A Gerlachfalvi-csúcs tetejéről
hozott kődarabok szolgálnak mintaként abban a kutatásban, melynek célja, hogy
meghatározza, milyen gyorsan emelkedik a Tátra. A Tátrában az utolsó hasonló
földtani kutatásokra ötven évvel ezelőtt került sor, a kutatás végén a
szakemberek akár a Tátra csúcsainak eddig ismert magasságát is átírhatják.
Míg a turisták fölfelé megpakolva, lefelé pedig már könnyebb hátizsákkal
érkeznek, a tudósoknál ez épp fordítva van. Ján Madarás geológus és hegymászó
elmondta, hogy a csúcsról a hegy lábáig mintegy 2-3 kilogrammnyi mintát szedtek
össze, köztük gránitot. Hogy milyen gyorsan növekszik a Gerlachfalvi-csúcs és
közvetve maga a Tátra is, azt a tudósok laboratóriumi körülmények között
vizsgálják. A mintákban levő repedéseket, melyek az ásványi anyag radioaktív
lebontásánál keletkeznek, mikroszkóp alatt veszik szemügyre. „Elmondható, hogy
hét millió évvel ezelőtt ezek a hegyek még három kilométerrel a földfelszín
alatt voltak, teljesen más hőmérsékleti körülmények között, míg ma már a föld
felszínén vannak” – nyilatkozta a szakember.
A geológusok most azt
pontosítják, milyen gyorsan emelkedik a Magas-Tátra. A helység ugyan egy élő
szervezet, de hiba lenne azt gondolni, hogy az évszázad végére a
Gerlachfalvi-csúcs akár fél métert emelkedne.
Martin Boltižiar geológus az
RTVS-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Tátra hasonlóan, mint
a Himalája és más hegységek, a tektonikus mozgásoknak köszönhetően
állandó mozgásban van. Ez a mozgás milliméterben mérhető, ugyanakkor a
szélviszonyok is hatnak a hegységre, koptatják azt, így nem számíthatunk arra,
hogy néhány ezer év alatt több métert növekednének.
