170 évvel ezelőtt, 1845-ben
született Móry Károly építész (1845-1921), aki 1900-ban a Csorbai-tó közelében
egy lápteknőből a vízfolyás megakadályozásával egy mesterségesen duzzasztott
kis tavacskát hozott létre. A tavat úgy alakították ki, hogy azon keresztülfolyik
a Malompatak (Mlynica). A mesterséges tó mellé 1905-ben kétemeletes szálló épült,
amit tulajdonosáról Móry Szállónak neveztek el. Ezzel a szállóval alapította
meg Móry a róla elnevezett Móry-telepet, a kis tavacskát pedig Móry-tónak
nevezték el. Móry Károly halála után unokaöccse, Móry János zeneszerző
(1892-1978) lett a telep tulajdonosa, aki aztán egészen haláláig itt élt és
dolgozott.
Az 1930-as években a
Móry szálló közelében emelkedő dombon Móry János a szálló részeként működő,
szecessziós stílusú kilátótornyot épített, amelyben kávézót is kialakítottak. A
rendelkezésre álló információk alapján a téglából épült kilátót még a korábbi
tulajdonos, Móry Károly tervezte. Az Alacsony- és a Magas-Tátrára nyíló
egyedülálló kilátáson kívül az épület praktikus célokat is szolgált, antennái a
kassai rádió komolyzenei adását továbbították (innen kapta a torony a Rádió
Monte Móry nevet) a zeneszerző szalonjába, ahol a harmincas években a környék
legjelentősebb társadalmi élete zajlott. Móry János felesége, Szakmáry-Móry
Magda zongoraművész és énekes volt, férje, a neves zeneszerző pedig zongorán
kísérte feleségét, sőt, ő maga is énekelt.
![]()
1931-ben, majd
1936-ban újabb épületeket építettek, majd a telepet a II. világháború után
államosították. Móryt, mivel magyarnak vallotta magát 1946-ban Iglóra
száműzték, az ottani zeneiskola élére. 1970-ben az akkor már szakszervezeti
üdülőként működő egykori Móry szállót lebontották, helyén egy igazi szocreál
monstrum, a Banik szálló épült, amelyet pl. az 1970-es északi sí világbajnokság
alatt is csak arra használtak, hogy ott szállásolták el a rendezvényen
dolgozókat. Az épületek helyén ma a Hotel Baník található.
A kilátótornyot nem
bántották, de évtizedek óta hagyják pusztulni, és ez nem tesz jót neki, az idő
vasfoga keményen dolgozik rajta. Annak ellenére, hogy 1963-ban kulturális
műemléknek nyilvánították, soha nem törődtek vele. Móry János lánya néhány
évvel ezelőtt állítólag megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Tátra Nemzeti Park
illetékeseivel, hogy a kilátót újjáépítsék, de a mai látványa alapján nem sok
eredménnyel. Az épület hosszú évtizedek óta romos állapotban van, Csorba
községből származó információk szerint a tulajdonos a közeljövőben tervezi felújítását.
Móry Károly neve az
Új-Csorbati-tó közelében található Károly-domb nevében maradt fenn.
