A lengyel Tátrai
Nemzeti Parkban (TPN) március 1-től ismét érvénybe lépett nemzeti park vezetésének
az éjszakai mozgást tiltó rendelkezése. Ennek értelmében március 1-től november
30-ig az éjszakai órákban sem túrázni, sem pedig sítúrázni nem lehet a nemzeti park területén. Az
utóbbi időszakban szinte megszokottá vált, hogy egyre több bakancsos turista
túrázik éjjel a Tátrában, és egyre több sítúrázó tartózkodik sötétedés után a
sítúraútvonalakon és a sípályákon. Ez a magatartásforma érzékenyen érinti a
tátrai természetet, ezért néhány évvel ezelőtt a korábbi rendelkezést egy
hónappal meghosszabbítva már március elejétől tiltott az éjszakai mozgás a
nemzeti park területén. A sítúrázók éjszakai jelenléte a sítúraútvonalakon és a
sípályákon a hó karbantartását végzők szempontjából is veszélyes, különösen
korlátozott látási viszonyok között, hiszen ilyen esetben bármikor fennáll a
munkagépnek, vagy a kifeszített drótkötélnek történő ütközés veszélye.
Miért nem túrázhatunk
éjszaka a turistautakon?
Amikor az éjszakai
állatok kerülnek szóba, elsősorban a baglyokra és a denevérekre gondolunk, az
éjszakai életet élő állatok listája azonban igen hosszú. Vannak közöttük
olyanok is, amelyeket napközben is láthatunk: főleg a rágcsálók, mint pl. a
nyest, a hermelin, a menyét, a cickányok, a sün, a borz, valamint a farkas, a
vaddisznó, az őz és a szarvas. Ugyanakkor az ún. „nappali fajok” esetében,
beleértve a legtöbb madárfajt is az éjszaka nem csak a pihenés időszaka, hiszen
ezek az állatok a természetes veszélyek (különösen a nagyragadozók) jelenléte
miatt fokozott éberségre vannak utalva.
Ebben a helyzetben a
nemzeti park különösen fontos feladata a vadon élő állatok védelmének, valamint
annak biztosítása, hogy az emberek a lehető legkevésbé zavarják a nyugalmukat.
Az eddiginél korábban életbe lépő korlátozás azért is fontos, mert sok
állatfajnál most érkezik el a párzási időszak, vagy pedig a már vemhes nőstények
szülni készülnek. A téli álmot alvó állatok lassan felébrednek a téli álmukból,
a medvék és a mormoták éhesen élelem után kutatnak, a zergék pedig párzanak,
emiatt ilyenkor különösen fontos ezeknek a védett fajoknak a védelme.
A Lengyel-Tátrában
nagyon sűrű (275 km) a turistautak hálózata, a nemzeti park területének közel
96 %-a a turistautaktól 1 km-nél kisebb távolságra fekszik. Tekintettel a
turistautakon megjelenő egyre nagyobb forgalomra (évente kb. 3 millió turista
érkezik a nemzeti parkba), a helyzet az állatok számára kényelmetlenné vált. Az
éjszakai mozgás március 1-től november 30-ig történő korlátozása lehetővé teszi
számukra, hogy az ember zavaró jelenléte nélkül, szabadon mozogjanak a nappali
pihenőhelyük és éjszakai élőhelyük között. Emlékezzünk arra, hogy pl. a farkas,
a medve, a hiúz és a róka szívesen vándorol az éjszakai órákban a jelzett
turistautakon. Jelenlétüket számtalan módon, például a napközben megtalált lábnyomukkal és a
hátrahagyott ürülékükkel bizonyítják.
Az éjszakai mozgás korlátozása
mindazonáltal a turisták számára is védelmet jelent pl. a medvével történő
találkozás elkerülése szempontjából. Ezek az állatok az éjszakai órákban a
szokottnál is agresszívabbak, és a meglepett, megijesztett ragadozó különösen
veszélyes lehet az emberre. A világ különböző régióiban végzett megfigyelések
szerint a legtöbb, nem kiprovokált találkozásra a medve és az ember között az
éjszakai órákban történt.
