Nem láttam, ahonnan
jött. Amikor észrevettem, már ott ült előttem. Eurázsiai hiúz (Lynx
Lynx)
Az eurázsiai hiúz a minket
körülvevő természet legtitokzatosabb fenevadja. A hiúzzal kapcsolatos első
tapasztalataim majdnem 15 évesek, akkor még távcsővel a kezemben, kamera
nélkül. Az első hiúznyomok felismerése, az útvonalak és az időpontok
feljegyzése az akkoriban számomra még ismeretlen nyomok, jelek rögzítése.
De az idő haladtával egyre
több tapasztalatot szereztem, és az elmúlt 15 évben kb. 30 alkalommal
találkoztam ezzel a fenevaddal. Nagyon nagyra értékelem ezeket a találkozásokat,
melyek élénken élnek az emlékeimben. A hiúzokról készült fotókon sosem a
fénykép minőségét nézem, mindazonáltal a fotósnak sok mindenen át kell esnie egy
ilyen ritkaságszámba menő fotó elkészítéséért. Éveken át tartó megfigyelés, megismerés
és millió gondolat, miért, mikor, hol, hogyan?
Nagyjából 10 év telt
el ezzel a családdal való találkozásom óta. Az erdő szélén pihentek, amikor
észrevettem őket. Azt hiszem, 10 év telt el a családdal való találkozás óta. Az
erdő szélén pihentek, amikor észrevettem őket. Ültem egy fenyőcsonkon és
figyeltem, ahogy a két kölyök az anyjukhoz rohan. Két órán át ültem ott, ám a
hiúz nem akart felkelni, csak a kölykök miatt néha átfordult a másik oldalára. Amikor
sötétedni kezdett, lassan szedelődzködni kezdtek, és ekkor volt lehetőségem lefotózni
ezeket a csodálatos lényeket. Megvártam a teljes sötétséget, és amikor a hiúzok
eltűntek a sötét erdőben, összecsomagoltam és hazamentem.
A hegygerincen történő
találkozás éppen karácsony előtt történt, ez egy kedves ajándék volt számomra.
A gerincen lévő nyomok azt mutatták, hogy a hiúz már hosszú ideje a meredek
sziklás gerincen mozog. Decemberben és januárban nem lehet sokáig ülni a tátrai
erdőkben, sokszor a nappali hőmérsékletek is igen alacsonyak, este pedig fagy
van, amely nem túl kellemes érzés az erdőben. Egy barátommal már lefelé
tartottunk a gerincről, sajnos ismét bármilyen értékelhető nyom nélkül. Már
csak a meredek lejtő utolsó része volt előttünk, amikor a szinte teljes sötétben
észrevettem a hiúzt. Nem tudom, honnan jött, egyszer csak ott állt előttem. Szememhez
emeltem a keresőt, készítettem néhány felvételt, majd a hiúz a gerincen át
eltűnt a sötétben.
Egy alkalommal csaknem
egy órán keresztül volt szerencsém egy hiúzt megfigyelni. Pontosan 52 percig
tartott. Ebben a történetben a természet adott nekem nagy tapasztalatot. Azzal
kezdődött, hogy megfelelő helyet keresetem az őz fényképezésére. Kis rétet
kerestem, ahol friss tavaszi fű nő, amelyet kedvelnek az őzek. Megtaláltam a
rétet, és elkezdtem a megfigyelését. Öt, a rét széléről történt álcázott
kísérlet után egy őzet sem láttam. Már arra gondoltam, hogy megváltoztatom a
helyszínt, és máshol keresek valami alkalmas helyet. Egyik reggel, amikor ismét
dolgom végezetlenül indultam haza a rétről, egy keresztező kis ösvényen észrevettem
egy friss hiúznyomot a sárban. A szemem felragyogott, mint a nap, azonnal
elfelejtettem a hiábavaló kísérleteket. Újrakezdődött a megfigyelés, egy
pillanatra sem vettem le a szememet a rétről. Három héten belül hét kísérlet
után már nem nagyon bizakodtam. Azt mondtam magamnak, hogy még öt alkalommal
megpróbálom, de egész héten egyszer sem láttam semmit. Végül újabb két hét telt
el, és egy este ismét kimentem a rétre, immár 11. alkalommal. Ez viszont varázslatos
szám lett. A hiúz kijött a rétre, leült egy kidőlt fa gyökerére és figyelte a
környéket.
Tökéletesen álcázva
voltam, megpróbáltam fényképezni és filmezni. Körülbelül 20 percig ült ott,
aztán lemászott a földre, és átment egy másik gyökérre, ahol újra leült, majd
végül lefeküdt.
Nem akartam hinni a
szememnek, hogy tőlem 30 méterre fekszik egy hiúz, kényelmesen elhelyezkedik,
majd pár perc múlva becsukja a szemét, és elalszik.
Három
történetet osztottam meg a hiúz megfigyelésekről. Az összes megfigyelésem és a
hiúzokkal való találkozásaim, amelyeket az idők során átéltem, Szepestapolca
(Spišská Teplica) és Szépfalu (Šuňava) erdeiben történtek.
Soha nem követtem a
hiúz nyomát és nem figyeltem meg sem természetvédelmi területen, sem más, a
természetvédelmi törvény hatálya alá tartozó élőhelyeken.
