Az idősebb
generációnak talán ismerős lehet az 1955-ben készült „Angyal a hegyen” (Anděl
na horách) című cseh vígjáték, melynek főszereplője, egy prágai vasúti ellenőr,
bizonyos Gustav Anděl fennragadt a Lomnici-csúcson. „A csehek közül a mai napig
sokan azzal érkeznek ide, hogy szeretnének itt ragadni” – mondja nevetve Pavol
Brejčák pincér, aki 6 éve dolgozik a Lomnici-csúcson. Ez néha elő is fordul. A
Lomnici-csúcsra jellemző szélsőséges időjárásban nincs semmi rendkívüli. Elég,
ha csak erősebben fúj a szél, és a felvonó nem közlekedik. Legutóbb egy 40 főből
álló turistacsoport részesülhetett ebben a felejthetetlen élményben, amely az
időjárásnak köszönhetően a csúcson volt kénytelen tölteni az éjszakát.
Általában azonban fiatal házaspárok vagy valamilyen alkalmat, évfordulót
megünneplő párok veszik igénybe a csúcson eltölthető éjszakázási lehetőséget.
„Szinte minden pincér és kutató, aki a csúcson dolgozik, látott már itt néhány
menyasszonyt és vőlegényt” – teszi hozzá a pincér.
![]()
Szlovákiában és
Közép-Európában hiába keresnénk más, 2634 méter magasságú, felvonóval elérhető,
luxus szállást biztosító helyszínt, nem találunk ilyet. Hasonló, de a
Lomnici-csúccsal mégsem összehasonlítható helyet legközelebb az Alpokban
találunk. Svájcban, 2883 méter magasságban található a meglehetősen modern
külsejű Monte Rosa menedékház, és az olaszok büszkélkedhetnek Európa
legmagasabban fekvő menedékházával a 4554 méter magasságban található Margherita
hüttével, amely azonban csak gyalogosan érhető el, és 100 embernek tud szállást
biztosítani. Mindezek ellenére a világ legkisebb magashegységében található
Lomnici-csúcs mégis egyedülállónak mondható, hiszen 2634 méter magasságban –
amely csak 20 méterrel kisebb, mint a Tátra legmagasabb csúcsa, a
Gerlachfalvi-csúcs – kínál szálláslehetőséget. Ez a legmagasabban fekvő
tudományos munkahely Szlovákiában, ahol csillagászok, kutatók és meteorológusok
dolgoznak. Mindezek, valamint az a tény, hogy ez a leghidegebb hely az
országban, szó szerint mágnesként vonzza a turistákat.
![]()
Ezen a kivételes
helyen egyszerre max. 6 személy töltheti az éjszakát, két apartmanban. A
felvonóval a csúcsra érkező látogatók legfeljebb 50 percet tölthetnek a
csúcson. Azok viszont, akik itt éjszakáznak, és élvezhetik az ország második
legmagasabb csúcsának hangulatát, az egész éjszakát itt tölthetik, egészen
másnap reggel 9 óráig a csúcson tartózkodhatnak. A szállás viszonylag magas ára
ellenére az apartmanok folyamatosan, több hónapra előre le vannak foglalva. A
négyágyas szoba ára két pár részére, saját fürdőszobával és WC-vel 650-750 €
között van, az újonnan megnyílt kétágyas, zuhanyozó nélküli szoba ára 450 €
éjszakánként. Az árban benne van a csúcs elérésének költsége Tátralomnicról fel
és vissza, üdvözlő ital és 4 fogásos vacsora a csúcson, majd másnap reggeli a
Kő-pataki-tónál.
Nem csak a csúcs
magassága vonzza azonban ide a turistákat. Itt fent élénkebben ragyognak a
csillagok, erősebben fúj a szél, a felhők és a panoráma pedig festői. Tiszta
időben, hidegfrontot követően, vagy az őszi időszakban olyan panoráma nyílik a
Kis-Tarpataki-völgyre, a Téry menedékházra, a tavakra, a környező csúcsokra, a
tátrai településekre, a Szepességre, a Szlovák Paradicsomra, távolban a szepesi
várra, mintha csak a tenyerünkben éreznénk ezeket. Aki hajlamos a romantikára,
ne hagyja ki a természet csodálatos színházi előadását este, napnyugta előtt,
és reggel, a napkeltét követően.
![]()
A Lomnnici-csúcs azon
tátrai csúcsok közé tartozik, melyet bakancsos turisták csak hegyi vezető
kíséretével érhetnek el. 1941-től azonban könnyen megközelíthető azok számára
is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak saját erőből feljutni. A Tátralomnicról a
csúcsra vezető felvonót rendkívül nehéz körülmények között építették fel.
Tervezője a korszak talán legismertebb szlovák építésze, Dušan Samo Jurkovič
volt, és a felvonó átadása idején egyedülálló volt az egész világon. A
Kő-pataki-tótól a csúcsra vezető út mindössze 8,5 percig tart, a felvonó ez idő
alatt 855 méter szintkülönbséget tesz meg.
Napjainkban mindenki
számára egyértelmű, hogy a Lomnici-csúcsra felvonó vezet, a múltban azonban ezt
nem volt ennyire egyértelmű. Amikor annak idején Budapesten először úgy
döntöttek, hogy felvonót építenek valamelyik tátrai csúcsra, az első tervek a
Gerlachfalvi-csúcsról szóltak, végül azonban az állami hatóságok a tátralomnici
fürdők akkori igazgatója, Juraj Országh javaslatára a Lomnici-csúcs mellett
döntöttek. A történészek szerint ebben nagy szerepe volt a későbbi
miniszterelnöknek, Milan Hodžának, akinek Tátralomnicon volt villája, valamint
az egészségügyi miniszter Vavro Šrobárnak is.
Nem véletlen, hogy a
csúcson található kávézó napjainkban a Dedo (Nagypapa) nevet viseli, hiszen
valaha, a Tátra hőskorában így hívták a csúcsot. Az sem véletlen, hogy a
felvonó egyik átszállóállomásának Start a neve, 1909-ben ugyanis létezett itt
egy 4 km hosszú, a Grand Hotel Praha mellett véget érő szánkópálya, amely
akkoriban Európa leghosszabb bobpályája volt, és éppen ott volt a startja, ahol
most az átszállóállomás található.
A felvonó építésével
kapcsolatos érdekesség, hogy az építőanyagokat a Kő-pataki-tóig lovakkal, onnan
pedig emberi erővel szállították fel a Lomnici-csúcsra, csaknem 300 tonna
építőanyagot feljuttatva így a csúcsra. A felvonó építésében mintegy 70 munkás
vett részt, a drótkötelet 36 teherhordó saját kezében húzta fel a csúcsra. A
kiszolgáló épületek felépítéséhez szolgáló építőanyagot egy közeli kőbányából
származó kövekből faragták ki. A felvonót több alkalommal, legutóbb 1992-ben
modernizálták.
Foglalás és aktuális árak itt: https://www.tmrhotels.com
