200
évvel ezelőtt, 1816. február 12-én született Józef Stolarczyk (1812-1893)
lengyel hegymászó, Zakopane első lelkipásztora. Parasztcsalád gyermekeként
Podolinban érettségizett, teológiai tanulmányait Tarnówban folytatta, ahol
1842-ben pappá szentelték. 1848. január 6-án Zakopanéba helyezték át, ahol a
település első lelkipásztora lett. Korának legjobb hegymászói közé tartozott,
mászásai közül kiemelkedik a Zöld-tavi-csúcs első megmászása 1867-ben, a
Gerlachfalvi-csúcs nyolcadik megmászása 1874-ben, valamint a Jég-völgyi-csúcs
harmadik megmászása. Egyik alapítója volt a Tátra Egyesületnek, amely érdemeit
elismerve 1883-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Zakopanéban, a Kiválóak
temetőjében temették el, neve a Papirusz-csúcs és a Zöld-tavi-csúcs között
található Stolarczyk-hágó elnevezésben maradt fenn.
Napjainkban
a Tátra lábánál kevesen vannak, akik nem hívő katolikusok, II. János Pál pápa
is úgy beszélt a góralokról, mint „Akikre mindig lehet számítani”. De nem
mindig volt ez így, a XIX. század közepén igen csak hűvös fogadtatásban volt
része a településre érkező hatalmas termetű (csaknem 2 méter magas), góral
számrazású Józef Stolarczyknak. Annak ellenére esett rá elöljárói választása,
hogy még nagyon fiatal volt, de ismerte a góralokat, és tudta, hogyan kell
kezelni őket. Gyorsan kiérdemelte a hívők tiszteletét és bizalmát, hamarosan
kibővítette az akkor már álló fatemplomot, majd nem sokkal ezután egy kőből
épült templom építésébe kezdett. Létrehozta a település első temetőjét, és
megalapította Zakopane első iskoláját. Életéhez és munkásságához több legenda
fűződik, az egyik ilyen szerint azzal nyerte el az egyház iránt korábban
bizalmatlan góralok bizalmát, hogy a férfiaknak megengedte, hogy a hagyományos
góral öltözködés fontos kellékének számító kalapjukat a templomban is viseljék.
