A Tátrára augusztus
22-én lecsapó vihar szó szerint úgy jött, mint derült égből a villámcsapás.
Elszoktunk azoktól a hírektől, hogy egy villámlással járó vihar ennyi áldozatot
követeljen. Nyáron azonban bármelyik napon előfordulhat villámlással járó
zivatar. Ez az augusztusi vihar csaknem 200 embert érintett, közülük 5 személy
nem élte túl azt a napot, ami nagyon magas szám. Az állami meteorológiai
szolgálatok, vagy esetleg a turisták elhanyagoltak, figyelmen kívül hagytak
valamit? A válasz nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt egy ilyen nagyszámú
turistát érintő természeti katasztrófa esetén elvárható lenne. Lengyelországban
a meteorológusok kerültek a kritikusok célkeresztjébe. Megpróbálunk utána
járni, vajon jogosan, vagy sem?
Az augusztus 22-t
megelőző napokban a Tátra (és Lengyelország) felett egy hullámzó hidegfront
volt érzékelhető. De mit is jelent az, hogy hullámzó hidegfront? Ez egy nem túl
gyors hidegfront, amely szó szerint átmászik az előtte tornyosuló akadályokon
(hegyeken). Gondoljunk egy jól nyújtható gumira, mely a viszonylag sík
felületen zökkenőmentesen húzható, de amint akadály kerül az útjába, lelassul,
majd amikor ezen átjut, újra felgyorsul. A többszörös akadályok vagy megállítják
a légtömeget, amely több órányi esőt hozhat, vagy annyira felgyorsítják, hogy
ezzel megteremtik egy vihar kialakulásának a feltételeit. Nincs tehát olyan
módszer, amely ezeknek a frontoknak a pontos működését előre jelezné. A
hullámzó hidegfrontok gyakran több száz km hosszúak, emiatt akár több napig is
egy adott terület fölött maradnak. A numerikus modellek és a meteorológusok
ebben az esetben csak nagyon nagy bizonytalansággal tudják előre jelezni, hogy
a térségen belül hol várható vihar.
Mit mutattak arra a
napra a numerikus modellek? A front mozgásának elemzése nem alapján nem volt
feltételezhető egy ilyen méretű katasztrófa bekövetkezése. Az ismert
CAPE-index, amely a légkörben jelen lévő energia szintjét mutatja, nem jelzett
magas értéket, inkább azt lehet mondani, hogy nyáron megszokott standard
értéken volt. Vagyis egy túra tervezésekor ez a paraméter megtévesztő lehetett.
A Tátra térségében legmegbízhatóbbnak számító Aladin modell sem számított vihar
aktivitására a Tátrában. Sem a szlovák, sem a lengyel oldalon nem volt figyelmeztetés. Amint azt a forrásoldalon látható animációból kiderül, sokkal
rosszabb volt a tragikus vihart követő napokra szóló előrejelzés. Azon a napon
tulajdonképpen éppen búcsút intettek a hidegfrontnak, ami végül tragikusnak
bizonyult.
A hullámzó
hidegfrontban előforduló frontális viharok esetén nagyon alacsony – jellemzően
szinte a földet súroló – felhőkkel kell számolni. Ez döntő jelentőségű volt az
ilyen méretű tragikus augusztusi vihar esetében. Konvektív felhők
kialakulásával járó átlagos hőzivatarok esetén a villámtevékenység elsősorban a
felhőn belül fordul elő, ezeket CC (cloud to cloud – felhő-felhő) vagy IC (intra
cloud – felhőn belüli) villámnak nevezik. Nagyon alacsony felhőzet esetén
viszont a nem túl gyakori CG (cloud to ground – felhő-föld) villámok alakulnak
ki, ezek következményeit az augusztusi vihart követően talán nem szükséges
ecsetelni.
Vajon lehetett-e ezt
előre látni? A tapasztalt, éles szemű megfigyelők láthatták a vihar előjeleit.
A viharzóna akkor már néhány órája észak-nyugati irányba terjeszkedett. Ez a
műholdas felvételeken és a radarképeken egyértelműen látható volt.
Tanulságképpen egy
fontos momentum – a túrát korán reggel kell megkezdeni. Az ebédet már a
menedékházban, vagy az autónkban ülve kell elfogyasztani. Meg kell tanulnunk,
hogy nem szabad feleslegesen kockáztatni…
Több villámcsapás is volt, hosszú ideig dörgött az ég a Giewont
felett – a tragikus nap részletei…
A Tátra Önkéntes
Menőszolgálat (TOPR) Facebook oldalán tette közzé az augusztus 22-én történt
tragédia részleteit. Ahogy ebben olvasható, az első villámcsapásról 13:06-kor
érkezett a bejelentés, ez a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) térségében, a
Keskeny-csorbán (Chuda Przełęczka) történt. A villámcsapás következtében égési
sérüléseket szenvedett, de öntudatánál lévő turistával a társai időközben
elindultak az Ornak menedékház (Schronisko na Hali Ornak) felé.
10 perccel később már
sokkal komolyabb volt a helyzet, ekkor közvetlenül a Giewont csúcsa alatt
történt villámcsapásról érkezett bejelentés. A dühöngő vihar miatt nem lehetett
azonnal használni a mentőhelikoptert, így az első mentőcsapat földi úton indult
el a Konrád menedékház (Schronisko Kondratowa) irányába. További
mentőcsoportokat a legmagasabb készenléti fokozatba helyeztek, minden
munkatársukat a központba rendelték. 14:00-kor a továbbra is veszélyes
körülmények ellenére elindították a mentőhelikoptert, majd pár perccel később
újabb, a Giewonton történt villámcsapásról
érkezett bejelentés, ekkor azt jelentették, hogy több sérült is van.
Ezzel kezdetét vette
egy olyan mentési művelet, amelyre a Tátrában korábban még nem volt példa. A
hegyimentőkhöz csatlakozott a Légi Mentőszolgálat, a GOPR és a tűzoltóság, a
Konrád menedékház terepi kórházzá vált, az áldozatokat két helikopter (TOPR és
LPR) folyamatosan szállította a zakopanei kórház közelében lévő leszállóhelyre.
A délután folyamán a mentésben összesen 180 szakember vett részt.
15:11-kor a
hegyimentők tájékoztatták a központot, hogy a Giewont alatt végzett
újraélesztés nem hozott eredményt, három személy (egy nő és két gyerek) életét
vesztette. 16:18-kor újabb villámcsapásról érkezett bejelentés, ezúttal a
Giewontra vezető piros jelzésű turistaúton, a Csorba-nyeregben (Siodłowa
Przełęcz) csapott le a villám. 17:13-kor érkezett a bejelentés a következő
áldozatról, akit a Giewont alatt, a Kirkor-vályúban (Żleb Kirkora) ért halálos
villámcsapás.
A legmegdöbbentőbb
talán az a tény, hogy a villámtevékenység ilyen hosszú ideig tartott a Giewont
térségében. Ez nem olyan vihar volt, melyben pár percig vagy másodpercig
villámlik, aztán alább hagy a villámlás. Közben a turisták végig a csúcson vagy
annak közelében tartózkodtak…
Minden beszámoló,
amely arról szól, hogy ezt a tragédiát milyen könnyen el lehetett volna
kerülni, még félelmetesebbé és szomorúbbá teszi a képet…
A tragikus napon 4
ember (köztük két gyerek) halt meg a Lengyel-Tátrában , és 157 turista
szenvedett kisebb-nagyobb sérülést.