A Tátrai Önkéntes
Mentőszolgálatot (TOPR) minden évben több száz mentési műveletet hajt végre a
Lengyel-Tátrában. Ezek közül jó néhány helikopter használatát igényli, amely
jelentősen megnöveli a művelet költségeit. Az önhibájukon kívül balesetet
szenvedett turistákon kívül gyakran felelőtlen turisták hívják segítségül a
hegyimentőket, akik sokszor saját felelőtlenségük miatt kerülnek veszélybe. A
valós baleseteken kívül több esetben ittas személyek, vagy olyanok hívják a
kérik a helikopter segítségét, akik taxinak nézik a mentőhelikoptert.
A jelenlegi jogi
helyzet
A TOPR tevékenységét
egy legutóbb 2011. augusztus 8-án módosított, a hegyvidéki területeken és a
kijelölt sípályákon történő biztonságról és mentésről szóló törvény
szabályozza. A törvény 4. paragrafusa arra kötelezi a hegyvidéki területeken
mozgó személyeket, hogy tájékozódjanak az aktuális időjárási körülményekről, a
TOPR és a nemzeti park figyelmeztetéseiről, és kövessék e szervezetek
ajánlásait. A törvény szövegében említésre kerül a megfelelő felszerelés
szükségessége, de semmilyen következményt nem tartalmaz a rendelkezések be nem
tartása esetére.
A 17. paragrafusban
azt olvashatjuk, hogy a TOPR tevékenységét a Belügyminisztérium finanszírozza
az állami költségvetésből származó célzott támogatásból, melyet önkormányzati
támogatások egészíthetnek ki. A TOPR számlájára kerül a nemzeti park belépőkből
származó bevétel 15 %-a, valamint a magánszemélyek is felajánlhatják adójuk 1
%-át a szervezet részére.
És ennyi. A
hegyimentők tevékenysége nem csak a konkrét mentési műveletet foglalja magában,
emellett el kell jutniuk a baleset helyszínére, elsősegélyben kell részesíteni
a sérülteket, biztosítani kell a helyszínt és a személyeket, el kell szállítani
a sérülteket és a holttesteket, fel kell kutatniuk az eltűnt személyeket.
Természetesen azokat is, akik saját hibájuk, felelőtlenségük miatt kerültek
bajba.
Hogy van ez Nyugaton?
A legtöbb
magashegyekkel rendelkező országban, pl. Ausztriában, Svájcban,
Franciaországban, Olaszországban fizetni kell a mentési műveletért. Ugyanakkor
a turisták és síelők védelme érdekében az akár több ezer eurós mentési
műveletek költségeinek fedezésére elfogadják a magashegyekben végzett
sporttevékenységre érvényes biztosítást.
De nem is kell ilyen
messzire menni, hiszen a Tátra déli oldalán, Szlovákiában is fizetni kell a
hegyimentésért. A turisták akár a helyszínen, napi pár száz forintos összegért
is köthetnek a mentési műveletek költségeit fedező utasbiztosítást, ez esetben baleset
esetén a biztosító fizet, és nem az adófizetők.
Mi lehet a jövő a
Lengyel-Tátrában?
A lengyelek többsége
ma már támogatja a déli szomszédjuknál kialakult rendszer bevezetését, annak
ellenére, hogy a Tátra szlovák oldalán a biztosítással nem rendelkező turisták
közül nagy százalékban találunk lengyeleket. A múltban a TOPR soha senkitől nem
kért ellenszolgáltatást a mentési műveletkért, a hegyimentők esküvel vállalt
szent kötelességüknek tartják az emberek mentését a hegyekben. Ezért ez a téma
továbbra is nyitott, a végleges megoldásra még várni kell…
