A Lengyel-Tátrában,
a Halastó (Morskie Oko) környékén két, komoly kihívást jelentő magashegyi
túraútvonal várja a tátrai túrázás szerelmeseit. Az alábbiakban ennek a két,
meglehetősen népszerű útvonalnak az összehasonlításával igyekszünk
megkönnyíteni az egyik, vagy a másik útvonalra induló turisták felkészülését.
Vadorzó-hágó (Mięguszowiecka Przełęcz pod Chłopkiem (2307 m).
Ez egy széles, a
Halastótól is jól látható hágó a monumentális Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowiecke
Szczyty) tömbjében. Pontosan a hágóban emelkedik a jellegzetes Parasztocska (Chłopek,
kb. 2330 m) nevű sziklatorony, melynek a hágó a lengyel elnevezését (pod
Chłopkiem, magyarul kb. Parasztocska alatt) köszönheti. A hágó alatt található
a Bendő (Bańdzioch) nevű katlan.
A Vadorzó-hágóba
vezető nagyon változatos és látványos turistaútra úgy kell tekinteni, mint az
egyik legérdekesebb tátrai turistaútra. A jelentős technikai nehézségek
valamint a kitettség miatt a gyönyörű kilátás ellenére csak megfelelő
tapasztalattal rendelkező turistáknak ajánlott. Különösen a Vadorzó-kilátó (Kazalnica
Mięguszowiecka) megközelítése követel némi, a túraútvonalakon is szükséges
hegymászó képzettséget. Ezzel szemben a hágóba vezető út felső szakasza egy
érdekes, keskeny párkányon vezető traverz a Keleti-Menguszfalvi-csúcs (Mięguszowiecki
Szczyt Czarny) alatt.
![]() |
| Tengerszem-csúcs. Fotó: Magické Tatry |
Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 és 2503 m).
A Tengerszem-csúcs
tulajdonképpen egy háromormú csúcs, melyek közül kettő érhető el jelzett
turistaúton: az északi orom (2499 m, ez Lengyelország legmagasabb pontja, amely
pontosan a szlovák-lengyel határon fekszik), valamint a kicsivel magasabb
középső orom (2503 m, ez teljes egészében Szlovákiában található). Különösen ez
a legmagasabb oromról nyílik a tátrai csúcsokról elénk táruló egyik legszebb
panoráma.
A Tengerszem-csúcsra
vezető jelzett turistaút szintén nagyon látványos és lenyűgöző. Ennek nagy
része rideg és sötét beszögellésben, pl. a Hosszú-kőfolyáson (Długi Piarg) és a
Tengerszem-csúcs alatti katlanban (Kocioł pod Rysami) vezet, amely jelentős
veszélyforrás lehet a nehéz terepen. Jelentős technikai nehézség vár ránk a
nagy tengerszint feletti magasságban található sziklás tarajon, valamint a
csúcstömb alatti utolsó szakaszon. A legnagyobb kitettség viszont a sziklás
taraj leküzdése után, egy kisebb nyergecskét harántolva tapasztalható.
Elhelyezkedésük
![]() |
| Vadorzó-hágó. Fotó: Magické Tatry |
A Vadorzó-hágó a Tátra főgerincén, a
Középső-Menguszfalvi-csúcs (Mięguszowiecki Szczyt Pośredni, 2393 m) és a
Keleti-Menguszfalvi-csúcs (Mięguszowiecki Szczyt Czarny (2410 m) között
található.
A Tengerszem-csúcs is a Tátra főgerincén
található, mégpedig a Békás-tavi-csorba (Żabią Przełęcz, 2225 m) és a
Hunfalvy-hágó (Wagą, 2340 m) között. Érdemes hozzátenni, hogy a
Békás-tavi-csorba és a Tengerszem-csúcs között helyezkedik el a három
(Nyugati-, Középső- és Keleti-) Tengerszem-torony (Żabią Przełęczą). A csúcs és
a Hunfalvy-hágó közötti gerincből viszont a Hunfalvy-púp (Kopa nad Wagą (2390
m) emelkedik ki. Sőt, azt is fontos tudni, hogy Lengyelország legmagasabb
pontja egy elágazási pont, melyből északi irányban egy jelentős oldalgerinc
ágazik el, rajta többek között a Dénes-csúccsal (Niżnie Rysy, 2430 m).
Az útvonal
Bialkai-szénégető (Palenica
Białczańska, 984 m) – Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza, 1100 m) Halastó
(Morskie Oko, 1395 m) – Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami, 1583 m) – Bendő (Bańdzioch)
– Vadorzó-kilátó (Kazalnica, 2159 m) – Vadorzó-hágó
(Mięguszowiecka Przełęcz pod Chłopkiem, 2307 m).
Távolság kb. 11,3
km, szintkülönbség kb. 1400 méter, szintidő több mint 6 óra.
Bialkai-szénégető (Palenica
Białczańska, 984 m) – Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza, 1100 m) Halastó
(Morskie Oko, 1395 m) – Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami, 1583 m) –
Hosszú-kőfoláys (Długi Piarg) – Tengerszem-csúcs alatti katlan (Kocioł pod
Rysami) – Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami*, 2054 m) – Tengerszem-csúcs alatti
katlan (Kocioł pod Rysami) – Taraj (Grzęda) – Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m és 2503 m).
* A Tengerszem-csúp
(Bula pod Rysami) nem pontosan a turistaúton, hanem annak szomszédságában
fekszik és könnyen megközelíthető.
Távolság kb. 12,6
km, szintkülönbség kb. 1600 méter, szintidő közel 7 óra.
Mesterséges segédeszközök
![]() |
| Vadorzó-hágó. Fotó: Wieczna Tułaczka |
Vadorzó-hágó: néhány hágcsó
Tengerszem-csúcs: néhány hágcsó és nagyon sok lánc. Az első rövid
láncos szakasszal a Tengerszem-csúcs alatti katlanban találkozunk, majd a
következő, jóval hosszabb láncos szakasz Taraj megmászása során vár ránk. Az
útvonal végén, a csúcstömb alatt, a nyergecske fölött pedig egy újabb, rövid,
immár az utolsó láncos szakasz következik. Összességében az út során több mint
300 métert láncok mellett kell megtenni.
A turistaút forgalma
Vadorzó-hágó: kis forgalom. Jelentős vonzereje ellenére ez az
útvonal általában békés és nyugodt, nagyobb forgalom csak ritkán, például
napsütéses hétvégéken vagy a nyári csúcsszezonban adódik.
Tengerszem-csúcs: nagy forgalom. A Tengerszem-csúcsra a lengyel
oldalról felvezető útvonal sokkal népszerűbb, mint a Vadorzó-hágóba vezető
útvonal. Ezen a turistaúton csak este és nagyon korán reggel lehetünk
magányosak, sőt, a nyári csúcsszezonban torlódások alakulhatnak ki, ezzel
együtt pedig magán a csúcson is tolongásra kell felkészülni.
A nehézségek szubjektív összehasonlítása:
![]() |
| Tengerszem-csúcs. Fotó: Robert Szcząchor |
Állóképesség: nagyobb állóképességre a Tengerszem-csúcsra vezető
túránál van szükség. Ennek három oka van: hosszabb útvonal, nagyobb
szintkülönbség és nagyobb tengerszint feletti magasság.
Technikai nehézségek: egyértelműen nagyobbak a Vadorzó-hágóba
vezető úton. A leginkább figyelemre méltó szakasz a Vadorzó-kilátó
megközelítése. Ugyanakkor a Tengerszem-csúcsra vezető út meredek, sziklás része
jelentősen ki van könnyítve, ami jelentősen csökkenti az út nehézségi fokát.
Kitettség: mindkét esetben többé-kevésbé azonos nagyságú,
jelentősnek mondható. Jobb, ha ezeken a turistautakon elhitetjük magunkkal,
hogy nem félünk a magasságtól, de a biztonságos áthaladáshoz higgadtnak és
nyugodtnak kell maradnunk, és bízni kell önmagunkban.
Kőhullás: sokkal nagyobb a kockázat a Tengerszem-csúcsra vezető
útvonalon, amelynek nagy része törmelékes vályúban vezet, ahol folyamatosan
számítani kell lehulló kövekre – főleg a Hosszú-kőfolyás alsó részén, valamint
a Tengerszem-csúcs alatti katlan felett.
Lavinaveszély: mindkét útvonalon jelentős lehet, de azért úgy
tűnik, hogy a Tengerszem-csúcsra vezető útvonal sokkal sebezhetőbb
lavinaszempontból.
Téli körülmények fennmaradása (nyári hófoltok): mindkét útvonalon
hosszú szakaszban megmaradhat a firnes hó. Ezeken az útvonalakon néha még a
nyári szezon közepén is találunk firnes hófoltokat, főleg az olyan nyári
szezonban, amelyet a szokásosnál is havasabb tél előzött meg. Ezeket figyelembe
véve talán a tengerszem-csúcsra vezető útvonal a problémásabb.
Összefoglalva azt
mondhatjuk, hogy a Vadorzó-hágóba vezető turistaút talán nagyobb technikai
nehézséget jelent, ezzel szemben a Halastótól a Tengerszem-csúcsra vezető
útvonalon nagyobb állóképességet igényel, és egy kicsivel több objektív
veszélyt rejt magában.
