![]() |
| A Karbunkulus-torony a Zöld-tó felett |
E hegycsúcson egykor egy nagy rubintos kő ragyogott, amely a hold és a csillagok fényét magába szívta, s éjszaka a tó vidékét fényes nappallá varázsolta. Egy szegény vadászlegény e drágakövet akarta kedvesének nászajándékul adni. Hegymászó vasakkal felfegyverkezve felmászott a csúcs tetejére, s már azon volt, hogy a követ a helyéből kitörje, amikor villám csapott belé, s őt a Zöld-tóba vetette, ahol is az északi part nagy fehér gránitsziklája alatt fekszik. Azóta nem világít többé a kő, s a tó és környéke éjszakai homállyal van fedve.
