Több
ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban –
úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen
vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre,
mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok
érdeklődését.
Amikor
1909-ben úgy döntöttek, hogy a nagy lengyel romantikus költő, Juliusz Słowacki
hamvait hazaszállítják Párizsból Lengyelországba, az egész ország felhördült.
Azt lehet mondani, hogy a költő földi maradványainak sorsa nemzeti vita
tárgyává vált. A leghangosabb szószóló talán Stefan Żeromski volt, aki azt
javasolta, hogy a költőpróféta hamvait a Tátrában, a Kápolna-csúcs (Kościelec)
szirtjei alatt helyezzék végső nyugalomra.
A Gąsienica-Fekete-tó észak-keleti partján van egy kis sziget, amely a
XIX. században korabeli kirándulások kedvelt célpontja volt. Akkoriban voltak
olyan elképzelések, hogy ezen a szigeten egy vendéglátó létesítményt hozzanak
létre, ez az ötlet azonban nem valósult meg. Żeromski erre a kis
szigetre álmodta meg a nagy költő mauzóleumát. A különböző temetkezési helyek
híveit végül is leültették egy szobában egy közös megbeszélésre. Ennek végén
mindenki megkönnyebbülten sóhajtott fel, Juliusz Słowacki hamvait végül is
Krakkóban, a Nemzeti Kiválóságok kriptájában Adam Mickiewicz mellé helyezték
végső nyugalomra a Waweli Székesegyházban.
