A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a
Tátrai Nemzeti Park (TANAP) látogatási rendje mintegy 15 éve nem érvényes. Az
eredeti, 1999-ből származó szabályozást ugyanis eltörölte a Természet- és
tájvédelemről szóló 2002-es törvény. A TANAP Igazgatóság vezetői már régóta
beszélnek az új látogatási rend elkészítésének szükségességéről, erre azonban mind
a mai napig nem került sor. A látogatási rend a látogatók különböző csoportjainak
– mint pl. turisták, síelők, hegymászók, hegyi vezetők, síalpinisták, vitorlázórepülők
– mozgását szabályozza a védett területeken. Érvényes szabályozás hiánya miatt viszont
a fenti csoportok a Tátrában legálisan nem folytathatják tevékenységüket. Jogellenes
volt többek között a sípálya kijelölése az 5. (legmagasabb) szintű védettséget
élvező területen.
Nem érvényes a téli zárlat
![]()
Az érvényes szabályozás hiányának másik
következménye, hogy a turisták az év bármely szakában korlátozás nélkül mozoghatnak
a jelzett turistautakon, vagyis akár május utolsó napjaiban is felmehetnek a
jelzett turistautakon elérhető csúcsokra. Egyszerűbben fogalmazva a TANAP téli
zárlata jelenleg nem érvényes. Ezt az információt a TANAP Igazgatóság vezetője,
Pavol Majko is megerősítette. „A téli zárlat a természet védelme miatt mindenképpen
indokolt, és mi ragaszkodunk is hozzá. Jelenleg azonban az érvénytelen látogatási
rendnek köszönhetően az összes jelzett turistaút használható. Természetesen
mindenki eldöntheti, hová akar túrázni, de arra kérjük a látogatókat, hogy mindenki
hallgasson a józan eszére, gondoljanak a természet érzékenységére, mindazonáltal
a nemzeti park őrei nem büntetnek a téli zárlat hatálya alá eső turistautak
használatáért. Figyelmeztetnek, kérnek, magyaráznak. Gondolom, lesznek olyanok,
akik tiszteletben fogják tartani a kérésüket, és lesznek, akik fittyet hánynak
majd azokra”.
Az új látogatási rendet a TANAP Igazgatóság
még 2007-2008-ban elkészítette, az a tervek szerint az új természetvédelmi
zónák kialakítását követően került volna elfogadásra. A Tátra zónabeosztását
azonban a mai napig nem fogadták el, és csak a közelmúltban derült ki, hogy a látogatási
rend érvénytelen. Az igazgató szerint a természetvédők számára ez egy rendkívül
kellemetlen helyzet.
Jelenleg az eperjesi (Prešov) Körzeti Hivatal
asztalán van az az előterjesztés, amely közvetve aktualizálná az érvénytelen
látogatói szabályokat. „Ebből kimaradnak bizonyos logikátlan szabályok, mint
pl. a látogatók számának szabályozása bizonyos területeken” – mondta Majko. A
természetvédők a nyári szezon kezdetéig szeretnék megoldást találni legalább az
egyik legfontosabb kérdésre, mégpedig arra, hogy jelenleg az 5. szintű, vagyis
legmagasabb védettséget élvező területeken hegymászók és hegyi vezetők sem
mozoghatnak. Ezzel párhuzamosan a TANAP Igazgatóság dolgozik az új látogatási
rend kialakításán, melyet a nyár folyamán társadalmi egyeztetésre szeretne bocsátani.
„Az új látogatási rendben jelentős változások várhatók, a látogatók számára egyszerűsödik
a szabályozás, és természetesen ezzel összefüggésben a nemzeti park személyzete
számára is könnyebben ellenőrizhetővé válik majd. Meggyőződésem, hogy az új
szabályozás ősszel életbe is léphet” – tett hozzá Majko.
Évek óta késik a TANAP rendezési terve
A látogatási rendnél is sokkal fontosabb
dokumentum, amelyre évek óta hiába vár a nemzeti park, a Tátra új természetvédelmi
zónákra történő felosztási terve. Ez pontosan meghatározná azokat a
területeket, ahol semmilyen emberi beavatkozás nem lenne elvégezhető, úgyszintén
azokat a területeket, melyeken a nyilvánosság számára megengedett lenne sport-
vagy szabadidős tevékenység folytatása. A jelenlegi szabályozás egyik
abszurditása, hogy a Tátra Nemzeti Parkban gyakorlatilag minden sípálya a
legmagasabb fokú védettséget élvező, elvileg emberi beavatkozástól mentes
terülten található. Legmagasabb szinten védett terület pl. a Csorbai-tó, ahol
csónakázni lehet.
A zónabesorolás elfogadásának szükségességét
a TANAP 1994-től hangoztatja, amikor Szlovákiában elfogadták a természet- és
tájvédelmi törvényt. Ezt 2002-ben új törvény váltotta fel, amely rendelkezett
az új zónák kialakításának szükségességéről. „A zónabesorolás prioritást
kellene, hogy élvezzen, ez az egyik legfontosabb feltétel volt a vezetői munkám
kezdetekor. Jelenleg tárgyalunk a tulajdonosokkal, és megpróbáljuk megteremteni
a feltételeket, különös tekintettel az anyagi háttér biztosítását. Meg kell
jegyezzem, hogy a természetvédelemnek ára van. Aki azt mondja, hogy a
természetvédelem nem jelent terhet az állami költségvetés számára, az nem
ismeri a probléma lényegét” – zárta szavait az igazgató.
