A Karcsmar-folyosó (Krčmárov žľab) a Magas-Tátra egyik leghosszabb kuloárja, amely a Kis-Gerlachfalvi-csúcs (Kotlový štít) DK-i gerincének (Ördög-gerinc) legfelső csorbájából, a Karcsmar-csorbából (Lavínová lávka) indul lefelé. A Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) tömbjében található, a Felkai-völgy (Velická dolina) felé leszakadó, nagyon meredek (átlagosan 45°, a legfelső részén 60° meredekségű), mély és sokszor még nyáron is hóval töltött vályú kb. 800 méter hosszú és mintegy 500 méter szintkülönbségű. A vályú torkolata alatt található a Tátra leghatalmasabb törmelékkúpja, amely évről évre egyre szűkebbé teszi a Felkai-Hosszú-tavat (Dlhé pleso).
A XIX.-XX. század fordulóján elterjedt volt az a nézet, hogy a folyosó névadója egy Karčmar nevű hegymászó lehetett, az elnevezés azonban Dénes Ferenc lőcsei tanártól, a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) egyik alapítójától származik, aki 1878-ban a hófolyosóban egy zergékre vadászó orvvadásszal találkozott. Dénes megrótta a vadorzót, de az a nevét nem, csak a foglalkozását volt hajlandó elárulni, eszerint kocsmárosként kereste kenyerét. Ez a foglalkozás a helyi szlovák tájszólásban karčmar néven fordul elő.
A Karcsmar-folyosóval szemben, a Lengyel-nyeregbe (Poľský hrebeň) vezető turistaút jobb oldalán az egyik nagyobb sziklatömbre egy bronz emléktáblát erősítettek, amely német nyelven az ösvény 1898-ban történt kiépítéséről emlékezik meg, melyet az MKE sziléziai osztálya végzett el.
Forrás: Tatranská informačná kancelária; https://endre.web.cern.ch
