A szlovák környezetvédelmi
tárca szerencsétlennek és tájékozatlanságból fakadónak nevezte azokat az információkat,
miszerint a Magas-Tátrában visszafordíthatatlan erdőirtás veszélye áll fenn és
néhány terület örökre erdő nélkül maradhat. A valóságban ilyen helyzet nem is
fordulhat elő. A tárca ezzel Gabriela Matečná SNS-es mezőgazdasági miniszter
keddi kijelentéseire reagált, aki augusztus végén Poprádon arról beszélt, hogy
kerekasztalt kellene összehívni az erdészek és természetvédők részvételével a
tátrai értékes erdők elvesztése miatt. Ennek oka, hogy az erdők már régóta
szenvednek a 2004-es viharok után megnövekedett szúpopuláció miatt. A
szakemberek szerint nem csak a szélvihar által elért területek, de az
egészséges erdők is veszélyeztetettek.
A természet megoldja
A környezetvédelmi tárca szerint a 2004-es szélvihar és a
2014-es Zsófia elnevezésű vihart követően a kisebb védettséget élvező
területeken kivágták és feldolgozták a fákat, de az erdészek már beültették
ezeket a helyeket. A természetvédelmi területen, tehát a leendő, legszigorúbban
védett „A” zónában az erdősítésről maga a természet gondoskodott. „A vihar
sújtotta erdő alatt most fiatal lucfenyők, nyírfák, berkenyék, jegenyék és
erdeifenyők nőnek” - írja a környezetvédelmi tárca. A minisztérium a
legértékesebb területek védelmében olyan intézkedéseket alkalmaznak, amelyek
célja, hogy biztosítsa az egyedülálló erdők védelmét közvetlen emberi
beavatkozás nélkül.
„Nyitottak vagyunk a konstruktív vitára mindenkivel, aki
védeni akarja a hegységeink természeti gazdagságát. Nem szerencsés csupán
gazdasági vagy erdészeti és nem természetvédelmi szempontból megközelíteni a
helyzetet. A kommunikációnak tudományos és gyakorlati ismereteken kell
nyugodnia, nem pedig érzelmeken” – mondta Sólymos László környezetvédelmi
miniszter.
A Szlovák Természetvédelmi Hivatal is az ún. beavatkozás
mentes rendszer megalapozottságát hangsúlyozza a természetvédelmi területeken. „Ezeket
az egyedi erdős területeket részletes feltérképezést követően eredeti és emberi
tevékenységtől kevésbé zavart európai s nemzeti jelentőségű élőhelyekké
sorolták be. Ezeken a területeken régóta nem végeznek közvetlen
erdőgazdálkodási tevékenységet, főleg elérhetetlenségük és szigorú védelmük
miatt" - tette hozzá Milan Boroš, a Szlovák Természetvédelmi Hivatal igazgatója.
A természet
sokszínűségét védik
„Ha a Tátrai Nemzeti Park esetében csak a szélvihar vagy a
szú okozta fában okozott kárról beszélnek, akkor az erősen leegyszerűsített
szempont a legrégibb nemzeti parkra nézve, mintha erdővállalatként kezelnék,
amelynek erdőgazdálkodási prioritása a gazdaságosság” – áll a minisztérium
reakciójában.
„Szakmai véleményünk szerint a tátrai természet biológiai
sokféleségének megőrzéséhez az emberi beavatkozás minimuma mellett a
természetes folyamatokra hagyatkozás szükséges. Az ilyen területet látogatni
fogják, felkeresik, sokféleségével és vadságával fog vonzani, minden eredeti
fajtát látni fognak a természetes élőhelyén emberi beavatkozás nélkül” –
hangsúlyozta Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park igazgatója.
2008-ban a Tátrai Nemzeti Park a TANAP Állami Erdészettel való
megállapodást követően kijelöltek az olyan alacsonyabb természetvédelmi
értékkel bíró, ötödfokú védelem alatt álló területeket, ahol a természetvédelmi
törvény szerint kivételesen engedélyezték a katasztrófában kidőlt fák
kitermelését. A károk feldolgozását követően minden területet erdősítettek.
Ugyanezen megállapodásban meghatározták a leendő „A” zónába
tartozó területeket is, ahol mindent a természetre hagynak, elsősorban az
európai jelentőségű élőhelyek természetes fejlődésére tekintettel. Ez a
megállapodás máig része az állami szervek határozatainak és az erdőgazdálkodási
terv része. „Ezért nem világos számunkra, mely a TANAP mely erdeit érintenék az
ún. védelmi intézkedések. Nem látjuk a racionalitását az ilyen tevékenységnek,
feltételezéseink szerint jelentős károkat okozna a fiatal természetes erdőben,
hiszen a Poduplaszki-völgyben (Bielovodská dolina) történt katasztrófa óta 20
év, a 2004-es szélvihar óta pedig 12 év telt csak el” – tette hozzá Majko.
Be kell segíteni a természetnek?
A mezőgazdasági miniszter szerint vannak olyan helyzetek,
amelyekben a természet nem tud segíteni és itt az ideje a cselekvésnek. „Tíz
éve nézzük, hogyan pusztulnak el szemünk előtt a tátrai erdők. A káros rovarok
inváziója következtében a kiszáradt halott erdőben erodálódik a talaj,
kiszáradnak a kutak és a hegyi patakok” – mondta Matečná. Szerinte ha nem
történik változás a hozzáállásban, az erdők évtizedekre eltűnhetnek. Nem csak a
telepített erdők, de az eredeti, legnagyobb védelmet élvező területeken lévő
százéves erdők is áldozattá válhatnak.
„Hatékonyabb, környezetbarátabb megoldások állnak
rendelkezésünkre más több évtizede” – mondta Matečná. „Ha békén hagyjuk a
kidőlt fákat, egy év alatt 120-szorosára nő a szú populáció” – mondta el a
TANAP Állami Erdészet javorinai (Tatranská Javorina) körzetének vezetője, Ján
Slivinský. Elmondása szerint az ötödfokú védelem alatt álló területen 430
hektárt tett tönkre a szú és ebben az évben tovább nőnek a számok. Szerinte
1250 hektár erdőállomány veszélyeztetett.
Slivinský már 2005 óta figyelmeztet a helyzetre és szerinte
meg kell előzni a szút. „Mielőbb meg kellene szabadítani a fákat a kérgüktől,
mert ez a szaporodásuk forrása. Itt vannak a feromoncsapdák és időben meg kell
találni a fertőzött fákat is” - mondta Slivinský. Szerinte a patakmedrekkel is
törődni kell, mert sok fa van bennük, ami szó szerint az embereket veszélyezteti.
„Amikor a csapadék keresztülfolyik a rothadó fán, az huminsavat old a vízbe (az
említett huminsavakat a természet ajándékának tartják – a szerk. megj.). Az
amerikai kutatók megállapították, hogy amikor ivóvízzé alakítják, klórt tesznek
hozzá és ezzel rákkeltő anyagok jönnek létre” – mondta Slivinský.
A mezőgazdasági minisztérium szerint a Magas-Tátrában
keletkezett probléma a természetvédők és az erdészek különböző felfogása miatt
keletkezett. A természetvédők az érintetlenséget preferálják gyakorlatilag a
TANAP egész területén, az erdészek szerinte aktív és differenciált védelmet
kívántak alkalmazni sokéves tapasztalataik alapján. A természetvédelem
hozzáállásbeli különbségeit lenne hivatott közelíteni a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési minisztérium által kezdeményezett kerekasztal.
Mi az az „A” zóna?
A nemzeti parkban kialakított „A” zóna a legmagasabb
természetvédelmi értéket képviseli. Önszabályozó, öngyógyító és önreprodukáló
képessége, magas szintű dinamikus állandósága és jó ökológiai stabilitása alapján
jelölik ki. Az ilyen egységeket emberi beavatkozás nélkül kell hagyni úgy, hogy
érvényesülhessenek a természetes folyamatok.
