Az év nagy részében a
Halastóhoz (Morskie Oko) vezető út az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb
turistaút a Tátrában. Ez aligha meglepő, elvégre szinte lapos, aszfaltozott útról
beszélünk. Jelentős havazás után azonban az útvonal akár halálos csapdává is
válhat. Az útvonalon ugyanis számos hely van, amelyeket különösen
veszélyeztetnek a lavinák, amelyek a múltban tragikus baleseteket okoztak. A
Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolóból induló úton több helyen is
láthatjuk a lehetséges lavinaveszélyre figyelmeztető táblákat. Az első a
Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza) közelében található, ahol az út
a Wołoszyn hatalmas lejtőinek lábánál balra fordul. Ez egy viszonylag rövid
szakasz, vagy legalábbis jelentősen rövidebb, mint a következő.
![]()
A legveszélyesebb hely
az útvonalon az utolsó része, a Hajfű-tisztás (Polaną Włosienica) és a
Halastavi menedékház (Schronisko nad Morskiem Oku) között. Itt az Opalone-hegy
(Opalony Wierch) alatt sétálunk, melynek lejtőit számos veszélyes vályú
keresztezi. Közülük a legrosszab híre az úgynevezett Csendőr-vályúnak (Żleb
Żandarmerii) van. A múltban számos olyan események is előfordult itt, amelyről az
aszfaltúton járó gondtalan turisták többségének fogalma sincs. 1982-ben egy
hatalmas porlavina zúgott le vályúban, magával ragadva az útvonal ezen
szakaszán sétáló turistákat.
A lavina erősségét
jelzi, hogy keresztül vágtatott a Halastavi-patakon (Rybí Potok), és felkúszott
a völgy másik oldalának lejtőjére. A szörnyű időjárásban kb. 100 hegyimentő és
a Tátrai Nemzeti Park (TPN) alkalmazottai keresték a lehetséges túlélőket, sajnos
azonban egy lányt már csak holtan találtak meg a lavina alatt. Ahogy Michał
Jagiełło, egy túlélő írta, a lavina mintegy 100 méterre sodorta az útról, majd
30 métert repült a levegőben.
További balesetek
történtek 1988-ban és 1996-ban. Az első esetben a lavina két embert temetett
maga alá a vályú felső részén, a második esetben négy turistát sodort magával,
közülük három embernek sikerült kiásnia magát, negyedik társuk viszont
megfulladt a nehéz hóban.
A vályú alsó része be
van nőve törpefenyővel, berkenyével és kárpáti nyírfával. Ha nincs túl sok hó,
akkor a lavina sebességet veszít ezeken a növényeken. Ha viszont több hó van, a
lavina könnyen legyőzi ezt az akadályt, és eléri az utat, sőt, át is halad azon.
A vízfolyás felső részének topográfiája is elősegíti a hó felhalmozódását. Nagy
hóraktárak alakulnak ki, különösen akkor, ha déli és délnyugati szél fúj. Van ott
egy nagy meredek, fűvel benőtt lejtő, melyen egyre kevesebb a törpefenyő.
Mindezek ideális körülmények a hó összegyűjtéséhez és a lavina elindulásához.
Amikor ilyen feltételek alakulnak ki, és elindul a lavina, a vályú szűkülésével
együtt növekszik a hó sebessége, és átsöpör a turistaúton” – magyarázza Edward
Lichota, a TOPR hegyimentője és a Tátra topográfiájának szakértője.
