![]() |
| Fotó: Benus Tibor |
A halny egy főn típusú szél, amely
Dél-Lengyelországban, a Kárpátokban és a Szudéta-hegységben ismert. A
legerősebb ilyen típusú szél a Havasalján (Podhale) fúj, ahol a Tátra
csúcsairól alábukva jelentős pusztítást okozhat. Ez egy meleg, száraz és
viharos bukószél, amely a hegygerincről a völgyek irányában fúj. A halny déli oldalán
az érkező levegő felfelé kényszerül, 100 méterenként 0,6 °C-al lehűl, és
nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki. A levegő a gerincen átbukva,
immáron kiszáradva a másik oldalon leáramlik, 100 méterenként 1 °C-al felmelegszik,
ezáltal relatív nedvessége jelentősen lecsökken. Jelenlétére a hegységgel
párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák (például lencse formájú felhők, latinul
lenticularisok) utalhatnak. A halny következtében emelkedik a
hőmérséklet, és felgyorsul a hóolvadás (Zakopanéban csütörtökön reggel a
hőmérők + 8 °C-t mutattak.)
Néha (mint pl. most, 2013.
Karácsonyán) jelentős károkat is okozhat: megbonthatja az épületek tetőzetét,
elpusztíthatja az erdőket. A halnynak élettani hatása is van, az erre érzékeny
embereknél álmatlanságot, fejfájást okozhat.
A Lengyel-Tátrára és Zakopanéra
2013. Karácsonyán lecsapó halny kronológiája, részben a lengyel média híreiből,
részben saját élmények alapján (mivel ezt a halnyt volt „szerencsénk” a
helyszínen átélni…).
2013. december 24, kedd, Szenteste.
![]()
A média már a délelőtti órákban
figyelmeztetett a közelgő bukószélre, helyenként közel 140 km/óra erősségű
szelet jeleztek. A Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonó már aznap
sem közlekedett. A délelőtti órákban a szél erőssége Zakopane felső részén (pl.
a Piłsudski utcában) elérte a 80 km/órát, a Gáspár-csúcson pedig a 135 km/órát.
A Giewont alatt a hó gyorsan olvadt, a hőmérséklet elérte a 7 °C-t. Már ekkor
jelezték, hogy az ünnep első napján is hasonló időjárás várható.
Túra a halny előtt
Azon a napon mi a Kościelisko-völgyben,
az Ornak menedékházhoz túráztunk. Láttuk a viharos szélről szóló előrejelzést,
és éreztük is a közeledő vihart. Az idő ennek ellenére viszonylag nyugodt volt,
észak felé tiszta kék ég, igaz, hogy a menedékházból nem látszott a főgerinc.
Erősen, néhol viharosan fúlt a szél, ez azonban akkor még nem okozott károkat.
A menedékházhoz felfelé sok helyen lefagyott úton haladtunk, ennek felszíne
visszafelé kásássá olvadt. A túra után gond nélkül eljutottunk a Podhałanska
utcában lévő szállásunkra, a városban ekkor még nem volt semmi jele a várható
viharnak.
2013. december 25, szerda, Karácsony
napja.
Karácsony napjának estéjén a híradásokban
természetesen fő helyen szerepelt a Zakopanéra és a Lengyel-Tátrára lecsapó halny.
Egyes hírek szerint a hegyen a széllökések elérték a 176 km/óra, a városban
pedig a 118 km/óra erősséget. Ez szerencsére messze van az eddig rekordtól,
amelyet 1968-ban mértek, akkor egy vihar alkalmával a Tátrában 288 km/órás
széllökések is előfordultak.
A zakopanei kórházban nagyjából
tucatnyi embert kellett beszállítani a vihar okozta sérülések miatt, egy nőt
például elsodort a szél, és nekilökte egy kerítésnek. A híradások szerint
szerdán reggel Zakopanéban 16.000 ember maradt áram nélkül, 1.000 ember lakásban
még estére sem tudták helyreállítani az áramszolgáltatást. 50 év körüli helyiek
azt nyilatkozták, hogy születésüktől fogva itt élnek, de ilyen vihart még nem
éltek meg. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) közleménye szerint a vihar a Tátrában
több száz, vagy akár több ezer fát is kidönthetett. Egyedül a Chochołówi-völgyben
kb. 600 fa dőlt ki. A vihar a nemzeti park területén leginkább a Chochołówi- és
a Kościelisko-völgyet, valamint a Halastóhoz vezető utat sújtotta.
A halny másnapján
December 26-án a Murowaniec
menedékházhoz terveztünk egy túrát, de az egész éjjel tomboló, és még reggel is
erősen fújó szél miatt erről gyorsan lemondtunk. Reggeli után ezért úgy
döntöttünk, bemegyünk a városba, és megnézzük a Krupówkit, Zakopane híres
sétálóutcáját. Már a városközpont felé haladva láttuk a vihar pusztításának
nyomait, az utat mindenfelé tövestől kidőlt, vagy derékban kettétörött fenyőfák
szegélyezték. Az egész kísértetiesen hasonlított 2004. november 19-re, csak
annál némileg enyhébb kiadásban… A város a tűzoltók szirénáitól volt hangos, és
furcsa volt, hogy minden parkoló szinte üres volt. Ennek miértjét akkor értettük
meg, amikor beállítunk a sétálóutcához közeli egyik parkolóba. Itt is kidőlt
fenyők maradványai, leszaggatott reklámtáblák, a közvilágítás oszlopain lifegő,
félig letépett karácsonyi világítások fogadtak. Sem magunkat, sem az autóinkat
nem éreztük itt biztonságban. Némi hezitálás után úgy döntöttünk, keresünk egy
másik, biztonságosabb parkolót. Zakopane belvárosában azonban nem könnyű olyan
parkolót találni, ahol nincs a közelben vagy fenyőfa, vagy valamilyen hirdető-
vagy reklámtábla. Most sem sikerült, így két-három sikertelen kíséret után úgy
döntöttünk, visszamegyünk a szállásunk biztonságos parkolójába, és a panzió
kényelmében várjuk ki a kedvezőbb időt. A panzióban is csak dél körül állt helyre
az áramszolgáltatás, de az internetkapcsolat még 26-án délelőtt, távozásunk
idején sem működött a város azon részén. Az aznapi túra ezek között a körülmények
között természetesen elmaradt.
2013. december 26, csütörtök, Karácsony
másnapja.
Délutáni hírek szerint a nemzeti
park munkatársainak kb. 300 kidőlt fenyőfa eltávolításával egyes turistautakat sikerült
ismét járhatóvá tenni, de a Chochołowi-völgy ekkor még teljességgel járhatatlan
volt. Hasonlóképpen nehezen járhatók a kisebb völgyek, így pl. a Fehér-völgy (Dolina
Białego), ahol az útra borult vastag fák torlaszolják el az utat. A tűzoltók
egész idő alatt dolgoztak, folyamatosan tisztították a város útjait,
távolították el a kidőlt, kettétört fákat. Azokat az épületeket, melyeknek megsérült
a tetőzete, a segítségként a városba küldött ponyvákkal fedték be.
A TPN csütörtökön délután az alábbi
tájékoztatást adta ki azzal a megjegyzéssel, hogy a szakemberek folyamatosan
dolgoznak az útvonalak megtisztításán, amelyeket emiatt átmenetileg le is
zárhatnak:
- Halastó: a tóhoz vezető útvonalon
kb. 200 fa dőlt ki, az útvonal járható, a csatlakozó turistautak viszont nem.
- Gąsienica-tisztás: itt 100-200
méterenként 1 fa dőlt ki, a Murowaniec menedékház közelében kb. 15, folyik az
útvonal megtisztítása.
- Kuźnice: kb. 200 fa dőlt ki, ezek
közül kb. 70 az Albert rendi barátok
kolostorához vezető úton.
- Palánkos-völgy (Dolina Strążyska):
kb. 45 fa dőlt ki a Palánkos-réten (Polana Strążyska), és kb. 100 az Alsó erdei
úton (Droga pod Reglami).
- Kościelisko-völgy: folyik az Ornak
menedékházhoz vezető útvonal megtisztítása, a völgy átmenetileg lezárva.
- Chochołowi-völgy: nincs érdemi
információ.
Csütörtöki tájékoztatás szerint a
tűzoltókat 428 esetben riasztották, a viharban 70 személy sérült meg (főleg
zúzódásokat és töréseket szenvedtek), 18 épületben, 20 autóban, valamint az
áramszolgáltatásban keletkeztek jelentősebb károk. A viharban leginkább
érintett település maga Zakopane, de jelentős a kár a nemzeti park
faállományában is.
Kirándulás a Halastóhoz
Karácsony másnapján elindultunk
hazafelé. A városból kivezető úton is lépten-nyomon a vihar nyomait figyelhettük
meg, nem is terveztünk aznapra semmi komoly túrát, örültünk, hogy ép bőrrel és
biztonságban magunk mögött hagyhatjuk a vihar által sújtott hegységet. A
szlovák határ felé közeledve azonban egyre kevésbé látszott a vihar nyoma, így
hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttünk, hogy mielőtt hazajönnénk,
felmegyünk a Halastóhoz. Semmi közelebbi információnk nem volt a turistaút
járhatóságáról, és a közelben egyre kevésbé tapasztalt viharkárok miatt nem is
számítottunk semmi nehézségre. Nos, nem így lett, mert bár épségben és
biztonságban feljutottunk a tóhoz, de az útvonal sajnos itt is jelentős károkat
szenvedett. A Tátra legnagyobb tavához vezető ismert útvonal négy rövidítése
közül három teljességgel járhatatlan, a fák rádőltek az ösvényre, sok helyen a
korlátok tartják a kidőlt fenyők hatalmas súlyát. Sajnos láttunk olyan felelőtlen
turistákat, akik a korlátokra dőlt fák alatt átbújva rövidítették az utat, nem
gondolva arra, hogy a fák súlyát tartó gerendák bármikor megroppanhatnak. Az
útvonalat a szakemberek aznapra járhatóvá tették, az aszfaltozott úton a
turisták és a lovaskocsik is gond nélkül közlekedhettek. Az utat azonban lépten
nyomon gyökerestől kidőlt, vagy derékban kettétört fenyők maradványai
szegélyezték, ami nem volt éppen szívderítő látvány.
Így láttuk hát szemtanúként az
utóbbi évek egyik legerősebb tátrai bukószelét. Félelmetes volt testközelből
látni azt a pusztítást, amit a halny okozott. Lehangoló volt az két nappal
korábban még épségben álló fák maradványai között túrázni, a jövőben a hegység
újabb részein kell hozzászoknunk ehhez a nem túl szívderítő látványhoz.
Saját fotók a Halastóhoz vezető útról december 26-án:
