2019 augusztusának harmadik harmada fekete hétként vonul be a Tátra történelmébe. Augusztus
17-én, szombaton délután érkezett a bejelentés a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletére, hogy két barlangász
rekedt a Lengyel-Tátrában található Nagy-Havas-barlangban (Wielka Śnieżna
Jaskyna), kb. 400 méterrel a felszín alatt. Négy társuknak sikerült időben
kijutniuk a járatból, melyet hirtelen víz árasztott el, és ezzel elvágta az
útjukat.
A többfelé elágazó barlangrendszerben a
mentők már kedden eljutottak abba az üregbe, ahova feltételezésük szerint a két
férfi menekülhetett a víz elől, majd a 30 év körüli férfiak egyikének holttestét
augusztus 22-én, csütörtök éjjel találták meg a hegyimentők. A TOPR igazgatója
már másnap azt nyilatkozta, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy társát
életben találják.
Reggeli sajtóértekezletén Jan Krzysztof megerősítette,
hogy bár már előző este holtan találták a szombaton a barlangrendszerben eltűnt
két barlangász egyikét, az egyik szűk barlangfolyosóban meglátott testet akkor
még nem sikerült teljesen megközelíteni, egyértelmű volt viszont, hogy a
barlangász nem él. A másik keresett barlangászról a TOPR parancsnoka elmondta,
hogy nagyon valószínűnek tartják, hogy ő sincs már életben, feltehetőleg
kollégája holttestének közelében fogják majd megtalálni. A mentők kisebb robbantással
szélesítették ki a nyílást, amelyen keresztül a barlangászt meglátták. Úgy
vélte, hogy a két barlangász halálát kihűlés okozhatta, mert a 400 méteres
mélységben mindössze 4 Celsius-fokos a hőmérséklet, de az is elképzelhető, hogy
a nyílást, amelybe menekültek, átmenetileg elárasztotta a víz, és megfulladtak.
Öt halálos áldozata és
száznál is több sebesültje van a Nyugati-Tátrában augusztus 22-én, csütörtökön
hirtelen lecsapott viharnak. A hegyvonulat lengyel oldalán négy embert csapott
agyon a villám, köztük két gyermeket. A Tátra szlovák oldalán egy cseh turistát
ért villámcsapás, ő szintén életét vesztette, amikor egy zivatarrendszer érte
el a hegységet, és több alkalommal is lecsapó villámok alakultak ki.
A szlovák Hegyi Mentőszolgálat
(HZS) hivatalos weboldalán szereplő információk szerint elsőként egy cseh nő
kért segítséget, aki egy másik túrázóval együtt a Bánya-hegyen (Baníkov) tartózkodott.
Mindkettejüket villámcsapás érte, a nőnek a lába sérült meg, a társát a lökéshullám
a Bánya-katlanba (Baníkovské kotol) taszította. A helyszínre érkező hegyimentők
a sérültet elsősegélyben részesítették, majd kórházba szállították, lezuhant
társán azonban már nem tudtak segíteni, a cseh turistanő több száz métert
zuhant, a helyszínen belehalt a sérüléseibe.
A Pahola-csúcs
térségében villámcsapás ért egy szlovák túrázót is, aki rövid időre
elveszítette az eszméletét és mozgásképtelenné vált. Az illetőt a helyszínen
elsősegélyben részesítették, majd helikopterrel őt is kórházba szállították.
A lengyel oldalon
Zakopane fölött, a Giewont volt a villámokat szóró égzengés gócpontja, s ez
sokkal intenzívebbnek bizonyult a szlovák oldalon történt pusztításnál. A nem
sokkal délután 13 óra után képződött rendkívül heves viharban négyen – egy
tízéves lány, egy tizenhárom éves fiú és két felnőtt nő – villámcsapás
következtében életüket veszítették, a TOPR igazgatója pénteken 157 sérültről
beszélt, akik a villámcsapás következtében részlegesen mozgásképtelenné váltak,
vagy a lökéshullámok okozta esés következtében szenvedtek különböző sérüléseket.
A csütörtöki
mentőakciókban összesen öt helikoptert, tűzoltókat, rendőröket vetettek be,
riadóztatták a mentőszolgálatokat más lengyelországi vajdaságokból is. Andrzej
Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök részvétét fejezte ki az
áldozatok hozzátartozóinak, Zakopane polgármestere pedig háromnapos gyászt
rendelt el a súlyos tragédia miatt.
A Giewonton 1901 óta
magas vaskereszt áll, amely vonzza a villámokat. A viharokban veszélyesek a
meredek ösvények mentén rögzített láncok is, amelyekbe a turisták hegymászás
közben kapaszkodnak. A TVP Info szerint a vihar idején a Giewont környékén
mintegy húszan (más információk szerint 200-an) tartózkodtak, a hegy irányában
délelőtt akár ötezren is túrázhattak. A lengyel média szerint csütörtök reggel még
napos idő volt a Tátrában, ezért a kedvezőtlen előrejelzés ellenére is
sokan indultak hegyi túrákra, délután azonban olyan vihar érkezett, amelynek
halálos áldozatai és sebesültjei is voltak.
Az Országos
Meteorológiai Szolgálat Facebook oldalán augusztus 24-én tette közzé azt a
bejegyzést, mely szerint a kérdéses napon a térségben egy feloszlóban lévő
frontzóna miatt nedves és labilis volt a levegő, az időjárás-előrejelző
modellek alapján is várható volt csapadék a térségben délután 14 és 17 óra
között. A zivatarrendszer viszonylag lassan mozgott, így a sűrű dörgéseket már
viszonylag korán hallani lehetett – ennek ellenére sokan tartózkodtak a hegyen,
főleg a Zakopane felett magasodó Giewont csúcs közelében. Az 1895 m magas
hegyen rendszeresen tömött sorokban állnak a túrázók, így a „lemenekülés” még
akkor is nehezen kivitelezhető, ha időben elindul a tömeg.
Egy Szlovákiában
dolgozó munkatársuk tájékoztatása alapján a kérdéses időpontban egy igen erős,
150 kA erősségű pozitív kisülés következett be. A csúcson egy hatalmas fém
kereszt található, de az oda vezető út mentén is vannak fém láncok – a magas
sérült számot talán éppen az okozta, hogy sokan ezekbe kapaszkodtak.
Mielőtt a hegyekbe
indulunk – főleg, ha az kitett, sziklás –, mindig tájékozódjunk a várható
veszélyekről, de mivel az előrejelzések sem mindig tökéletesek, higgyünk a
szemünknek, fülünknek, és ha közeleg a zivatar, forduljunk vissza időben, és
másokat se hagyjunk, hogy rossz döntéseket hozzanak!
A Tátrai Nemzeti Park
(TPN) további értesítésig lezárta a Felső-Konrád-nyeregből (Wyżnia Kondracka
Przełęcz) a Giewont csúcsára (a csúcstömbre) vezető, láncokkal biztosított, egyirányú
turistautat, melyet a nemzeti park álláspontja szerint az augusztus 22-én négy
halálos áldozatot követelő vihar után felül kell vizsgálni, jelenleg veszélyes
abban térségben tartózkodni.
MTI/EPA/Grzegorz Momot;
