|
Fotó: Karol Nienartowicz |
Talán ez a
legnehezebb túrta a Nyugati-Tátra lengyel oldalán – nehézsége alig marad el a
Magas-Tátra több turistaútjától. A legnagyobb egyik nehézsége, hogy nagyon
hosszú az út a csúcsig, a másik pedig a Volovec és a Vastag-hegy közötti, könnyűnek
egyáltalán nem mondható szakasz.
Szürke-rét (Siwa
Polana)
Általában a
Szürke-rét a kiindulópontja a Chochołowi-völgybe (Dolina Chochołowska) induló
túráknak. Alig több, mint 900 méter tengerszint feletti magasságban található,
kb. 1 km-re a Zakopanéból Czany Dunajecre vezető közúttól. A tisztáson lévő parkoló
a közút „Dolina Chochołowska” feliratú táblájánál dél felé letérve érhető el. A
zakopani buszpályaudvarról rendszeres járatok közlekednek a völgy torkolatához,
melyeken a menetdíj 6 złoty (2014-ben). Azon kevés tátrai tisztások egyike,
amelyeken a mai napig őrzi a pásztorkodási kultúrát.
A tisztáson kultúrlegelőt
alakítottak ki a juhoknak, ahol egy juhász felügyelete mellett élnek, vannak
itt pásztorszállások és juhkarámok, ahol akár juhsajtot, vagy más regionális
terméket is vásárolhatunk. A parkoló közelében néhány, a turisták kiszolgálása
céljából emelt épület is található. A tisztás, csakúgy, mint a völgy felsőbb
részein található földterület tulajdonosa egy nyolc település társulásából álló
Erdőközösség, így a völgybe történő belépéskor a nemzeti parki belépődíjat is
nekik fizetjük ki.
1983-ban ezen a
tisztáson landolt az a helikopter, amely II. János Pál pápát szállította, erre
napjainkban egy vaskereszt emlékeztet a landolás helyszínén. Valamivel feljebb
a fasiszták által meggyilkolt áldozatok emlékműve látható. A tisztásról gyalog
juthatunk el a Chochołowi menedékházig, vagy tovább a Rét-hegyre (Grześ), a
Rákonyra (Rakoń), a Volovecre (Wołowiec), a Háromnapos-hegyre (Trzydniowiański
Wierch), az Ék-hegyre (Starorobociański Wierch), vagy a Vastag-hegyre (Jarząbczi
Wierch). A Huta-rétig (Polana Huciska) vezető aszfaltozott úton akár a Rakoń
nevű turistavonattal is utazhatunk (menetdíj 5 złoty), vagy akár kerékpárt is
bérelhetünk, amellyel még feljebb, a ma erdészházként szolgáló egykori Blaszyński-menedékházig
kerekezhetünk. Lovasfogatokkal még feljebb, egészen a menedékházig felmehetünk
a völgyben.
Chochołowi-völgy
(Dolina Chochołowska)
A Chochołowi-völgy
egy igazi természeti ritkaság. Witów község határában, a Lengyel-Tátra nyugati
határa közelében található. Ez a legnagyobb és a leghosszabb tátrai völgy
Lengyelországban. Olyan hely, melyet sok turista keres fel azért, hogy
megcsodálják az itt látható sziklaalakzatokat és a völgyet határoló fenséges
csúcsokat, a Voloveccel és az Ék-heggyel az élükön. Rendkívül gazdag a völgy
történelme. Még mielőtt a turisták felfedezték volna a völgyet, már élénk
pásztorkodás folyt a területen. A pásztorkodás fénykorában – a két világháború
közötti években – az egy időben itt legelésző juhok száma elérte a több ezer
darabot. Jelenleg – a völgy tulajdonosai, az Erdőközösség jóvoltából – továbbra
is folyik a völgyben a legeltetés, amely nem csak kereskedelmi célú, de
hagyományőrző szerepe is van. A múltban a völgy közelében bányászati
tevékenységet is végeztek, és egy kohó is működött itt. Jelentős szerepet
játszott ez a völgy a lengyel hadtörténetben, valamint a lengyel függetlenségi
harcokban. A II. világháború idején katonai kiképzőbázis működött itt, ahol
többek között a lengyel reguláris hadsereg tagjait is kiképezték. A sztálini
időkben a legendás „Ognia” nevű partizáncsoport tevékenykedett a völgyben és
környékén. Később, a békeidőkben is ismert emberek voltak a völgy rendszeres
látogatói. Nagy rajongója volt enne a helynek II. János Pál, a ki fiatal
éveiben rendszeresen felkereste a völgyet, és aki 1983-ban mint a katolikus
egyház feje tért ide vissza. A Chochołowi-völgyben forgatták több történelmi
témájú lengyel film felvételeit. A természeti látnivalók között igazi
gyöngyszem a kora tavasszal virágzó kárpáti sáfrány, amely hatalmas mezőkben
virágzik errefelé.
A völgy szájától
mintegy 50 percen belül megérkezünk a Jávor-tisztásra (Polana pod Jaworki), ahol
a menedékház felé történő továbbhaladás mellett akár az innen induló, fekete
jelzésű Felső erdei úton is túrázhatunk a Kościelisko-völgy (Dolina
Kościeliska) irányába.
Felső-Chochołowi-kapu
(Wyżnia Brama Chochołowska)
|
www.przewodnik.e-wyjazd.pl |
A
Felső-Chochołowi-kapu a Kéményes-hegy (Kominiarski Wierch) és a Nagybobróci-hegy
(Bobroviec) nyúlványai között átvezető szűk sziklakapu. A közelében található
az egykori Blaszyński-menedékház, amely jelenleg erdészházként működik. Aki a
Szürke-rétről kölcsönzött kerékpárral érkezik ide, annak az egykori menedékház
előtt kell leadnia a kerékpárt. Innen nem messze, a völgy nyugati oldalán
található a Chochołowi-szakadék (Szczelina Chochołowska), a völgy legnagyobb
barlangja. A sziklakapu közelében a turistaút több irányban elágazik. A zöld jelzés
tovább vezet a menedékházig, a sárga jelzésen az Iván-hágón (Iwaniacką Przełęcz)
át az Ornak menedékházig (Schronisko na Hali Ornak), a szintén itt induló
fekete jelzésen pedig a hosszú Ótárna-völgybe (Dolina Starorobociańska)
juthatunk el. A néhány száz méterrel feljebb elágazó piros jelzés a
Háromnapos-hegyre (Trzydniowiański Wierch) vezet.
Chochołowi
menedékház (Schronisko na Chochołowskiej Polanie)
Volovec (Wołowiec)
A Volovec a Tátra
főgerincén található nagyon jellegzetes masszívum, egyik oldalról a Rákony
(Rakoń), a másik oldalról pedig a Lapát-hegy (Łopata) és a Vastag-hegy (Jarząbczy
Wierch) között. A csúcsból egy jelentős mellékgerinc ágazik el észak felé,
amely többek között a Rákonyt és a Rét-hegyet (Grześ) is magában foglalja. A
csúcs három jelentős völgy, mégpedig a Chochołowi-völgy, valamint a Tátra
szlovák oldalán található Rohácsi-völgy (Roháčska dolna) és Jamniki-völgy
(Jamnícka dolina) fölött uralkodik, a csúcs esetében teljesen helytálló az
uralkodik kifejezés használata, hiszen a hatalmas kupola formája csúcs
impozánsan emelkedik e völgyek, különösen pedig a Chochołowi-völgy fölé. A
központi helyen emelkedő csúcsról mind a négy égtáj felé lenyűgöző kilátás
nyílik, de a legszebb kilátás a szinte kézzelfogható közelségben lévő
Hegyes-Rohács (Ostrý Roháč) sziklacsúcsára mutatkozik. További vonzereje a
csúcsnak az itt rendszeresen feltűnő tátrai zerge, amely már régóta nagyobb
állományokban fordul elő a hegy mindkét oldalán.
A múltban a
pásztorok közvetlenül a csúcs alá felhajtották a juhokat. A podhalei gorálok az
alakja miatt Hruby Wierch-nek (Vastag hegynek) nevezték, a liptói pásztorok
viszont Volovecnek (Ökrös) nevezték, mivel ökröket legeltettek a közelében. A
térképészek és a kalauzírók végül is a szlovák elnevezést fogadták el, és ma
már a Tátra mindkét oldalán ezen a néven ismerik a csúcsot.
A Volovecre vezető
út – bár hosszú és intenzíven emelkedik – nem jelent semmilyen technikai
nehézséget. Ez alól csak a Hegyes-Rohácsról a Jamniki-hágón (Jamnícke sedlo) át
a piros jelzésen történő megközelítés jelent, melynek különösen a felső
szakasza erősen kitett útvonalon vezet. A csúcs egyéb irányokból az alábbi
útvonalakon érhető el: a piros jelzésen a Vastag-hegyről, a kék jelzésen a
Rákonyról, a felső részén a Rákonyról érkező kék jelzésbe becsatlakozó zöld jelzésen
pedig közvetlenül a Chochołowi menedékháztól.
Vastag-hegy (Jarząbczy
Wierch)
|
www.szlaki.net.pl |
A Vastag-hegy a
Nyugati-Tátra egyik legszebb hegycsúcsa. Kevésbé népszerű, mint a közelében
magasodó Volovec vagy az Ék-hegy, de mindenképpen megéri meglátogatni, hiszen
csodálatos kilátás nyílik róla a világ mind a négy égtája felé. Érdekesség,
hogy a Vastag-hegyek két csúcsa is van, azonban – és ezt nem mindenki tudja – a
Tátra főgerincén az alacsonyabbik orom található, ezen keresztül fut az
államhatár, valamint a Volovecről a Koncsisztára (Kończysty Wierch) vezető
piros jelzésű turistaút. Ahhoz, hogy a magasabb oromra feljussunk, néhány méter
meg kell tenni dél felé, a Szlovákiában található gerincen haladó zöld
jelzésen. A főcsúcs magassága 2137 méter, és a főgerinctől egy-két perc alatt
elérhető. A Vastag-hegy formális szempontból a fenséges, és kis forgalmáról
híres Kusza-gerinchez (Otrhance) tartozik, melynek legmagasabb pontja a
Nyugati-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Vastag-hegy szomszédjában található
Jakubina. Ez a csúcs a Vastag-hegyről a zöld, a Racskó-völgy kempingjéből pedig
a kék, majd szintén zöld jelzésen érhető el (csak a nyári szezonban). A csúcs
három völgy, a Jarząbek-völgy (Dolina Jarząbczą), a Racskó-völgy és a
Jamniki-völgy találkozási pontján magasodik. Lengyel nevét (Jarząbcek-csúcs)
egy góral családról kapta, a szlovákok Vastag-hegynek (Hrubý vrch) nevezik. A
csúcs lejtőin a téli hónapokban nagyobb méretű lavinák csúsznak le a völgyekbe.
Koncsiszta (Kończysty
Wierch)
|
www.andrzej-banach.eu |
A Koncsiszta a Tátra
főgerincén található, az Ék-hegy és a Vastag-hegy között. A csúcsból egy
jelentős gerinc ágazik el északi irányban, rajta a Czubík és a Háromnapos-hegy
(Trzydniowiański Wierch) csúcsával. A csúcs lejtői három nagy völgy irányába
ereszkednek le, ezek a Jarząbek-völgy (Dolina Jarząbcza) az Ótárna-völgy
(Dolina Starorobociańska), valamint a szlovák oldalon a Hátsó-Racskó-völgy
(Račkov Zadok). A csúcson fut Szlovákia és Lengyelország határa. Elhelyezkedése
miatt a két turistaút kereszteződésében lévő magaslat ritkán számít önálló
turistacélpontnak. Lengyel oldalról legegyszerűbben a Háromnapos-hegyről érkező
zöld jelzésen szokás megközelíteni, majd a csúcsról a főgerincen lehet tovább
menni kelet vagy nyugat felé. A Koncsisztáról az Ék-hegyre vezető turistaút egy
jellegzetes gerinchát mellett vezet, amelyen a Tátrában viszonylag ritka
terepformák figyelhetők meg. A Koncsiszta lejtői általában enyhék és jól
megközelíthetők, egyedül csak észak-keleti irányba ereszkednek le meredek
lejtők a Dudowy-katlan irányába. Valamivel a csúcs alatt éri el a főgerincet a
szlovák oldalról, a Racskó-völgyből érkező sárga jelzés, amely azonban csak a
nyári turistaszezonban járható.
Háromnapos-hegy (Trzydniowiański
Wierch)
|
www.fotogalerie.pl |
A Háromnapos-hegy a
Koncsiszta északi gerincén található, a gerinc utolsó kiemelkedése, mileőtt a
gerinc ellaposodik a Chochołowi-völgy irányába. A csúcs három völgy, mégpedig a
Háromnapos-völgy (Dolina Trzydniowiańska), az Ótárna-völgy (Dolina Starorobociańska)
és a Jarząbek-völgy (Dolina Jarząbcza) emelkedik. Nevének eredete nem ismert,
csak annyit tudunk róla, hogy nevét a Háromnapos-tisztásról (Hala Trzydniówka)
kapta, amely már az 1920-as évek előtt megjelent a kalauzokban. A csúcsról
lélegzetelállító kilátás nyílik a Nyugati-Tátrára, főként annak főgerincére, az
Ornak gerincére, valamint a Volovec és a Rét-hegy közötti gerincre, sőt, a
távolban – környezetéből kiemelkedve – kirajzolódik a Hegyes-Rohács csúcsa is.
A csúcsra két irányból lehet feljutni, mindkét irányból a piros jelzésen.
Indulhatunk közvetlenül a Chochołowi-tisztásról is a Jarząbek-völgyön (II.
János Pál pápa kedvenc völgyén) keresztül, vagy pedig a Háromnapos-tisztásról a
Kulowec (Kulowiec) gerincén át. A csúcsról a zöld jelzésű turistaúton érhetjük
el a Koncsiszta csúcsát.
Szürke-rét (Siwa
Polana, 907 m) – Chochołowi-völgy (Dolina Chochołowska, 1002 m) a zöld jelzésen
50 perc.
Chochołowi-völgy –
Felső-Chochołowi-kapu (Wyżnia Brama Chochołowska, 1037 m) a zöld jelzésen 20
perc.
Felső-Chochołowi-kapu
– Chochołowi menedékház (Schronisko na Chochołowskiej Polanie, 1146 m) a zöld
jelzésen 30 perc.
Chochołowi
menedékház – Volovec (Wołowiec, 2064 m) a zöld és kék jelzésen 2 óra 55 perc.
Volovec –
Vastag-hegy (Jarząbczy Wierch, 2137 m) a piros jelzésen 2 óra.
Vastag-hegy –
Koncsiszta (Kończysty Wierch, 2002 m) a piros jelzésen 30 perc.
Koncsiszta –
Háromnapos-hegy (Trzydniowiański Wierch, 1758 m) a zöld jelzésen 45 perc.
Háromnapos-hegy – Felső-Chochołowi-kapu
(1037 m) a piros és zöld jelzésen 1 óra 55 perc.
Felső-Chochołowi-kapu
– Szürke-rét (907 m) a zöld jelzésen 1 óra.