A Magas-Tátrában található Csorbai-tó vize zavarossá és zöld
színűvé változott, valószínűleg az algáknak és cianobaktériumoknak
köszönhetően. De hogy miért, arra még a szakértők sem tudják a választ. Jelenleg
folyik a vízminták elemzése. Arra, hogy választ kapjunk a miértre, a vízből
vett minták kémiai összetételének gondos és mindenre kiterjedő elemzése és
összehasonlító vizsgálatok szükségesek. Pavol Kráľ már több mint 20 éve
foglalkozik a Csorbai-tó vizének összetételével, de hasonló esetre ő sem
emlékszik. Azt mondja, hogy a tavak öregedése és a változások természetes folyamat
részei, de ebben az esetben ezt jelentősen felgyorsítja az emberi tényező. „A
Csorbai-tó zavaros és zöld. Ez példátlan” – mondta egy galántai turista. „Igaza
van, nem tudjuk, mi történt, vizsgáljuk az okokat.” – tette hozzá Kráľ.
Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park vezetője azt állítja,
hogy a szakértők már több évvel ezelőtt figyelmeztettek a víz kémiai
összetételének változására. „Ez lett a folyamat eredménye. Emlékszem,
gyerekkoromban a Csorbai-tó vize kristálytiszta volt” – mondta el az igazgató.
A víz a kívánatosnál jobban túldúsított (eutrofizáció), különösen nitrogénban
és foszforban gazdag, amely elősegíti az algák és a cianobaktériumok
fejlődését. A vízminőség romlásával együtt megbomlik a víz biológiai
egyensúlya. A változások akár visszafordíthatatlanok is lehetnek a tó életére
nézve, például megváltoztatják a víz fényáteresztő képességét, vagy az
oxigénellátó rendszerét. A Csorbai-tó valószínűleg az egyetlen hely a világon,
ahol még szabadon élnek édesvízi halak, pl. a törpe maréna. Nemrégen fogott és
engedett vissza valaki a tóba egy félméteres példányt, Majko becslése szerint
kb. 50 példány élhet a tóban.
A szakember úgy véli, hogy bekerült valami a tóba, ami eddig
nem volt benne, és ez elősegíti az algák és a cianobaktériumok növekedését. A
szakértők szerint a változás túl nagy ahhoz, hogy mindez a semmiből jöjjön létre.
Meg kell tudni, mi változott. A nitrogén és a foszfor jelen vannak a trágyalében
és a székletben. Majko elismerte annak a lehetőségét, hogy ez a környező épületekből
szivárog a tóba, de Kráľ ezt kétségekkel fogadja. Azt állítja, hogy a régi, sok
helyen elöregedett csatornahálózatot újjá kellene építeni. A J&T csoport
képviselője azt mondta, hogy kizárt a kapcsolat a tó partján álló Kempinski
Hotel és a tó bezöldülése között. Azt mondta, hogy a szálloda semmilyen módon
nem érintkezik a tó vizével, ráadásul a tó bezöldülése a szemközti parton
kezdődött. „A szálloda szennyvízrendszere teljesen új, és a szennyvíz a település
felé hagyja el az épületet”.
A Csorbai-tó a legmagasabb, ötödik fokozatú védelmet élvezi
a Tátrában. Majko álláspontja szerint azonban az emberekkel történő évtizedes
együttélés miatt annyira megváltozott a tó élete, hogy kívánatos lenne a tavat
a harmadik fokozatba átsorolni.
Forrás és fotó: http://poprad.korzar.sme.sk
Valószínűleg a cikkben is említett eutrofizációról (tápanyagfeldúsulás - foszfor és nitrogén) van szó. Ez eredendően természetes folyamat, évszázadok, évezredek alatt (az időtartam a tó méretének, a vízgyűjtő terület tulajdonságainak és a klímának is függvénye). Emberi "rásegítéssel" (jelen esetben ez szennyvíz bevezetésre vagy szivárgásra szűkíthető, hiszen mezőgazdasági tevékenység nincs ott fent) felgyorsul, de így is hosszú évek alatt ér el olyan szintre, hogy ilyen "zavaró" jelenségeket produkáljon. Tehát nem egyetlen közelmúltbeli változás/beavatkozás idézhette elő, hanem az összes eddigi. Ismerős lehet a történet a Balaton példájáról (persze a két tó paraméterei teljesen eltérőek, ezért nem lehet egy kalap alá venni őket, de a jelenség ugyanaz).
VálaszTörlésKöszönöm a szakszerű kiegészítést!
Törléslehet, hogy rájöttek... :)
VálaszTörléshttp://www.webnoviny.sk/slovensko/voda-v-strbskom-plese-ozelenela-je-v-n/720091-clanok.html
Köszi, lefordítom, és hamarosan felteszem.
Törlés