130 évvel ezelőtt, 1888. február 14-én
Pozsonyban született Hefty Gyula Andor (1888-1957) tanár, hegymászó, turistaíró,
1918-ig a késmárki Kereskedelmi Iskola történelem tanára, ebből az állásából a
hűségeskü megtagadása miatt távolították el. 1908 és 1923 között a BETE
legaktívabb tagjai közé tartozott, leggyakoribb túratársai Komarnicki Gyula,
Grósz Alfréd és Rokfalusy Lajos voltak. A hegymászósportban elsősorban a
falmászások terén jeleskedett, számos nehéz falon nyitott új mászóutakat,
1916-ban a Kriván északnyugati falának megmászásával ért el kiváló eredményt.
Több tátrai csúcs első téli megmászása fűződik nevéhez, emellett a Bélai-Tátra
egyik legalaposabb ismerőjeként tartották számon. Tevékenysége kiterjedt a
hegymászásra, hegyivezetők oktatására, hegyimentésre, a sízésre, a turizmus
propagálására, de egy ideig a Téry menedékház gondnoka is volt.
1911 és 1936 között Késmárkon élt,
ahol hegymászóként, de még inkább szakíróként szolgálta szeretett Tátráját. 1909-től
rendszeresen publikált a kor turista és hegymászó folyóirataiban szepességi és
tátrai témákról, közreműködött az első magyar síszakkönyv (1912) összeállításában
és a főváros környéki sziklamászóiskolák kalauzában (1913). Dr. Vigyázó
Jánossal közösen írta az 1914-ben Budapesten megjelent A Magas-Tátra részletes kalauza c. háromkötetes turistakalauzt.
Ezen kívül is még több, magyar és német nyelven megjelentetett kalauz fűződik
nevéhez, amelyek nagy része szintén a Tátrával, ill. annak környékével foglalkozik.
Paryski 1984-ben hegymászókalauza XXIV. kötetében Hefty-szakadéknak nevezte el
a Fehér-tavi-csúcs déli falán a dk. gerinctől a falközép felé haladva az első
nagy, mély szakadékot, amelyet 1911. szeptember 12-én Grósz Alfréd és Rokfalusy
Lajos társaságában elsőként mászott meg.
