180 éve mászta meg Still János a Gerlachfalvi-csúcsot
Nagy Árpád
2014/07/19
A csúcs első megmászója 1834 nyarán sógorával, a felkai Gellhof Jakabbal, a nagyszalóki Spitzkopf Márton molnárral, valamint két ismeretlen zergevadász társával együtt Still János alsóerdőfalvai tanító, a Tátra egyik legjobb ismerője és avatott vezetője volt.
Hirdetés
A Tátra és egyúttal a Kárpátok legmagasabb csúcsa a Gerlachfalvi-csúcs, amely a főgerinctől déli irányba elágazva 2655 m magasságot ér el. A XIX. század első feléig nem ezt a csúcsot tartották a Magas-Tátra legmagasabb csúcsának, pontos magassága csak 1839-ben lett megállapítva, Ludwig Greiner mérései által.
A csúcs első megmászása
A csúcs első megmászója 180 évvel ezelőtt, 1834 nyarán sógorával, a felkai Gellhof Jakabbal, a nagyszalóki Spitzkopf Márton molnárral, valamint két ismeretlen nevű zergevadász társával együtt Still János (1805-1890) alsóerdőfalvai tanító, a Tátra egyik legjobb ismerője és avatott vezetője volt.
Később többen is maguknak vitatták a csúcs első megmászásának dicsőségét, többek között Spitzkopf Márton is, ezt azonban nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani. Still János volt a vezetője a csúcsra irányuló első turistavállalkozásoknak is, amikor 1872 augusztusában egy Franz Holz nevű diák, majd 1874. augusztus 7-én Horvay Sámuel teherhordó (később szintén vezető) kíséretében Theodor Steinberg és Hugo Elsner gnadenfeldi turisták mászták meg a csúcsot.
Elsőként a "Felkai-próbán" át
A korabeli leírások szerint az 1890-es években a csúcs legmagasabb pontját képező magányos sziklatuskón két kőrakás állott. Ezek egyikét dr. Déchy Mór állította, aki 1874. augusztus 31-én Döller Antal, Schwartz Pál, Jozef Schäferling társaságában, Still János vezetővel és Horvay Sámuel teherhordóval elsőként jutott fel a „Felkai-próba” felől a csúcsra. A csúcson egy sziklarésben elrejtve egy palackot talált, benne Still János, Steinberg és Holz névjegyével. Emellett talált egy régebbi eredetűnek vélt palackot is, amely azonban nem tartalmazott semmit.
Still János előszeretettel vezette a tátrafüredi vendégeket a Lomnici-csúcsra, ahol 1861-ig nyolcvanszor járt. Az akkoriban kevésbé népszerű Gerlachfalvi-csúcsra csak 1872-ben vezette fel az első turistát, de ezután a Tátra legmagasabb pontjára induló túrára a legkeresettebb hegyivezetővé vált. 1874-ben részt vett a Gerlachfalvi-csúcsra vezető új út keresésében. A Felkai-völgyből a Felkai-próbán keresztül vezető, mi is ismert útvonalat később róla nevezték el „Still útnak”.