Halálos vihar a Tátrában – mi volt előre látható, és mi nem? Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2019/09/11
Hirdetés
A Tátrára augusztus 22-én lecsapó vihar szó szerint úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Elszoktunk azoktól a hírektől, hogy egy villámlással járó vihar ennyi áldozatot követeljen. Nyáron azonban bármelyik napon előfordulhat villámlással járó zivatar. Ez az augusztusi vihar csaknem 200 embert érintett, közülük 5 személy nem élte túl azt a napot, ami nagyon magas szám. Az állami meteorológiai szolgálatok, vagy esetleg a turisták elhanyagoltak, figyelmen kívül hagytak valamit? A válasz nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt egy ilyen nagyszámú turistát érintő természeti katasztrófa esetén elvárható lenne. Lengyelországban a meteorológusok kerültek a kritikusok célkeresztjébe. Megpróbálunk utána járni, vajon jogosan, vagy sem?

Az augusztus 22-t megelőző napokban a Tátra (és Lengyelország) felett egy hullámzó hidegfront volt érzékelhető. De mit is jelent az, hogy hullámzó hidegfront? Ez egy nem túl gyors hidegfront, amely szó szerint átmászik az előtte tornyosuló akadályokon (hegyeken). Gondoljunk egy jól nyújtható gumira, mely a viszonylag sík felületen zökkenőmentesen húzható, de amint akadály kerül az útjába, lelassul, majd amikor ezen átjut, újra felgyorsul. A többszörös akadályok vagy megállítják a légtömeget, amely több órányi esőt hozhat, vagy annyira felgyorsítják, hogy ezzel megteremtik egy vihar kialakulásának a feltételeit. Nincs tehát olyan módszer, amely ezeknek a frontoknak a pontos működését előre jelezné. A hullámzó hidegfrontok gyakran több száz km hosszúak, emiatt akár több napig is egy adott terület fölött maradnak. A numerikus modellek és a meteorológusok ebben az esetben csak nagyon nagy bizonytalansággal tudják előre jelezni, hogy a térségen belül hol várható vihar.
Mit mutattak arra a napra a numerikus modellek? A front mozgásának elemzése nem alapján nem volt feltételezhető egy ilyen méretű katasztrófa bekövetkezése. Az ismert CAPE-index, amely a légkörben jelen lévő energia szintjét mutatja, nem jelzett magas értéket, inkább azt lehet mondani, hogy nyáron megszokott standard értéken volt. Vagyis egy túra tervezésekor ez a paraméter megtévesztő lehetett. A Tátra térségében legmegbízhatóbbnak számító Aladin modell sem számított vihar aktivitására a Tátrában. Sem a szlovák, sem a lengyel oldalon nem volt figyelmeztetés. Amint azt a forrásoldalon látható animációból kiderül, sokkal rosszabb volt a tragikus vihart követő napokra szóló előrejelzés. Azon a napon tulajdonképpen éppen búcsút intettek a hidegfrontnak, ami végül tragikusnak bizonyult.
A hullámzó hidegfrontban előforduló frontális viharok esetén nagyon alacsony – jellemzően szinte a földet súroló – felhőkkel kell számolni. Ez döntő jelentőségű volt az ilyen méretű tragikus augusztusi vihar esetében. Konvektív felhők kialakulásával járó átlagos hőzivatarok esetén a villámtevékenység elsősorban a felhőn belül fordul elő, ezeket CC (cloud to cloud – felhő-felhő) vagy IC (intra cloud – felhőn belüli) villámnak nevezik. Nagyon alacsony felhőzet esetén viszont a nem túl gyakori CG (cloud to ground – felhő-föld) villámok alakulnak ki, ezek következményeit az augusztusi vihart követően talán nem szükséges ecsetelni.
Vajon lehetett-e ezt előre látni? A tapasztalt, éles szemű megfigyelők láthatták a vihar előjeleit. A viharzóna akkor már néhány órája észak-nyugati irányba terjeszkedett. Ez a műholdas felvételeken és a radarképeken egyértelműen látható volt.
Tanulságképpen egy fontos momentum – a túrát korán reggel kell megkezdeni. Az ebédet már a menedékházban, vagy az autónkban ülve kell elfogyasztani. Meg kell tanulnunk, hogy nem szabad feleslegesen kockáztatni…

Több villámcsapás is volt, hosszú ideig dörgött az ég a Giewont felett – a tragikus nap részletei…
A Tátra Önkéntes Menőszolgálat (TOPR) Facebook oldalán tette közzé az augusztus 22-én történt tragédia részleteit. Ahogy ebben olvasható, az első villámcsapásról 13:06-kor érkezett a bejelentés, ez a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) térségében, a Keskeny-csorbán (Chuda Przełęczka) történt. A villámcsapás következtében égési sérüléseket szenvedett, de öntudatánál lévő turistával a társai időközben elindultak az Ornak menedékház (Schronisko na Hali Ornak) felé.
10 perccel később már sokkal komolyabb volt a helyzet, ekkor közvetlenül a Giewont csúcsa alatt történt villámcsapásról érkezett bejelentés. A dühöngő vihar miatt nem lehetett azonnal használni a mentőhelikoptert, így az első mentőcsapat földi úton indult el a Konrád menedékház (Schronisko Kondratowa) irányába. További mentőcsoportokat a legmagasabb készenléti fokozatba helyeztek, minden munkatársukat a központba rendelték. 14:00-kor a továbbra is veszélyes körülmények ellenére elindították a mentőhelikoptert, majd pár perccel később újabb, a Giewonton történt  villámcsapásról érkezett bejelentés, ekkor azt jelentették, hogy több sérült is van.
Ezzel kezdetét vette egy olyan mentési művelet, amelyre a Tátrában korábban még nem volt példa. A hegyimentőkhöz csatlakozott a Légi Mentőszolgálat, a GOPR és a tűzoltóság, a Konrád menedékház terepi kórházzá vált, az áldozatokat két helikopter (TOPR és LPR) folyamatosan szállította a zakopanei kórház közelében lévő leszállóhelyre. A délután folyamán a mentésben összesen 180 szakember vett részt.
15:11-kor a hegyimentők tájékoztatták a központot, hogy a Giewont alatt végzett újraélesztés nem hozott eredményt, három személy (egy nő és két gyerek) életét vesztette. 16:18-kor újabb villámcsapásról érkezett bejelentés, ezúttal a Giewontra vezető piros jelzésű turistaúton, a Csorba-nyeregben (Siodłowa Przełęcz) csapott le a villám. 17:13-kor érkezett a bejelentés a következő áldozatról, akit a Giewont alatt, a Kirkor-vályúban (Żleb Kirkora) ért halálos villámcsapás.
A legmegdöbbentőbb talán az a tény, hogy a villámtevékenység ilyen hosszú ideig tartott a Giewont térségében. Ez nem olyan vihar volt, melyben pár percig vagy másodpercig villámlik, aztán alább hagy a villámlás. Közben a turisták végig a csúcson vagy annak közelében tartózkodtak…
Minden beszámoló, amely arról szól, hogy ezt a tragédiát milyen könnyen el lehetett volna kerülni, még félelmetesebbé és szomorúbbá teszi a képet…
A tragikus napon 4 ember (köztük két gyerek) halt meg a Lengyel-Tátrában , és 157 turista szenvedett kisebb-nagyobb sérülést.

Hirdetés
Hirdetés