175
évvel ezelőtt, 1840. július 30-án Blásy Ede mászta meg először a
Tengerszem-csúcsot id. Ruman János stólai vezetővel. A csúcsról elé táruló
látványról később Blásy így nyilatkozott (Turisták Lapja, 1897. évf. 6-8. sz):
„Sok év telt el az óta, sok szép és sok szomorú időt éltünk át, de ama csudás benyomás,
melyet ama páratlan kilátóponton akkor éreztem, egész hatalmában megújul az én
lelkemben, valahányszor az ott töltött első perczekre gondolok.”
A
csúcsot Blásy a csúcs 1853. augusztus 2-án, barátai társaságában történő
második megmászása alkalmával nevezte el Tengerszem-csúcsnak. A névadás
történetét szintén a Turisták lapjában írja le Petrik Lajos. E szerint a csúcs
második megmászása alkalmával nem csupán elkeresztelték a csúcsot, hanem ott
helyben ki is állították a keresztlevelét. A német nyelven írt keresztlevél
magyarul hozzávetőleg így hangzik:
Bélyegmentes
bizonyítvány
Mi
alulírottak bizonyítjuk, hogy 1853. évi augusztus 2-án, a Központi Kárpátok egy
csúcsát megmásztuk, melyet egyhangúlag Tengerszemcsúcsnak neveztünk el. A
csúcs közvetlenül a Tengerszem felett van, és úgy látszik, hogy magasságra
nézve 5-ik sorban áll. Adja Isten, hogy a kik ezen a haza véghatárán álló
csúcsot megmászták, boldog időket éljenek.
Conrad
Bexheft, Latinák Frigyes, Maximilian A Bieleky, Alexander Bieleky, Ludwig
Haitsch, Friedrich Fleischer, Baróthy Antal, Eduard Blásy, Oskar Schelley.
Blásy Ede
1853 és 1886 között összesen 19 alkalommal mászta meg a csúcsot, más-más
kísérők társaságában. Tisztelői a csúcs déli oldalában 1891-ben emléktáblát helyeztek
el, amelyet azonban nem sokkal később megrongáltak, majd pár év múlva
nyomtalanul eltüntettek.
Forrás:
Tátrai túrák; Fotó: Nagy Árpád
