![]() |
| Jobbra a Gondűző |
275
évvel ezelőtt, 1741-ben született Tátrafüred alapítója, Csáky István gróf
(1741-1810). A gróf Csákyak szepesi birtokosok, és a megye örökös főispánjai
voltak. Csáky István apjától nagy kiterjedésű birtokot örökölt, amelynek
központja a Lőcsétől mintegy 15 kilométerre fekvő Illésfalva volt. 1759 és 1761
között a bécsi Theresianum diákja volt, kiválóan megtanult franciául, de mezőgazdasági
tanulmányokat is folytatott. Tanulmányai befejeztével Csáky István hazatért
Homonnára, oda ahol birtokai közül később is a legtöbb időt töltötte. 1764-ben
vette feleségül az akkor 17 éves Erdődy Júliát. Házasságuk első tíz évében
nagy építkezéseket folytattak, az Illésfalva mellett található dombon, ahol
1776 körül épült fel a Csáky István által Sans Souci-ra keresztelt nyárilak. E
párját ritkító kéjlak és a körülötte elterülő parkban álló legkülönfélébb
létesítmények nemcsak a főúri vendégsereg, hanem a munkában elfáradt jobbágyok
számára is a felüdülést és a szórakozást szolgálták. Csáky István és Erdődy
Júlia házasságából nem született gyermek.
A gróf – az eddigi kutatások tanúsága
szerint – sem a közéletben, sem a politikai életben nem vett részt, életét
birtokai irányításának és a művelődésnek szentelte. Az 1790-es évek vége felé valószínűleg
komoly betegségben szenvedhetett, 1800 táján pedig már súlyos anyagi gondokkal
küszködhetett. 1801–1810-ig, azaz haláláig feleségétől különváltan, a
Homonnához tartozó Vitézvágáson, meglehetősen szerény körülmények között élt. A
Sans Souci hegyen álló nyárilak később megsemmisült, Münnich Sándor a múlt
század végén, Igló város történetéről szóló könyvében azt írja, hogy később a főépület
helyére egy csonka kőgúlát emeltek, amelybe a következőt vésték be: „Itt állott
egykor a Gondűző”. A gróf, utolsó éveiben a vallásban keresett vigaszt,
1810-ben halt meg, az illésfalvi templomban temették el.
Gróf
Csáky István szenvedélyes vadászként 1793-ban egy kis vadászkunyhót, majd
1797-ben egy vadászházat és egy kis kápolnát is építtetett könnyű fenyőfából az
akkoriban Nagyszalóki savanyúkútnak nevezett forrás közelében, megalapítva
ezzel a Tátrafüredet. Ez a vadászház lett a későbbi gyógyhely alapja, egyben
első fürdőháza is. Csáky István sokoldalúságát bizonyítja többek között az
általa latin nyelven írott kis versike, melyről dr. Szontagh Képes kalauz a
Tátraalji fürdőkbe és a Magas-Tátra hegyvidékére c., 1885-ben, Iglón megjelent
művében tesz említést, s amelynek magyar fordítása így szól:
„Erre
járó utas, megállj kissé, és bámuld meg a művet a Kárpátok alján, melyet Csáky
István a nép iránti szeretet által indíttatva emelt, hol kevéssel ezelőtt
puszta volt a föld.”
Ótátrafüreden
1874-ben épült fel a Gondűző nevű 25 szobás villaépület, amelyben akkor a női
fürdőt helyezték le. A villa minden valószínűség szerint a település
alapítójára, annak egykori kedvelt tartózkodási helyére emlékezve Csáky gróf
illésfalvai nyári lakjához hasonlóan a Sanssouci nevet viselte. az épület
1951-ben leégett.
