Ebben az évben ünnepli alapításának 200 évfordulóját a poprádi sörgyár. Eredeti elnevezése Erste Zipser Dampfbrauerei und Mälzerei, A. G. in Poprad (Első Szepességi Gőz-sörfőzde és Malátaház Részvénytársaság Poprád) volt. Az üzem több szakaszban, különböző tulajdonosok vezetése alatt épült, majd 1882-ben az eredeti kis sörgyár mellett egy új, nagyobb sörgyárat építettek. A poprádi sör kitűnő íze miatt jól ismert volt a Szepességbe, így a Tátrába utazók körében is.
Az Árvából Poprádon át Nagyrőcére, az ottani szlovák iskolába utazó diákok így emlékeztek meg a poprádi sörről: „A poprádi sörgyárban ittunk a bécsi módszerrel készült, jégszekrényben tárolt finom poprádi sörből. Szlovákiában még sehol sem láttunk ilyen finomságot.”
A XIX.-XX. század fordulóján a poprádi sörgyárban 18 magánszemélynek volt részesedése, közülük a legbefolyásosabb a hosszabb időn át parlamenti képviselőként tevékenykedő Kullmann János poprádi ügyvéd volt (1887-1903 között a MKE választmányi tagja). A részvények nagy részét később a késmárki Zipser Bank A.G. poprádi fiókja, majd a II. világháború alatt a Pozsonyban működő Német Kereskedelmi- és Hitelbank poprádi fiókja vásárolta fel. A részvények összértéke ekkor 1.200.000 koronára rúgott, ezt 4000 db. 300 korona értékű részvényben értékesítették. A Bank tulajdonában 3580 db. részvény maradt, a többit ismert szepesi, köztük számos poprádi kereskedő (Matejka Vince, Geruska Zoltán, Klein Géza, Lipter Dezső) vásárolta meg. Az üzem 12 hektár területen feküdt, ebből 3 hektárt az épületek, köztük 24 lakás foglaltak el. 1903 és 1928 között a Prágában született Adolf Janouš, később a helybeli Friesz János, később Szántó Artúr és Wein Aladár volt a részvénytársaság igazgatója.
1921-ben kezdett el a poprádi sörfőzdében dolgozni Alexander Gundelfingen, ahol 1938-ig mint írnok, 1939 és 1945 között pedig mint igazgató dolgozott. Az ő igazgatósága idején újabb 20 lakás épült a gyár munkásai számára. A II. világháború előtti években a sörgyár 42 munkást foglalkoztatott, akik évente átlagosan 14.000 hektoliter sört termeltek, de 1940-ben a termelés meghaladta a 30.000 hektolitert. Az évi 4.000 mázsa malátát elsősorban a saját sör előállítása során használták fel.
A II. világháború után a sörgyár állami kezelésbe került, majd 1948-ban államosították és a kassai székhelyű Kelet-Szlovákiai Sörgyárba integrálták. Ezután 1991-ig a sörgyár több átszervezésen esett át, majd 1992-ben Pivovar Tatran Poprad néven a Vega s.r.o. tagjává vált. Ezt keresztelték át 2004-ben a ma is használt Pilsberg s.r.o. névre. Napjainkban a poprádi sörgyár területén csak malátagyártás folyik, sört már több éve nem készítenek itt, csak a sör forgalmazásával foglalkoznak, melyet a partnercégek állítanak elő.
