A Lengyelország legmagasabb
csúcsára vezető turistaút rendkívül népszerű a turisták körében, ennek
köszönhetően az útvonalon gyakran alakul ki torlódás. Egyes turisták nincsenek
megfelelően felkészülve a Tengerszem-csúcsra vezető túrára, az út meredekségére
és kitettségére, emiatt ez a túra csak megfelelően felkészült tapasztalt
turistáknak ajánlott.
Bialkai-szénégető (Palenica
Białczańska)
Amennyiben a túra kezdetét
jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei
buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell
felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a
tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra
leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az
oda vezető aszfaltozott úton.
Ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok
felmennének a tóig, ezek is csak a parkolóig közlekednek, a kirándulás
kiindulópontja természetesen a Bialkai-szénégető parkoló. Zakopanéból a 30-35
perces útért 10 złotyt kell fizetni, majd a nemzeti park belépő megvásárlása
után elindulhatunk a Halastó felé. Már a túra kezdetén gondolni kell viszont a
visszaútra, hiszen az autóbuszok nyáron és a hétvégéken kb. 21:00 óráig
közlekednek, télen és hét közben viszont jelentősen korábban (18-19 óra)
indulnak Zakopanéba az utolsó járatok. Ha ezután érkezünk vissza a parkolóba,
problémát okozhat megfelelő gépjárművet találni, a parkoló viszont Zakopane központjától
elég jelentős távolságra helyezkedik el. A parkoló az egykori határátkelőhely,
Lysza Polana (Łysa Polana), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu
Stawów Polskich) vezető turistaút kezdetéhez közel helyezkedik el, Zakopanéból
és Bukowina Tatrzańska településről autóval jól megközelíthető, a parkolásért
egész napra 20 złotyt kell fizetni.
Mickiewicz-vízesések
(Wodogrzmoty Mickiewicza)
![]()
A Mickiewicz-vízesések
tulajdonképpen három nagyobb és több kisebb lépcsőből álló vízesések sorozata a
Roztoka-patakon, amely a Bialka-patak (Białka) mellékfolyója. A vízesések
fölött átvezető jellegzetes híd a XX. század elején épült, melyről a turisták
megcsodálhatják a Középső-vízesést, valamint hallhatják a vízesés többi
lépcsőjének hangját. Ennek a jellemző, mennydörgésre emlékeztető hangról kapta
ez a hely eredeti gorál nevét (Wodogrzmoty). Ma használt nevét a híres lengyel
költőről, Adam Mickiewiczről kapta (aki azonban soha nem járt itt) annak
emlékére, hogy a költő hamvait 1891-ben szállították vissza Lengyelországba, és
a krakkói Wawelben helyezték örök nyugalomra. A vízesések közelében lévő,
hatalmas fákból készült padokon és asztalokon megpihenhetünk és uzsonnázhatunk,
valamint a közelben mobil illemhelyek is felállításra kerültek. A padoktól jobbra
indul a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezető zöld jelzésű turistaút, balra ugyancsak a
zöld jelzésen a Roztoka menedékházhoz juthatunk, az aszfaltúton pedig tovább
mehetünk a Halastó felé.
Halastavi menedékház
(Schronisko nad Morskim Okiem)
Tengerszem (Czarny
Staw pod Rysami)
![]()
A Tengerszem az egyik legszebb
fekvésű tátrai tó, amely egy jellegzetes jégkorszaki katlanban található a
Tengerszem-csúcs (Rysy), valamint az 570 méterrel fölötte magasodó
Vadorzó-kilátó (Kazalnica) lábánál. Vizének színe sötétkék, a nap nagy részében
árnyékban van, ezért szinte feketének tűnik, ennek köszönhetően kapta ma
használt lengyel nevét (Fekete-tó a Rysy alatt). Érdekesség, hogy a 76 méteres
mélységével a Lengyel-Öt-tó völgyében található Nagy-tó után ez a tó a Tátra
második (Lengyelország negyedik) legmélyebb tava. Talán sokan nem tudják, de
ebben a tekintetben a Halastavat is felülmúlja. A Halastavat és a Tengerszemet
a jellegzetes Tengerszem-vízesés (Czarnostawiańska Siklawa) köti össze. Néhány,
a Halastóhoz kiránduló turista csak a tónál dönti el, hogy továbbmegy-e a
Tengerszemhez. Aki emellett dönt, annak további 50 perces kapaszkodóra kell
felkészülnie a Tengerszem-vízesés mentén. Mindenképpen érdemes azonban
vállalkozni erre az útra, mert a Tengerszem partjáról sokkal szebb a Halastóra
nyíló kilátás, mint a Halastavi menedékháztól. Ráadásul itt sokkal kevesebb
ember tartózkodik. A Tengerszem partján áll egy kereszt, melyet 1836-ban a
poronini polgármester kezdeményezésére állítottak. Itt ágazik el a
Tengerszem-csúcsra vezető piros jelzésű turistaútból a Vadorzó-hágóba vezető
zöld jelzésű turistaút, valamint a megfelelő felszereléssel és képzettséggel
rendelkező hegymászók számára ez a pont a környező csúcsokra tervezett
hegymászó túrák kiindulópontja.
Tengerszem-csúcs
(Rysy)
![]() |
| Fotó: Magic Tatras |
Lengyelországban már az általános
iskolások is tudják, melyik csúcs az ország legmagasabb pontja. Azt viszont
kevesen tudják, hogy a csúcs nem 2499, hanem 2503 méter magas. Ez annak
köszönhető, hogy a Halastavi-völgy (Dolina Rybiego Potoku) fölé magasodó
Tengerszem-csúcs háromormú csúcs, de három orma közül a legmagasabb teljes
egészében a szlovák oldalon helyezkedik el, és a 2499 méter magasságú orom
található az államhatárt is képező főgerincen. Ezért pontosabb, ha azt mondjuk,
hogy ez Lengyelország legmagasabb pontja, és nem csúcsa. A Tengerszem-csúcs
2499 méteres magassága azonban csak az egyik oka nagy népszerűségének. A másik
a csúcsról nyíló kilátás, melyet nehéz összehasonlítani a Tátra más csúcsairól
nyíló kilátással, de nyugodtan kijelenhetjük, hogy ennek a csúcsnak a kilátása
a legkiterjedtebb. Magában foglal több mint 100 csúcsot, amelyek a világ
valamennyi égtája felé körbeveszik a csúcsot, de tiszta időben egészen Krakkóig
el lehet látni a csúcsról. Nagy népszerűségének köszönhetően a csúcson és az
oda vezető úton rendszeresek a torlódások. A Tengerszem-csúcs sajnos sok
„vasárnapi” turistát is csábít, akik teljesen felkészületlenek egy ilyen
magashegyi kirándulásra, nem vesznek tudomást a megközelítés nehézségeiről,
valamint a turistaúton rájuk leselkedő veszélyekről. Más okok mellett emiatt is
ez a turistaút hírhedt az itt elforduló – sokszor végzetes – balesetekről.
Ezért a csúcsra történő indulás előtt érdemes alaposan megvizsgálni saját
képességeinket, valamint az adott napon ott található körülményeket. A csúcs
északi falát néhány jellegzetes, általában havas vályú barázdálja, néhányan
(tévesen) ezekből eredeztetik a csúcs lengyel (és szlovák) nevét. Valójában
azonban azokról a jól kivehető repedésekről (rys), vályúkról kapta lengyel
nevét, amelyek Dénes-csúcs (Niżnie Rysy) és a Nagy-Békás-csúcs (Żabi Szczyt
Wyżni) gránitfalán láthatóak.
![]() |
| Fotó: Marcin Maj |
A szimbolikus jelentőségű csúcsra
a múltban többször többféle emléktáblát helyeztek el, valamint több alkalommal
állítottak ott keresztet, volt itt emléktáblája többek között Leninnek is. Ezt
az emléktáblát a népköztársaság idején a turisták szisztematikusan elpusztították,
maradványait végül a Hunfalvy-völgyi menedékházban (Chata pod Rysmi)rejtették
el. Mielőtt Lengyelország és Szlovákia csatlakozott a schengeni egyezményhez, a
csúcs hivatalos határátkelőhely volt a két ország között. Jelenleg korlátozás
nélkül átmehetünk a csúcson az egyik országból a másikba, csupán a piros
jelzést kell követni, bármelyik oldalról jutottunk is fel. ha észak felé
megyünk le, akkor elhaladunk a Tengerszem és a Halastó mellett, ha délre, akkor
pedig a Hunfalvy-völgyi menedékház mellett a Poprádi-tóhoz (Popradské pleso)
érkezhetünk meg. Ezek közül az utóbbi útvonal a könnyebb, de a Tátra szlovák
oldalán érvényes korlátozások miatt ez csak június 16-tól október 31-ig
járható.
Bialkai-szénégető
(980 m) – Mickiewicz-vízesések (1099 m) a piros jelzésen 50 perc.
Mickiewicz-vízesések
– Halastavi menedékház (1410 m) a piros jelzésen 1 óra 45 perc.
Halastavi menedékház
– Tengerszem (1583 m) a piros jelzésen 50 perc.
Tengerszem –
Tengerszem-csúcs (2499 m) a piros jelzésen 3 óra 20 perc.
Teljes menetidő
felfelé 6 óra 45 perc.
Vissza ugyanezen az
útvonalon 5 óra 20 perc.
Az útvonal
nehézsége: nagyon nehéz.
