130
évvel ezelőtt, 1886. október 9-én született Alsóerdőfalván ifj. Pocsuvaj János
(1886-1969), a legendás tátrai hegyivezető. A hegyek szeretetét és a vezetői képességeket
apjától és nagyapjától örökölte. Hegyivezetői vizsgáját 1908-ban tette le, és
1962-ig hegyivezetőként dolgozott, emellett 1950-től, idős kora ellenére
egészen 1964-ig a Tátrai Mentőszolgálat ügyeletén teljesített szolgálatot. Az
egyik legaktívabb szepesi hegyivezető volt, a II. világháború után a régi gárda
egyedüli aktív hegyivezetője Szlovákiában. A II. világháborúban együttműködött
a partizánokkal, és csak német nemzetiségének köszönhette, hogy a németek nem
végezték ki. A háború után, a szepesi németek nyugatra telepítésének idején
csak egyik hegymászó barátjának köszönhetően kerülte el a kitelepítést.
A
Gerlachfalvi-csúcsot akkoriban rekordnak számító 625 alkalommal járta meg,
pályafutása során számos hegyimentésben vett részt. 1914. március 8-án több más
hegyivezető társaságában részt vett Hefty Gy. Andor által tartott téli
hegyivezető továbbképzésen, 1935-ben pedig résztvevője volt a
Nagy-Tarpataki-völgyben a hegyivezetők számára tartott sítanfolyamnak, többek
között Nitsch Mátyás, ifj. Spitzkopf Pál és Zamkovszky István, valamint az
akkor és ott lavinabalesetben elhunyt Tomáš Budzák társaságában.
