Több
ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban–
úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen
vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre,
mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok
érdeklődését.
A náci
ideológia abszurd ötleteinek egyik gyöngyszeme a Tátrából. 1941-ben a német
hatóságok kitalálták, hogy a Barát (Mnich) sziklacsúcsának a Halastótól is
látható falára egy nagy, fehérre festett, fából készült horogkeresztet
erősítenek. Ez azonban teljesen érthetően nem tetszett az akkori hegymászóknak,
ezért közülük ketten, Czesław Łapiński és Kazimierz Paszusz a csúcs megmászása
(amely jelentős szerepet játszott a lengyel hegymászás történetében) során
elérték és meglazították a horogkeresztet a sziklafalra rögzítő köteleket. A
többit aztán elvégezte a következő első erősebb szélroham, amely a
törmelékmezőre döntötte a csúcsot elcsúfító emblémát. A „szentségtörést” a
halny számlájára írták, a Lengyel-Tátrában mindennapos szélvihart kiáltották ki
bűnösnek, amely legfeljebb egy sóhajjal tudott válaszolni a vádakra.
