100 évvel ezelőtt, 1913. december 28-án a Magas-Tátra mentésügyének
biztosítása céljából Tátraszéplakon megalakult a Tátrai Önkéntes Mentő
Bizottság (TÖMB), a mai Hegyi Mentőszolgálat történelmi elődje. A
szervezetet a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), a Magyar Turista Egyesület (MTE)
és a Budapest Egyetemi Turista Egyesület (BETE) hívta életre. Első elnöke dr.
Guhr Mihály volt, s olyan neves hegymászók és Tátra-járók, mint pl. Grósz
Alfréd, Hefty Gy. Andor vagy Reichart Dezső is a szervezet tagjai lettek.
A menedékházakban bevezették a
bejelentkezési kötelezettséget, a Tátra lakott menedékházait és vadászházait
jelentőhelyekké nyilvánították és közöttük telefonösszeköttetést létesítettek.
A jelentőhelyek kialakításával egyidejűleg a fürdőhelyeket mentőhelyekké
nyilvánították, s a szükséges mentőfelszereléssel (kötszerrel, sínekkel,
hordágyakkal) ellátták.
A Tátrát mentési körzetekre osztották, a hivatásos (az
MKE turistavezetői) és önkéntes (erre a célra jelentkező gyakorlott hegymászók)
mentők számára elsősegély-nyújtási tanfolyamokat szerveztek. A TÖMB-höz
egyesületi vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül bárki csatlakozhatott.
Viszonylag könnyű helyzetben voltak, mert igen jól álltak a Tátrát tökéletesen
ismerő hegyi vezetőkkel és önkéntesként jelentkező kiváló hegymászókkal, de
több orvos is részt vett a mentésben fenn a hegyek között. Munkájukkal sok
életet mentettek meg a hegyen, e szervezet nemes munkája működése teljes
időszakában szakszerű és panaszmentes volt, a TÖMB működésének csak az I.
világháború vetett véget.
Grósz Alfréd az MKE 1914. évi
évkönyvében ezekkel a szavakkal hívja fel a Tátrát járók figyelmét a mentésügy
fontosságára:
„…
Ti bajtársak pedig, akik a bérceink rögös sziklaösvényeit járjátok, kiket a
Tátra megajándékozott ragyogó emlékek kincses adományával, kik hálával
gondoltok a hegyi életre, akik gyakran láttátok, hogy a hegymászók egymásra
vannak utalva, nyújtsatok segédkezet rászorult társaitoknak! Jertek, fogjunk
össze mindannyian, legyünk eggyek bajtársi szent törekvésünkben: segítsünk
annak, kit hűtlenül cserbenhagyott a bércek csapodár szerencséje!"
Forrás: Tátrai túrák, Magyar
hegyisport és turista enciklopédia.
