2014. december 4., csütörtök

Szlovák nyelvtan gyorstalpaló sörrel

Fotó: www.smadnymnich.sk
Ahogy a gyerekkönyvben házikók és mosolygó medvék segítik a tanulást, a sörfogyasztó rétegnél mi sem célszerűbb módszer, mint nőkkel vagy vagy magával a sörrel összekötni az edukálást. Különben is, nincs is jobb, mint az adventi vásárokon a mézbortól, a puncstól és a forralt bortól összeragadt szánkat némi jó sörrel megtisztítani, s közben már gyakorolhatjuk is frissen szerzett tudásunkat. Alapfokú szlovák nyelvtan gyorstalpaló következik, magyarországi turistáknak. Anélkül, hogy bővebb következtetéseket vonnánk le a szlovák nép történelmét illetően, az elején le kell szögezni, hogy a szlovák sörök egy része - utalva a serfőzés hagyományának megalapítóira - bizony nem szlovák nevű. Ezt magyar szemmel könnyű felismerni, ilyenkor természetesen német kiejtéssel kell kérni a korsó Martinert, a Steint, Kalteneckert és a Steigert.

Fotó: www.kamnapivo.sk
Level 0: Kozel. (Ez cseh, tisztában vagyunk vele, de a lényeg ugyanaz) Semmi extra kalap meg krix-krax, latin ábécé, úgy is ejtik, ehhez kéretik tartani magunkat. Ugyanis hallottuk már Dél-Komáromban, hogy Kérek egy Közelt. Nem. Az első tanulság már itt le is szűrhető: ha nem ismerjük egy kicsit is a nyelvet, a legjobb, ha nem fantáziálunk, és magyarul olvassuk el. Kisebb hibát ejtünk, mintha egyből a szlavisztika tanszék ötödéves tarisznyás-rasztás bölcsészének gondolván magunkat bődületes marhaságokat mondanánk. Csak képzeletbeli szlovákfüzetünk margójára jegyezzük fel, hogy a szlovákban nem csak egyszerűen nincs ö és ü betű, de ki sem képesek ejteni, é és í hangzókat mökögnek helyettük.

Fotó: www.tpovar.sk
Level 1: Topvar. Itt sem bonyolodik a rendszer túlságosan, mégis magyarországi sörivó barátaink gyakran Topváááárnak ejtik, ami vicces. Nos, az igaz, hogy a szlovák a betű nyílt, de még az echte székely mély a betű is jobb, mintha áááá-t használnánk. Nem kell túlzásba vinni. Egyébként díjnyertes sör, több változata is kapható, Budapesten csapolják is.



Fotó: www.saris.cartils.com
Level 2: Šariš. Bonyolódik, de még nem túlságosan. Magyar fonetikával Saris (nem, továbbra sem Sááris). Itt világítunk rá az első írott különbségre a magyar és szinte az összes másik nyelv közt: A szlovák a magyar sz-et s-nek írja, az s-et pedig š-nek. A szlovákoknál csak a lengyelek toltak ki nálunk jobban, akik pont fordítva írják, mint mi. A sörhöz magához visszatérve keleti termék, sárosi (ezt is jelenti), s bizony olyan is: valaki nagyon szereti, valaki nagyon nem. Van is egy mondás: Saris, ha nincs más, jó a...
Fotó: www.corgon.sk

Level 3: Corgoň. A nyitrai vár egyik épületének sarkát tartó kőfószerről elkeresztelt sör nevét az utolsó betű kivételével teljesen magyarul ejtjük. Szóval: Nem, az első bötű NEM ká. Szlovákban ilyen latinos móka nincs. Cé. A fentebb már megismert kis kalap az n betű felett (szlovákul mäkčeň) lágyító funkcióval bír, ami nem mindig lágyít (az sz-ből lágyításal miért pont s-et kapunk?), de nem ez az egyetlen anomália a szlovák nyelvtanban, szóval ezen ne akadjunk fel. Szinte mint a magyarban a kétbetűs hangok: Az n ettől ennyé válik, a té tyévé, az el ljévé, a cé csévé a dé gyévé, a zé pedig zsévé.



Fotó: www.jozko.sk
Level 4: Zlatý bažant: A név jelentése Aranyfácán, és mivel a sört egy magyar kisvárosban, Ógyallán gyártják, ezért előszeretettel nevezzük magyar nevén, és a legjobb, ha magyar földön így is kérjük. (Van is ilyen mondás, hogy a két legjobb magyar sör a Csiki és az Aranyfácán.) Ha viszont északabbra megyünk, vagy mindenáron szlovákul akarjuk mondani, a következők szerint járjunk el: A szlovák az ypszilont i-nek ejti. A hosszú ypszilont hosszú í-nek. Az ypszilon kemény, mély i, míg a pontos lágy. Legalábbis ez a szándék, mert míg sok szláv nyelvben jelen van a különbség a kiejtésben, a szlovákban nincs, vagy csak alig, és csupán a szláv ősiséghez való hűségüket akarták ezzel demonstrálni a nyelvalkotók. A szó ejtése tehát zlatí. A bažant korrekt kimondását pedig már az előző leckéből elsajátíthattuk: Bazsant. Itt még ki kell térni arra is, hogy nyilván a szlovákok sem mondják mindig végig a teljes nevet, ilyenkor egy Bažantot, a magyarok pedig egy Fácánt kérnek. A budapesten elterjedt Kérek egy zlatyit tehát teljesen rossz, (Kérek egy aranyat?) és még a kiejtés is csapnivaló.

Level 5: Smädný mních: A név jelentése szomjas szerzetes. Az első szó ismeretlen betűje a németben is megtalálható kétpontos ä, és ezt is e-nek kell mondani. Ennek ugyanúgy semmilyen effektív különlegessége sincs, azon túl, hogy van min buktatni az ä betű mind a húsz előfordulását megjegyezni nem képes diákokat. Az s-et és az y-t már ismerjük. A második szónál feltűnik a ch hangzó, aminek kiejtése váratlan nehézségeket okoz a magyarországi turistáknál, különösen a Beherofka kikérésénél szerez felejthetetlen élményeket - a pincérnél. Pedig csupán az ideges kismacska fújását, vagy akármelyik egységsugarú horrorfilm boszorkányát kell utánozni - hangban. A második - mních - szóban még rejtőzik némi turpisság: A szlovákban van egy olyan szabály, hogy gyetyenyele gyityinyili, na nem, ez nem egy óvodás csunyamondás, ez tényleg egy nyelvtani szabály, ami azt mondja ki, hogy az e és az i hangzók előtti d, t, n, l eleve lágy, és ki sem kell tenni a mäkčeňt. Dobpergés, a sör magyarul kiejtve így Szmední mnyích.
Mára ennyi, az alapfokú nyelvtan elsajátítása után már csak a nyelvvizsga bizonyítványt kell kiváltani valamelyik sört kortyolva!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...