták nagy része is részben ezért épült ki és egyre jobban népszerűsítik a normál trekking útvonalakhoz képest, hogy a kevésbé látogatott helyzínekre is többen érkezzenek, akiknek nagy része magától sohe nem lenne képes teljesíteni az útvonalat. Nyilván itt még nem feltétlen erről van szó (bár egy zöld és piros lámpát is elképzeltem már a lépcsők végeihez), de az irány efelé mutat. Azzal nem értek egyet, hogy biztonságosabb lett (elméletben biztosan), mert szerintem, ahol pl. csak láncok vannak ott még jobban koncentrál, oda figyel az ember -legalább is én ezt teszem - ezek a lépcsők pedig valóban azt a látszatot keltik, hogy itt aztán sima járdán felsétál a csúcsra az egyszeri ember. Ez van. Sajnos az instant kávék és sörök korszakát éljük, pedig mindenki tudja melyik a finomabb és melyik jobb. Az igazi. De az előbbit olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb elkészíteni. Ahogy egyszerűbb ilyen sima lépcsőkön is teljesíteni ezt a félelmetesnek azért egyáltalán nem nevezhető szakaszt. Nekem anno - tíz évvel ezelőtt - az első Tengerszem és Vörös torony hágó mászasom (annak hívnám) életreszóló élményt adott. Örültem a hegynek és örültem magamnak, hogy sikerült. A szint egyre lejjebb, a hegy(ek)nek már nem adták meg azt a tiszteletet, hogy nem csak kiépített útvonalon lehessen rá felmenni. Nyilván az út kiépítése mellett döntők nem ránk gondoltak, amikor erre szavasztak. Valódi élményekért, valódi helyekre kell menni. A Tátra ettől még mindig az ami, az egyik legszebb (és legkorlátozottabban) látogatható hazánkhoz közeli magashegység. Sajnos továbra sem az oda vágyó bakancsos (meleg ruhát hátizsákban cipelő :) turisták elől kellene védeni. Valóban, mi akik hosszú órákat utazunk (Csongrád megyéből), hogy pár évente lássuk szeretett hegyeinket, sajnos rosszul érintenek az ilyen kezdeméynezések. De hátha... kíváncsi leszek. marad-e véglegesen e remekmű a fenti útvonalon és mennyire kedvelik, majd az emberek.

    VálaszTörlés
  11. Nem vagyok tornacipős kocaturista, évente 2-3 alkalommal van lehetőségem megmászni egy-egy csúcsot. De! A hozzászólások nagy része azt sugallja, hogy ezek a hegyek kizárólag minket, jó kondiban lévő, és "felsőbbrendű" turistákat illet. Nekem sem öröm toporogni a létra aljánál, de visszagondolva, már miattam is várakoztak (türelmesen), amikor 11 évesen először jártam a Suha Bela-nál. Nem sajátíthatjuk ki a HEGYET, mert az akkor már nem a hegy tiszteletéről szól. Biztos vagyok benne, hogy ez a néhány járórács miatt nem fognak többen jönni erre az útra. A fenti írást és a hozzászólásokat olvasva az jutott eszembe, hogyha például az M3-as autópályán építenek egy új kapaszkodósávot, akkor az nem azt jelenti, hogy mindenféle tornacipős (trabantos, ladás, stb) kocaautósok nagyobb számban fogják használni a sztrádát, hanem azt fogja eredményezni, hogy az erős és gyors Audik, Mercik sokkal zökkenőmentesebben tudnak haladni mint azelőtt.

    VálaszTörlés
  12. Milyen tornacipő? Díszített "tangás papucsban" mennek, az egyik kezükben mobiltelefon, a másikban egy fél literes "sétálópalack".

    Én meg mellettük bakancsban, egy jókora bottal vagy husánggal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De ezek szerint ők eddig is felmentek így is, igaz? Akkor mi a probléma a ráccsal? Nem a rács miatt hülyülnek meg az emberek. Az ilyen flipflopos emberek eleve hülyék, a rács csak próbálja csökkenteni az ártalmakat :)
      Én sem szeretem ezt az elitizmust, ami a túrázók körében megy. Bennünket meg nézzen le a sziklamászó, aki lánc nélkül, rövidebb úton is fel tud menni a csúcsra? Ennek semmi értelme.

      Törlés
    2. Sziasztok,

      A járórács az a legnagyobb probléma, hogy csúfítja és károsítja a környezetet!
      Van ami nem oda való... lehet biztonságról beszélni, de ez szerintem túlzás.

      Törlés
  13. A kérdés valóban összetett, mindkét álláspont védhető, pro és kontra érvek egyaránt vannak. Személy szerint azonban ellenzem. Más hozzászólókhoz hasonlóan én is az irányban a „trendben” látom a nagyobb gondot. Sajnos, ahogyan idősebb turisták, hegymászók is mondják, a Tátra a 2004-es vihar és annak „kezelése” után, illetve az uniós csatlakozás után olyan mértékben megváltozott - és nem csak tájképileg, hanem a hegyből élők mentalitását tekintve is – hogy régi vonzerejét fokozatosan veszíti. Azoknak, akik amellett érvelnek, hogy mindenki számára biztosítani kell a magashegyi környezet elérésének lehetőségét, azoknak annyit mondanék, hogy fogalmuk sincs arról, hogy a turistaság mit jelent. Mert sokkal többet, mint, hogy alkalmatlan felszerelésben felsétálok gyorsan egy csúcsra, mert ott még nem jártam, majd gyorsan „lövök pár selfie-t” és kipipálva. Bemelegítésként ajánlanám a Reichart Géza-féle: Turistaság kézikönyvét, ingyen letölthető, bár nem sok kép van benne…..

    A fejlődés feltartóztathatatlan, ezt tudomásul kell venni, szerencsére sok pozitív hozadékkal (technikai eszközök, felszerelések, mentési körülmények stb. javulnak). Viszont személy szerint azt érzem, hogy a Tátrát gondozó és „üzemeltető” társaságok/lobbi csoportok (állami erdészet, TANAP, JAMES, felvonócégek, szállodák…) egyértelműen a haszonszerzést tartják szem előtt, a többi érdek, úgy, mint a túrázók biztonsága, hozzáférés bővítése, környezetvédelem mind mind látszat.

    Csak néhány ellentmondás: a szúrágás terjedése megoldatlan 12 éve, lassan inkább megállíthatatlan, azonban továbbra is csak az egymásra mutogatás folyik. A menedékházak bérlése körüli üzleti érdekek ütközése, aminek az eredménye olyan, szinte „örökös” bérlők kigolyózása, akik nem a haszon miatt üzemeltettek egy-egy házat évtizedek óta és szinte ismerősként üdvözölték a magyarokat is. Az emberi terjeszkedés miatti medveprobléma létező legrosszabb, de legolcsóbb PR megoldása (mert olcsóbb kilőni néhány példányt, akik ugye a biztonságot veszélyeztetik, mint pl. áttelepíteni). Via ferrata utak kiépítésének tervei több csúcsra, miközben a valaha gyönyörű Tarajka / Tarpataki vízesések körüli sivárságot sem képesek kezelni….

    Más magashegységekben, pl. a Júliai Alpokban, osztrák Alpokban egy csúcsnak minimum 2 vagy 3 útja is van, amiből a hegy adottságaitól függően akad egy könnyebb jelzett turistaút, így a hegymászó közönség és a városi közönség egyaránt megmászhatja.
    A Tengerszem csúcsra vonatkoztatva, nem az baj, hogy ha van egy „mozgólépcső” és azon a kevésbé edzettek, tériszonyosok, „kocaturisták” fel tudnak jutni, hanem az, hogy a jobb kondiban lévőktől, akik valóban a táj szépsége, az egyéni célok teljesítése és a kikapcsolódás miatt keresik fel a hegyet, az adott csúcsot egynél több alkalommal (sic!) is – mint jómagam – megfosztják ezt az érzést. Nekem harmadjára sikerült, mert kétszer is köd, illetve havazás fordított vissza, ráadásul a Hunfalvy hágóból. Aki könnyen elérhető magashegyi csúcsot szeretne, az használjon felvonót, menjen pl. az Elülső Szoliszkóra, Gáspár csúcsra, vagy ha megteheti a Lomnici csúcsra.
    A megoldás mindenképpen az lenne, ha több útvonala lenne szlovák oldalon is a Tengerszem csúcsnak és a többi népszerű csúcsoknak. Mint ahogyan a Tátra feltárása során több alternatív útvonalak is léteztek, amelyeket időközben lezártak. Csakhogy a szlovák illetékes hatóságok a Magistrála kiépítése óta, tehát 80 éve nem fogtak új utak építésébe, az eddigiek karban tartásával sem foglalkoznak megfelelően, ellenben tucatnyi korábbi utat lezártak és még az erdőövezetben futó utak melletti szörnyű tuskókat sem távolították el, mert valószínűleg az uniós segélyből erre már nem futotta….
    Alternatív, új utak hiányában még több turista fog feltorlódni és a felkészületlenek még inkább bajba kerülnek a türelmetlenek miatt és a kétirányú forgalom miatt nem férnek el ezeken a hosszú, de keskeny tálcákon, aminek könnyen félrelépés és baleset lehet a következménye.
    Szűcs Zoltán

    VálaszTörlés
  14. Tökéletesen egyetértek azzal, aki azt írta, hogy az utóbbi 10 évben nagyot változott szeretett Magas-Tátránk és nemcsak a vihar miatt. Nagyon pénzéhessé vált minden,hasonlókat tapasztaltunk a menedékházaknál, beütött a tömegturizmus-én nyáron utoljára 2002-ben voltam-amiről nem a provokatív tálcák tehetnek, csak ez mintegy szimbólum jelent most meg a Rysy-nél. Marad a nosztalgiázás, régi őszi képek nézegetése, amikor még előfordult, hogy egy hosszú túrán, hétköznap senkivel nem találkoztunk és ilyen a Szlovák Paradicsomban is előfordult. Természetesen annak örülni kellene, hogy egyre többen keresik fel a természetet, de ennek a tömegnek egy tekintélyes része, mivel kifizette a pénzéhes vállalkozókat úgy érzi megvette a Tátrát mindenestől. Ez ellen nem tudunk tenni semmit és mivel a Tátra a világ legkisebb alapterületű magashegysége, a tömeg bizony koncentrálódik. Az Alpok nagy területe miatt jobban eloszlik a tömeg(valamivel)így nyaranta inkább oda megyünk és bízunk az őszi Tátra nyugalmasabb napjaiban.

    VálaszTörlés
  15. ..."megvette a Tátrát mindenestől."

    Az emberek többsége hihetetlen túlzásokra hajlamos. Így van ez sajnos a Tátra szeretők között is.

    VálaszTörlés
  16. Meglehet valamivel magasabb hegyekről szól, ám talán mégis ideillik a következő klasszikus idézet: "Egy hegység gyorsan kimerül, ha az ember a technikai lehetőségek alkalmazásában nem tart mértéket, ha inkább a csúcs meghódítására, mint önmaga megismerésére vágyik. (...) A hegyek olyan elemiek, hogy az embernek se nem kötelessége, se nem joga, hogy a technika segítségével igázza le őket." Hogy ki a szerző, az talán szintén túl könnyű kérdés lenne...

    VálaszTörlés
  17. A baleseteket nem a tálca fogja csökkenteni.
    20-22 km 1300-as szinttel eddig sem a kezdők túrája volt. Ezzel csak még több felkészületlen és felelőtlen túrista lesz.
    Többet nem megyek a Rysy-re, max. a lengyel oldalról.

    VálaszTörlés
  18. A Tengerszem-csúcsra való felmenetel a tömegturizmus része. Ezen az útvonalon van egy nagyon rövid sziklalépcső és utána egy néhány 10 méteres párkány, ahol EDDIG IS VOLTAK lépéskönnyítő járórácsok. Amúgy ezen szakasz után van még egy turistaház, ahol gondolom az itt szörnyülködők egyike-másika már elfogyasztott egy korsó sört, amit mások a hátukon vittek fel oda...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne haragudj, de ne állítsunk valótlanságot, a Tengerszem-csúcsra vezető úton eddig nem voltak járórácsok. Láncok és sziklahágcsók voltak, de járórácsok nem...

      Törlés
  19. Szerintem szükség van ilyesmire. Sajnos sokan gondoljak ugy, hogy mivel 2000-2500 m magas a Tátra, ezért szinte bárkinek sima liba, akar egyedül is neki lehet vágni .na ebből van sok baleset, a mentőhelikopter drága mulatság , az emberi hülyeség meg határtalan .kb 3 hete voltunk, 2 hago/nap, tumultus a lancokon, kb 10 riasztás a hetvegen.talan könyebb a biztonságot növelni, mint a butaság ellen harcolni...mondjuk mind a kettő egyszerre szükséges

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. http://spis.korzar.sme.sk/c/20290212/v-obrazoch-na-chatu-pod-rysmi-sa-uz-dostanete-bezpecnejsie.html#ixzz4LdLg8KQk

      Érdemes végignézni a képeket. Katasztrófa! Akinek nem való a régi (nehéznek egyáltalán nem nevezhető) út, az NE MENJEN 2500 m magas csúcsra. Sétáljon ott, ahol neki jó, de ez....ez egyszerűen borzalom. Eddig is rettenetes dolgokat láthatott az ember, amikor a Rysy-re ment, de ez...egyszerűen siralmas, elkeserítő. Hagy menjen csak a sok tornapapucsos, szandálos, műkörmös, farmernadrágos-inges bohóc, költse csak a pénzét, fogyjon a sör meg a káposztaleves dögivel.

      Törlés
    2. Értem én az ellenérzést-szerintem sem kell sétaút a Rysy-re-, viszont a sok szemellenzős túristát nem nagyon tudod meggyőzni, hogy ne a Rysy-vel kezdje a magashegyi túrázást......
      Amúgy több "tájidegen" megoldás van a szlovák Tátrában-pl. a Rabló és a Rovátka közti részen a patak vizét fekete "öntözőcsővel" vezetik a menedékházhoz. Én is azt szeretném, hogy a Tátra szépségét inkább megőrizzék, ne elcsúnyítsák.
      Régen voltam a Rysyn, nekem sincs különösebb nehézségről emlékem, de sajnos ezek a dolgok nem rajtunk múlnak.Reméljük, lesz ezen a téren is megújulás.
      (Ausztriában, pl. a Kisteinhorn(3000m körüli hegy a Magas-Tauern-ben) nagyon ki van építve, mert a burkás, balerinacipős-sarus arabok is föl tudjanak menni a hegyre-mondjuk felvonóval)

      Törlés
    3. Nem csak az arabok kedvéért van az kiépítve, hanem pl. a síelőkért is. Tény, hogy rengeteg arab jár fel oda havat látni, de miért baj ez? egyébként ők inkább csak az Alpincenterig mennek, mert ott lehet bóklászni a hóban, fenn nincs nagyon erre mód. Kaprun egyébként a legrégebbi osztrág gleccser sípálya rendszer, napi sok ezer sízővel, ezeknek csak a töredéke arab, de látom hat a kormányzati agymosás.

      Törlés
    4. Nincs agymosas.eloszor voltam a Tauern-ben, nyar vegen, s kultursokkent ert, hogy tobb arab van a hegyen, mint europai. Nyilvan tobb csucsbol konnyebb bealdozni a kiepitesre, mint a tatrai kevesbol. Amugy nem zavar, ha arabok mennek a hegyekbe kirandulni, menjenek csak, csak a kiepitettseg, s a kocaturistak miatt hoztam fel, peldakent. Amugy a tatrai kocaturistakat siman lepipaljak "felszereltsegben" az arabok, meg hatizsakot sem lattam rajtuk

      Törlés
    5. Azt tudomásul kell venni, hogy ahol sípályák vannak, és Kaprun alapvetően az, ott a környezet alapvetően változik meg. Itt októbertől júliusig tart a síszezon, tavaly épült egy új kombinált lift, idén még egy. A holtszezonban valóban sok az arab, de ők csillagászati pénzeket költenek el itt. Az összes drága szálloda velük van tele.

      Törlés
  20. Egyet értek veled, de sajnos a pénz beszél az út pedig gyorsan elkészül, más fontos felújítások, törmelékes szakaszok pedig soha.
    A Kitzsteinhorn esetében emlékeim szerint nem teljesen a csúcsig, hanem kevéssel alatta, úgy 3009m -ig lehet felvonóval menni, azért, hogy az arabok hógolyózhassanak a gleccseren. Óriási különbség viszont, hogy a Magas Tauern nemzeti parkban kb. 30 db 3000 m feletti csúcs van és a magashegyi út (Hochalpenstrasse) csúcspontja is magasabb, mint a Tengerszem csúcs. A Tátrában viszont szlovák oldalon 9 jelzett úton mászható orom van, ebből 7 tényleges csúcs, lengyel oldalon is talán ennyi körül, tehát nem kellene ilyen szinten kiépíteni és megváltoztatni.
    Remélem azért a tálcák mellett is lehet még közlekedni a régi nyomvonalon a láncokkal, bár ezek után nem hiszem, hogy szlovák oldalról megyek, legfeljebb hajnalban.

    VálaszTörlés
  21. Igaza van abban, hogy nem az arabok kedveert van csak kiepitve. Valóban nem teljesen ideillő es jo volt a Kisteinhorn-os példám a kocaturistakra.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...