180 évvel ezelőtt, 1835. március 26-án
született Weber Sámuel (1835-1908) szepesbélai evangélikus lelkipásztor, az
egyik legkiemelkedőbb szepességi történelemkutató, aki 1876 és 1908 között
számtalan kiadvánnyal járult hozzá a Tátra vidékének népszerűsítéséhez. Nagy
részletességgel tárta fel a Tátra múltját, alapos kutatásokat végzett a hegység
mondavilágával, nevezéktanával és bányászatával kapcsolatban is. Részt vett a
Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában, melyben több fontos tisztséget
is betöltött (többek között 1873-tól választmányi tag, 1895-1903 között a
központi választmányi tagja, a Múzeum növénytani szakvezetője, 1901-ben az MKE
tiszteletbeli tagjává választotta). A Magas-Tátra kiváló ismerője volt, szóban
és írásban igyekezett népszerűsíteni a hegységet. Meghatározó érdemei voltak
Barlangliget megalapításában.
Szepes vármegye, a városok és a Tátra múltjának
alapos feltárója, a Tátra nevezéktanának, feltárástörténetének, bányászatának
és mondavilágának jeles ismertetője, kultúrtörténeti adatainak regisztrálója és
feldolgozója. Sokat publikált, több cikke jelent meg lapokban és az MKE
évkönyveiben, kb. ezer rövid cikket írt. Az „Osztrák-Magyar
Monarchia írásban és képben” című 24 kötetes műben a Szepesség és Felső
Magyarország leírásáért megkapta a császári koronarendet. Nevét a
Késmárki-csúcs északi mellékcsúcsa, a Zöld-tavi-völgy fölött magasodó Weber-csúcs
(2513 m) őrzi.
