Továbbra is éles viták
folynak a lengyel médiában a Halastóhoz (Morskie Oko) közlekedő lovakkal
kapcsolatban. A viták immár hosszú idő óta a környezet- és állatvédők, valamint
a lovaskocsik üzemeltetői között folynak. Előbbiek azzal érvelnek, hogy az
állatokat erejüket meghaladó mértékben használják, tulajdonosaik nem törődnek
velük, és hogy a lovak egészsége oly mértékben károsodik, hogy útjuk egyenesen
a vágóhídra vezet. Ezzel szemben a góralok éppen az ellenkezőjét állítják,
azzal érvelnek, hogy a lovak jól érzik magukat, ez a munka számukra nem
megerőltető, törődnek az állataikkal, és hogy hosszú évek óta ezekkel a
lovakkal szállítják a turistákat a Lengyel-Tátra legismertebb tavához.
Mindkét
fél újabb és újabb szakértői véleményekkel próbálja meg saját igazát
bizonytani, és a különböző mérések természetesen különböző eredményeket
mutatnak. Ezen kívül az állatvédők különböző fórumokon meghirdetett
tüntetésekkel, útlezárásokkal próbálják meg elérni céljaikat. A góralok viszont
próbálják kivédeni a támadásokat, és általában fel vannak háborodva a szerintük
jogtalan támadások miatt.
Nehéz megállapítani,
kinek van igaza. Az sem igazán világos, ki melyik oldalon áll a vitában. Tény
az, hogy a Halastóhoz vezető úton közlekedő lovaskocsik erősen le vannak
terhelve a turistákkal és azok poggyászával – babakocsik, táskák, hátizsákok. A
kocsikat elnézve az a benyomása van az embernek, hogy ez a súly ezen az
útvonalon egyszerűen túl sok a lovaknak. A Halastóhoz vezető aszfaltút viszont
nem különösebben nehéz, és nem is nagyon bonyolult. Lehet, hogy unalmas, de
legalább nyugodtan végig lehet sétálni rajta, még a rövidítéseken is. Sokan
mégis órákat várnak a lovaskocsikra várva…
Az egész problematika
másik fontos kérdése a góralok széles körben ismert szenvedélyes szerelme a pénz
iránt. Sok turista inkább átmegy a Tátra szomszédos oldalára, minthogy
Zakopanéba jöjjön. Tény, hogy a góralok szilárdan a profitra összpontosítanak,
ami különösen jól látható a nyári szezonban. Köztudott, hogy minél több ember
gyűlik össze a lovaskocsik körül, annál többet fognak keresni a hajtóik. A nagy
pénz pedig nagy nyereséget jelent, amely lehetővé teszi, hogy átvészeljék a
turistáktól mentes időszakokat. Tisztán marketing szempontból tehát minél több
a turista, az a góraloknak annál kifizetődőbb.
A ló teherhordó állat,
amely hosszú évek óta az ember társa a kemény munkában. Ismeretes, hogy ha a
gazda nem törődik az állataival, azok gyorsan lerobbannak, és használatuk nem
lesz kifizetődő. Ezt pedig minden góral tudja. Tudják, hogy vigyázni kell a
lovaikra, mivel hosszú távon ez az érdekük. Szóval nehéz elhinni, hogy a lovak
tulajdonosai nem törődnének azzal, hogy az állataik elfáradtak, vagy sem.
Az egész vitában meg
kellene találni az arany középutat. Semmi értelme a lovaskocsik közlekedésének
megszüntetését erőltetni az elektromos meghajtású golfkocsikkal szemben. A
lovaskocsik a góral folklór elemei, melyek ennek a helyszínnek sajátos
hangulatot kölcsönöznek.
Ahelyett, hogy egymás
között az állatok egészségügyi állapotáról vitáznának, jobb lenne
kompromisszumot kötni, és segíteni a munkájukat, például azzal, hogy
csökkentsék a lovaskocsik méretét, amelyek így kevesebb embert szállíthatnának.
A turisták pedig
nagyobb hajlandóságot mutathatnának az aszfaltúton történő, saját izmaikat
igénybe vevő aktív sétára, amellyel senkinek nem ártanak…
A Tátrai Nemzeti Park
(TPN) a fenti cikk megjelenése előtt néhány nappal tette közzé a Halastóhoz
közlekedő útvonalon dolgozó lovak vizsgálatának részletes eredményét. Egy erre
hivatott szakemberekből álló bizottság összesen 256 lovat vizsgált meg, és ezek
alapján megállapította, hogy közülük kettő olyan állat van, amely nem
dolgozhat. Egyiknél szív- és érrendszeri elváltozásokat találtak, egy másik
lovat viszont ortopédiai szempontból találtak alkalmatlannak erre a munkára. 26
lovat újabb, júliusban végrehajtandó kontrollvizsgálatra rendeltek vissza, 237
ló munkájával kapcsolatban viszont nem emeltek semmilyen kifogást. A
vizsgálatokban a nemzeti park dolgozóin kívül környezetvédelemmel és
állatvédelemmel foglalkozó szakemberek is részt vettek. Ezen kívül a bizottság
azt is megállapította, hogy négy éves koruk után a fiatal lovak is dolgozhatnak
a Halastó felé vezető úton.
