A Magas-Tátrában található Csorbai-tó vize zavarossá és zöld
színűvé változott, valószínűleg az algáknak és cianobaktériumoknak
köszönhetően. De hogy miért, arra még a szakértők sem tudják a választ. Jelenleg
folyik a vízminták elemzése. Arra, hogy választ kapjunk a miértre, a vízből
vett minták kémiai összetételének gondos és mindenre kiterjedő elemzése és
összehasonlító vizsgálatok szükségesek. Pavol Kráľ már több mint 20 éve
foglalkozik a Csorbai-tó vizének összetételével, de hasonló esetre ő sem
emlékszik. Azt mondja, hogy a tavak öregedése és a változások természetes folyamat
részei, de ebben az esetben ezt jelentősen felgyorsítja az emberi tényező. „A
Csorbai-tó zavaros és zöld. Ez példátlan” – mondta egy galántai turista. „Igaza
van, nem tudjuk, mi történt, vizsgáljuk az okokat.” – tette hozzá Kráľ.
Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park vezetője azt állítja,
hogy a szakértők már több évvel ezelőtt figyelmeztettek a víz kémiai
összetételének változására. „Ez lett a folyamat eredménye. Emlékszem,
gyerekkoromban a Csorbai-tó vize kristálytiszta volt” – mondta el az igazgató.
A víz a kívánatosnál jobban túldúsított (eutrofizáció), különösen nitrogénban
és foszforban gazdag, amely elősegíti az algák és a cianobaktériumok
fejlődését. A vízminőség romlásával együtt megbomlik a víz biológiai
egyensúlya. A változások akár visszafordíthatatlanok is lehetnek a tó életére
nézve, például megváltoztatják a víz fényáteresztő képességét, vagy az
oxigénellátó rendszerét. A Csorbai-tó valószínűleg az egyetlen hely a világon,
ahol még szabadon élnek édesvízi halak, pl. a törpe maréna. Nemrégen fogott és
engedett vissza valaki a tóba egy félméteres példányt, Majko becslése szerint
kb. 50 példány élhet a tóban.
A szakember úgy véli, hogy bekerült valami a tóba, ami eddig
nem volt benne, és ez elősegíti az algák és a cianobaktériumok növekedését. A
szakértők szerint a változás túl nagy ahhoz, hogy mindez a semmiből jöjjön létre.
Meg kell tudni, mi változott. A nitrogén és a foszfor jelen vannak a trágyalében
és a székletben. Majko elismerte annak a lehetőségét, hogy ez a környező épületekből
szivárog a tóba, de Kráľ ezt kétségekkel fogadja. Azt állítja, hogy a régi, sok
helyen elöregedett csatornahálózatot újjá kellene építeni. A J&T csoport
képviselője azt mondta, hogy kizárt a kapcsolat a tó partján álló Kempinski
Hotel és a tó bezöldülése között. Azt mondta, hogy a szálloda semmilyen módon
nem érintkezik a tó vizével, ráadásul a tó bezöldülése a szemközti parton
kezdődött. „A szálloda szennyvízrendszere teljesen új, és a szennyvíz a település
felé hagyja el az épületet”.
A Csorbai-tó a legmagasabb, ötödik fokozatú védelmet élvezi
a Tátrában. Majko álláspontja szerint azonban az emberekkel történő évtizedes
együttélés miatt annyira megváltozott a tó élete, hogy kívánatos lenne a tavat
a harmadik fokozatba átsorolni.
