A tátrai zergeállomány
1971 óta a legnagyobb mértékű állománycsökkenést szenvedte el az óév utolsó és
az újév első napjaiban. Akkor a Zsári-völgyben (Žiarská dolina) egy időben 12
zerge pusztult el, miután egy szurdokba zuhantak, valószínűleg annak
köszönhetően, mert megriadtak a Baranyecen (Baranec) rendezett tűzijáték
hangjától és fényeitől. Ezen a télen, 2018. január 12-ig bezárólag a Tátra
Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu) 15 elpusztult zergét regisztrált.
Közülük néhány az élet természetes körforgása következtében a nagyragadozók
prédájává vált. A tátrai zergék tökéletesen alkalmazkodtak a nehéz körülmények
közötti életfeltételekhez. A felesleges kockázat azonban ezen állatfaj esetében
nem nevezhető természetesnek. A zergék főleg olyan helyeken tartózkodnak, ahol
annak ellenére biztonságban érzik magukat, hogy sokszor erősen kiette terepről
van szó. Az instabil, a megszokottól melegebb időjárás és az ennek
következtében fellépő jegesedés következtében azonban néha jégcsapdában
találják magukat.
Annak érdekében, hogy élelmet találjanak, és elkerüljék a
jegesedés okozta veszélyeket, az alpesi övezetből leereszkednek az erdőövezetbe.
Valószínűleg a rendkívül jeges terep, a téli zárlat ellenére a völgyekben
megforduló turisták, ennek következményeként a balesetek nagyobb száma, a
mentőhelikopter szinte egész napi repülése kombinációjának köszönhetően a
megszokottnál több tátrai zerge szenvedett halálos balesetet.
A telemetriás
nyakörvekből és a DNS minták elemzéséből a szakemberek megállapították, hogy a
zergék a legtöbb esetben egész életük során egyazon völgy sziklás, magashegyi
részén élnek. Emberi szempontból úgy tűnik, hogy az a terület, ahol ez az
endemikus faj él, ahol világra hozza utódait, és ahol befejezi életét,
meglehetősen korlátozott. Ez a helyzet azonban csak akkor változik, ha az
állatok stresszhelyzetbe kerülnek. Hasonlóan alakult a nyomkövető nyakörvvel
ellátott, Jessica nevű zerge sorsa is. Az ős ismert története 2016. november
4-én kezdődött, amikor a Felkai-völgyben (Velická dolina) befogták, és
telemetrikus nyakörvvel látták el. Jessica az aznapi névnapról kapta nevét.
Élőhelye a téli hónapokban a Virágoskertre (Kvetnica) és a szomszédos lejtőkre
szűkült, ahol megfelelő táplálékot talált magának. Ettől a helytől, amely a
zerge életében az táplálékforrást és pihenőterületet is jelentette, legfeljebb
2400 méter magasságig mozgott. A nyári hónapokban, a telemetrikus megfigyelések
alkalmával mindössze két alkalommal hagyta el a Felkai-völgyet.
A legmagasabb
pont, ahol járt, a Gerlachfalvi-csúcs csoportjában található
Kis-Gerlachfalvi-csúcs (Kotlový štít, 2601 m) volt. Élőhelyén a legészakabbra
fekvő pont a Felkai-csúcs (Velický štít) volt. Tapasztalt felnőtt nőstény volt,
aki a nyomkövetőnek köszönhetően egy éven és két hónapon keresztül
szolgáltatott adatokat a szakembereknek. 2017 utolsó napján aztán a nyakörv
halálozási kódot küldött a szakembereknek, az elpusztult zergét egy jeladó
segítségével 2018. január 3-án találták meg a Felkai-tó (Velické pleso)
közelében, 30 cm friss hó alatt.