2015. május 19., kedd

100 éves a Kő-pataki menedékház

A menedékház 1933 előtt
A menedékház helyére utaló első írásos feljegyzés egészen korán, 1209-ben, II. András király uralkodása idején keletkezett. Később, már a hegység feltárásának idején a szélsőséges időjárás miatt a néhány méter magas hatalmas, átnyúló sziklatömb alatt kerestek menedéket a kor turistái. A helyet Kő-pataki-tüzelőkőnek nevezték. Azokban az időkben, ahogyan ma is, a Lomnici-csúcs volt a Tátra legfőbb vonzereje. A hegymászók időtlen idők óta megpróbáltak felmászni a Tátra egyik legimpozánsabb csúcsára. Az idők során a Kő-pataki-tüzelőkő egyfajta tájékozódási pont lett a csúcsra tett túrák során. Lelkes hegymászók azonban nem elégedtek meg azzal, hogy csupán bebújjanak a szikla alá, így 1841-ben megtörtént a későbbi menedékház kialakulásának első említésre méltó mozzanat, amikor is négy sziléziai turista egy nyitott tűzhelyet épített fel a szikla védelme alatt. Az évek során újabb tettre kész turistáknak köszönhetően kisebb módosításokat hajtottak végre a kezdetleges menhelyen.

A menedékház 1940 körül
1915-ben, amikor ez a terület már a Kincstári Erdészet tulajdonában volt, a Magyarországi Kárpátegyesületnek (MKE) köszönhetően a menhely menedékkunyhóvá alakult át. Az építkezést a hadsereg tagjai végezték, és még abban az évben be is fejezték a munkát. A tüzelőkő elé másfél méter magas, félkörív formájú betonfalat emeltek, a hajlékot vasbetonból készült tetővel látták el, amely a szikla formáját követte. A betonfalba rácsokkal díszített ablakot, a helyiségbe kemencét építettek be, melynek melegénél egyszerre 25 személy tudott éjszakázni.
A Turistaság és Alpinizmus folyóirat I. évfolyamának 1. számában az alábbiakat olvashatjuk a menedékház felépítésének terveiről:
„A Magyarországi Kárpát Egyesület legközelebb megvalósítandó hatalmas munkálatai között első helyet foglalja el a Kőpataki-tó mellett építendő menedékház ügye. A Magas-Tátrának ez a vidéke mindenesetre a legelhagyatottabb; pedig a Kőpataki-tó katlanán keresztül vezet a Lomnici-csúcsra az egyik rendes út. A menház felépültével a Lomnici-, Késmárki-csúcs forgalma meg fog tízszereződni, mert eleddig Tátralomnic vagy Tarpatakfüredről a csúcsra, a két rendes út bármelyikén, 12 órába került a túra, a Kőpataki-tó fele útba esik, tehát onnan már könnyen megközelithető a Lomnici-orom. Az első építési tervet a földmívelésügyi miniszter nem hagyta jóvá, mert a fát tűzveszélyes volta miatt alkalmatlan építőanyagnak találta. A kőből való építkezés nehézkes, tehát a vasbeton vagy cement mutatkozik célszerű anyagnak.
Június 30-án tartotta meg a M. K. E. a helyszini szakértői szemlét. A Vondra főmérnök, Niederland mérnök, Berzeviczy Béla, Thiering Gy. és dr. Bruckner Győző titkárból álló bizottság mindenekelőtt megállapította, hogy ha a menedékház a földmívelésügyi miniszter határozott kívánsága szerint a Tüzelőkő alatt mintegy 10—15 percnyire elterülő fensíkra épülne, a víz odavezetése alaposan megdrágítja majd az építkezést. A vízvezeték, mely a Kőpatakból indulna ki, elég hosszú és költséges lesz, de költséges a cement és a törmelék felszállítása is, mivel a cementépítkezéshez megfelelő törmelék nincs a helyszínén, a gránit törése pedig még drágább. A szakértők legközelebb készítik el a költségvetést, nyilatkozatukból azonban máris kitűnik, hogy a M. K. E.-nek, ha arra a helyre építkezik, legalább is 20-25.000 koronát kell a menedékházra fordítania. A menházalap most körülbelül tízezer korona. De ettől eltekintve is nagyon meggondolandó, vájjon nem czélszerűbb-e azon a pénzen két különböző helyen, két menedéket építeni a Tátra vándorainak, egyszerűbb kivitelben.”

Forrás: http://www.infoglobe.sk; Turistaság és Alpinizmus I. évfolyam, 1910/1911; Fotó: Ján Gašpar gyűjteménye, 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...