180 éve mászta meg Still János a Gerlachfalvi-csúcsot

180 éve mászta meg Still János a Gerlachfalvi-csúcsot

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2014/07/19
A csúcs első megmászója 1834 nyarán sógorával, a felkai Gellhof Jakabbal, a nagyszalóki Spitzkopf Márton molnárral, valamint két ismeretlen zergeva­dász társával együtt Still János alsóerdőfalvai tanító, a Tátra egyik legjobb ismerője és avatott vezetője volt.
Hirdetés
A Tátra és egyúttal a Kár­pátok legmaga­sabb csúcsa a Gerlachfalvi-csúcs, amely a főgerinctől déli irányba elágazva 2655 m magasságot ér el. A XIX. század első feléig nem ezt a csúcsot tartották a Magas-Tátra leg­magasabb csúcsának, pontos magassága csak 1839-ben lett megállapítva, Ludwig Greiner mérései által.

A csúcs első megmászása

A csúcs első megmászója 180 évvel ezelőtt, 1834 nyarán sógorával, a felkai Gellhof Jakabbal, a nagyszalóki Spitzkopf Márton molnárral, valamint két ismeretlen nevű zergeva­dász társával együtt Still János (1805-1890) alsóerdőfalvai tanító, a Tátra egyik legjobb ismerője és avatott vezetője volt.
180 éve mászta meg Still János a Gerlachfalvi-csúcsot-2
Gerlachfalvi-csúcs
180 éve mászta meg Still János a Gerlachfalvi-csúcsot-2
Forrás: Nagy Árpád
Később többen is maguknak vitatták a csúcs első megmászásának dicsőségét, többek között Spitzkopf Márton is, ezt azonban nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani. Still János volt a vezetője a csúcsra irányuló első turistavállalkozásoknak is, amikor 1872 augusztu­sában egy Franz Holz nevű diák, majd 1874. augusztus 7-én Horvay Sámuel te­herhordó (később szintén vezető) kíséretében Theodor Steinberg és Hugo Elsner gnadenfeldi turisták mászták meg a csúcsot.

Elsőként a "Felkai-próbán" át

A korabeli le­írások szerint az 1890-es években a csúcs legma­gasabb pontját képező magá­nyos sziklatuskón két kőrakás ál­lott. Ezek egyikét dr. Déchy Mór állította, aki 1874. augusztus 31-én Döller Antal, Schwartz Pál, Jozef Schäferling társaságá­ban, Still János vezetővel és Horvay Sámuel teherhordóval elsőként jutott fel a „Felkai-próba” felől a csúcsra. A csúcson egy sziklarésben elrejtve egy palackot ta­lált, benne Still János, Steinberg és Holz névjegyével. Emellett talált egy régebbi eredetűnek vélt palackot is, amely azonban nem tartalmazott semmit.
180 éve mászta meg Still János a Gerlachfalvi-csúcsot-1
Gerlachfalvi-csúcs
180 éve mászta meg Still János a Gerlachfalvi-csúcsot-1
Forrás: Nagy Árpád
Still János előszeretettel vezette a tátrafüredi vendégeket a Lomnici-csúcsra, ahol 1861-ig nyolcvanszor járt. Az akkoriban kevésbé népszerű Gerlachfalvi-csúcsra csak 1872-ben vezette fel az első turistát, de ezután a Tátra legmagasabb pontjára induló túrára a legkeresettebb hegyivezetővé vált. 1874-ben részt vett a Gerlachfalvi-csúcsra vezető új út keresésében. A Felkai-völgyből a Felkai-próbán keresztül vezető, mi is ismert útvonalat később róla nevezték el „Still útnak”.
Forrás: Nagy Árpád: Tátrai túrák; https://www.fsz.bme.hu

 

 

Hirdetés
Hirdetés