Nem csak az emberek életében fordulnak elő sorsfordító események, érdekes élettörténetek. A tátrai menedékházak életében is sok ilyennel találkozunk, melyeket egykor menhelynek, menedékhelynek neveztek. Sajátos a sorsa a menedékházak üzemeltetőinek, bérlőinek is, sőt, sokan közülük már a legendák közé emelkedtek. Az alábbiakban ismerkedjünk meg a tátrai menedékházakhoz fűződő legérdekesebb történetekkel.
Zamkovszky menedékház (Zamkovského chata, 1475 m)
A Kis-Tarpataki-völgyben, a vízesések felett található menedékházat a korábban a Téry menedékházban dolgozó Zamkovszky István hegymászó építtette 1943-ban. A házat a II. világháború után államosították, és Pistának (ahogy Zamkovszkyt a hegymászók egymás között nevezték) el kellett hagynia azt. 1952-ben azonban újabb, még ennél is nagyobb csapás érte – el kellett hagynia a Tátrát, ahová már soha többé nem térhetett vissza. A Tátra iránt érzett sajgó vággyal a szívében 53 évesen halt meg. Felesége csaknem 40 évvel túlélte őt, se „saját” házukba ő sem tette be többé a lábát. A ház bérlője jelenleg Janka Kalinčíková.
Hunfalvy-hágó alatti menedékház (Chata pod Rysmi, 2250 m)
Szlovákia legmagasabban fekvő menedékháza csak nyáron tart nyitva. Az első, faszerkezetű épületet 1933-ban emelték itt, a munkák 93 napig tartottak. Az építkezés nehéz volt és veszélyes, a munkások csak szerencsével éltek túl egy hóvihart, és a menedékházat a későbbi években többször elpusztította a lavina. Legutóbb 2003-ban, ezután határozták el, hogy felújítják a menedékházat, amelyet 2013-ban nyitottak meg a turisták előtt. A menedékházat immár 36 éve Viktor Beránek (66 éves) vezeti, aki személyes rekordként egy alkalommal 122,5 kg-os terhet vitt fel a Hosszú-tavi menedékházhoz.
Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom plese, 1551 m)
A Karbunkulus-torony tövében álló menedékház úgy néz ki, mint a mesében. Korábban a fából épült Egyed menedékház állt a tó túlsó partján, amely azonban leégett. Ezért aztán 1894-ben a túlsó parton felépítették egy új menedékházat. A menedékházat a szlovák turisták legtöbbje Brnčalka néven ismeri, ezt a nevet Albert Brnčal testneveléstanár és hegymászóoktatóról kapta, aki a Karbunkulus-toronyról történő ereszkedés közben veszítette életét. A ház vezetője immár hatodik éve Tomáš Petrík.
Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata, 1960 m)
2015-ben, 40 év után a 70 éves Edo (Ľudovíta) Záhort a 28 éves Dominika Dejczöová váltotta a Hosszú-tavi menedékház bérlőjeként, aki bár Pöstyénből, a síkságról származik, társával közösen korábban több tátrai menedékházban is dolgozott már.
A menedékház a Nagy-Tarpataki-völgyben, a Buchholtz-tavak közelében található, amely mai szlovák nevét (magyarul Rabló menedékház) a völgyben korábban rendszeresen garázdálkodó orvvadászokról kapta. Az első épület 1907-ben épült itt, a menedékház 1998-ban leégett, és csak 2001-ben nyitották meg ismét.
Rainer kunyhó (Rainerova chata, 1301 m)
A legrégebben épült menedékház a Tátrában, melyet Rainer János György építtetett 1865-ben. Amikor azonban 1884-ben a ház közelében felépült a Zerge szálló, a Rainer menedékház elveszítette eredeti funkcióját, és csak tárolóként használták. A Zerge szálló lebontása után Peter Petras (71 év) vette át a menedékház vezetését, aki saját költségén állította helyre a menedékház belső részét és környezetét.
Menedékek a hőskorban
Az emberek már a régmúltban kezdetleges menedékeket építettek a Tátrában. Egyszerű, természetes anyagokból készített menedékeket már a kőkorszakban is építettek. A bronz- és vaskorból származó fészer maradványait is megtalálták, amikor ércet bányásztak a hegységben. Később az emberek a háborúk elől rejtőztek el a hegyekben, majd a két világháború között a pásztorok és favágók építettek fából készült épületeket.
Milyenek voltak az első épületek a Tátrában?
Az egyszerű, inkább csak menedéket nyújtó védhelyek után eljött a menedékházak építésének időszaka. Az első ilyenek az erdei tisztásokon keletkeztek, és legtöbbjük a későbbi települések alapját képezte. A legrégebbi, írásban rögzített építkezés Csáky István nevéhez fűződik. A Nagyszalóki-csúcs lábánál hatalmas birtokokkal rendelkező földbirtokos 1793-ban építette fel az első épületet, amely gyorsan népszerű lett az erre járók körében, így nem sokkal később Csáky grófújabb épületet építtetett. Ezek az épületek lettek Tátrafüred, a mai Ótátrafüred település alapjai. Más tátrai települések is az ott felépített első menedékkunyhók köré épültek: Matlárháza a Loisch-kunyhó, Csorbató a József menedékház, Tátraszéplak a Weszter-kunyhó köré.
A turisták kiszolgálása vagy menedékhely?
Néhány menedékház kifejezetten a turisták kiszolgálása céljából épült, ezek később sem képezték települések alapjait. Az első, kifejezetten a turisták kiszolgálása céljából emelt épületet Homolács Ödön építtette a Lengyel-Tátrában, a Halastó partján. A Tátra szlovák oldalán a Nagy-Tarpataki-völgy szájában lévő Rainer-réten (Starolesnianska poľana) 1863-ben kezdődtek meg a Rainer-kunyhó építési munkái. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak Ótátrafüred akkori bérlőjének, Rainer János Györgynek. 1873-ban alakult meg az akkor Magyarország első turistaegyesülete, a Magyarországi Kárpátegyesület, amely javasolta a kunyhó kibővítését és bérbe adását, amely korábban egyszerű, bérlő nélküli menedékkunyhóként létezett.
Loisch kunyhó
Matlárháza a hunfalvai földbirtokos, Loisch Mátyás vadászkunyhója köré létesült. Loisch 1865-ben vadászkunyhót építtetett a Kő-patak melletti tisztáson, majd 1884-ben felépült a Loisch villa, melyet 1895-ben Matlárháza szállónak neveztek át. Ugyancsak 1895-ben épült fel a fürdőház, 1889-ban a Kőpatak szálló, és 1895-ben a Tátra szálló. Ezek az épületek 1960-ban mind megszűntek létezni.
Forrás és fotók: https://www.pluska.sk
