Nem
csak az emberek életében fordulnak elő sorsfordító események, érdekes
élettörténetek. A tátrai menedékházak életében is sok ilyennel találkozunk,
melyeket egykor menhelynek, menedékhelynek neveztek. Sajátos a sorsa a
menedékházak üzemeltetőinek, bérlőinek is, sőt, sokan közülük már a legendák
közé emelkedtek. Az alábbiakban ismerkedjünk meg a tátrai menedékházakhoz
fűződő legérdekesebb történetekkel.
Zamkovszky menedékház
(Zamkovského chata, 1475 m)
A
Kis-Tarpataki-völgyben, a vízesések felett található menedékházat a korábban a
Téry menedékházban dolgozó Zamkovszky István hegymászó építtette 1943-ban. A
házat a II. világháború után államosították, és Pistának (ahogy Zamkovszkyt a
hegymászók egymás között nevezték) el kellett hagynia azt. 1952-ben azonban
újabb, még ennél is nagyobb csapás érte – el kellett hagynia a Tátrát, ahová
már soha többé nem térhetett vissza. A Tátra iránt érzett sajgó vággyal a
szívében 53 évesen halt meg. Felesége csaknem 40 évvel túlélte őt, se „saját”
házukba ő sem tette be többé a lábát. A ház bérlője jelenleg Janka Kalinčíková.
Hunfalvy-hágó
alatti menedékház (Chata pod Rysmi, 2250 m)
Szlovákia
legmagasabban fekvő menedékháza csak nyáron tart nyitva. Az első, faszerkezetű
épületet 1933-ban emelték itt, a munkák 93 napig tartottak. Az építkezés nehéz
volt és veszélyes, a munkások csak szerencsével éltek túl egy hóvihart, és a
menedékházat a későbbi években többször elpusztította a lavina. Legutóbb
2003-ban, ezután határozták el, hogy felújítják a menedékházat, amelyet
2013-ban nyitottak meg a turisták előtt. A menedékházat immár 36 éve Viktor
Beránek (66 éves) vezeti, aki személyes rekordként egy alkalommal 122,5 kg-os terhet
vitt fel a Hosszú-tavi menedékházhoz.
Zöld-tavi
menedékház (Chata pri Zelenom plese, 1551 m)
A
Karbunkulus-torony tövében álló menedékház úgy néz ki, mint a mesében. Korábban
a fából épült Egyed menedékház állt a tó túlsó partján, amely azonban leégett.
Ezért aztán 1894-ben a túlsó parton felépítették egy új menedékházat. A
menedékházat a szlovák turisták legtöbbje Brnčalka néven ismeri, ezt a nevet Albert
Brnčal testneveléstanár és hegymászóoktatóról kapta, aki a
Karbunkulus-toronyról történő ereszkedés közben veszítette életét. A ház
vezetője immár hatodik éve Tomáš Petrík.
Hosszú-tavi
menedékház (Zbojnícka chata, 1960 m)
2015-ben,
40 év után a 70 éves Edo (Ľudovíta) Záhort a 28 éves Dominika Dejczöová váltotta
a Hosszú-tavi menedékház bérlőjeként, aki bár Pöstyénből, a síkságról
származik, társával közösen korábban több tátrai menedékházban is dolgozott
már.
A
menedékház a Nagy-Tarpataki-völgyben, a Buchholtz-tavak közelében található,
amely mai szlovák nevét (magyarul Rabló menedékház) a völgyben korábban
rendszeresen garázdálkodó orvvadászokról kapta. Az első épület 1907-ben épült
itt, a menedékház 1998-ban leégett, és csak 2001-ben nyitották meg ismét.
Rainer
kunyhó (Rainerova chata, 1301 m)
A
legrégebben épült menedékház a Tátrában, melyet Rainer János György építtetett
1865-ben. Amikor azonban 1884-ben a ház közelében felépült a Zerge szálló, a
Rainer menedékház elveszítette eredeti funkcióját, és csak tárolóként
használták. A Zerge szálló lebontása után Peter Petras (71 év) vette át a
menedékház vezetését, aki saját költségén állította helyre a menedékház belső
részét és környezetét.
Menedékek
a hőskorban
Az
emberek már a régmúltban kezdetleges menedékeket építettek a Tátrában.
Egyszerű, természetes anyagokból készített menedékeket már a kőkorszakban is
építettek. A bronz- és vaskorból származó fészer maradványait is megtalálták,
amikor ércet bányásztak a hegységben. Később az emberek a háborúk elől
rejtőztek el a hegyekben, majd a két világháború között a pásztorok és favágók
építettek fából készült épületeket.
Milyenek
voltak az első épületek a Tátrában?
Az
egyszerű, inkább csak menedéket nyújtó védhelyek után eljött a menedékházak
építésének időszaka. Az első ilyenek az erdei tisztásokon keletkeztek, és
legtöbbjük a későbbi települések alapját képezte. A legrégebbi, írásban
rögzített építkezés Csáky István nevéhez fűződik. A Nagyszalóki-csúcs lábánál
hatalmas birtokokkal rendelkező földbirtokos 1793-ban építette fel az első
épületet, amely gyorsan népszerű lett az erre járók körében, így nem sokkal
később Csáky grófújabb épületet építtetett. Ezek az épületek lettek Tátrafüred,
a mai Ótátrafüred település alapjai. Más tátrai települések is az ott
felépített első menedékkunyhók köré épültek: Matlárháza a Loisch-kunyhó,
Csorbató a József menedékház, Tátraszéplak a Weszter-kunyhó köré.
A
turisták kiszolgálása vagy menedékhely?
Néhány
menedékház kifejezetten a turisták kiszolgálása céljából épült, ezek később sem
képezték települések alapjait. Az első, kifejezetten a turisták kiszolgálása
céljából emelt épületet Homolács Ödön építtette a Lengyel-Tátrában, a Halastó
partján. A Tátra szlovák oldalán a Nagy-Tarpataki-völgy szájában lévő
Rainer-réten (Starolesnianska poľana) 1863-ben kezdődtek meg a Rainer-kunyhó
építési munkái. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak Ótátrafüred akkori
bérlőjének, Rainer János Györgynek. 1873-ban alakult meg az akkor Magyarország
első turistaegyesülete, a Magyarországi Kárpátegyesület, amely javasolta a
kunyhó kibővítését és bérbe adását, amely korábban egyszerű, bérlő nélküli
menedékkunyhóként létezett.
Loisch
kunyhó
Matlárháza
a hunfalvai földbirtokos, Loisch Mátyás vadászkunyhója köré létesült. Loisch
1865-ben vadászkunyhót építtetett a Kő-patak melletti tisztáson, majd 1884-ben
felépült a Loisch villa, melyet 1895-ben Matlárháza szállónak neveztek át.
Ugyancsak 1895-ben épült fel a fürdőház, 1889-ban a Kőpatak szálló, és 1895-ben
a Tátra szálló. Ezek az épületek 1960-ban mind megszűntek létezni.
