A lassan emelkedő, kb. 5,5 km.
hosszú, déli irányban nyitott, többlépcsős Felkai-völgy (Velická dolna) a
Magas-Tátra középső részének kedvelt völgye, mely nevét a völgyben eredő
Felkai-patakról (Velický potok) kapta. A völgyet a tőle északkeleti irányban
elhelyezkedő Nagy-Tarpataki-völgytől (Veľká Studená dolina), egyúttal a kettő
közé ékelődött Szalóki-völgytől (Slavkovská dolina) a Bibircs (Bradavica)
csúcsából elágazó délkeleti irányú gerinc választja el. Az észak-északkeleti
irányban található Poduplaszki-völgytől (Bielovodská dolina) a főgerinc egy
része, míg a nyugatra fekvő Batizfalvi-völgytől (Batizovská dolina) a
Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) hatalmas tömbje választja el. A völgyet
jobb oldalról a Gránát-fal (Velické granáty) hatalmas sziklafalai, valamint a
gerinc felső részén a Bibircs monumentális csúcsa határolja.
A völgy zárlatának
keleti sarokpontjában emelkedik a turistaúton is megközelíthető Kis-Viszoka
(Východná Vysoká), ezzel szemben a völgyzárlat középső részétől kissé nyugatra
pedig a Felkai-csúcs (Velický štít). A völgy felső részének bal oldalát a
Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs (Zadný Gerlachovský štít) és a Gerlachfalvi-csúcs
tömbje határolja.
A völgyben a zöld jelzésű
turistaúton halad végig, amely Tátraszéplakról (Tatranská Polianka) indulva
egészen a völgyzárlatban található Lengyel-nyeregig (Poľský hrebeň), a Magas-Tátra
déli és északi részét összekötő fontos átjáróig vezet, miközben a hegy lábánál
keresztezi a pirossal jelzett Felső turistautat (Tatranská magistrála). A
lassan emelkedő völgy három teraszt alkot, melyek közül a legalsó a Felkai-tó
(Velické pleso, 1663 m, 2,2 hektár, 4,8 m mély) medencéje, a tó partján a jól ismert, a turisták szemében méltán
népszerű Sziléziai-ház (Sliezsky dom, 1667 m) turistaszállóval. A völgy felső
részébe vezető turistaút feletti áthajló, kb. 15 m magas sziklapárkányt az
állandóan aláhulló vízcseppek miatt Örökösesőnek (Večný dážď) nevezik. A sziklapárkány
fölött, a második völgyteraszon, a szinte teljesen eltűnt Virágoskert-tavacska
(Kvetnicové pliesko, 1820 m) egykori helyén találjuk a Virágoskert (Kvetnica)
nevű havasi rétet, amely gazdag szubalpikus flórájáról ismert. Erről a
völgyteraszról vezet a Gerlachfalvi-próba nevű szokásos hegymászóút a Magas-Tátra
legmagasabb csúcsára, a völgy nyugati oldalán magasodó Gerlachfalvi-csúcsra.
A völgy harmadik teraszán, a
Kerek-domb (Guľatý kopec) délnyugati lejtői alatt terül el a nevéhez hűen hosszúkás
alakú Felkai-Hosszú-tó (Dlhé pleso, 1945 m, 0,57 hektár, 5,7 m mély), amelyet a Gerlachfalvi-csúcs oldaláról legördülő gránittörmelék mind
szűkebbé tesz. A Felkai-Hosszú-tó nyugati partjáról egy hosszú hószakadék, a
Karcsmar-folyosó (Krčmárov žľab) húzódik föl a Karcsmar-csorbáig (Lavínová
lávka), ez a leghosszabb (kb. 800 m) hószakadék a Magas-Tátrában, átlagos
hajlása 45°, de felső részén eléri a 60°-ot is. A völgy felső végén, a
Felkai-csúcs tövében fekszenek a Felső-Felkai-tavacskák (Horné velické plieska,
2120, 2140 m). Ezektől keletre a Magas-Tátra északi és déli oldala között
leggyakrabban használt átjáró, a turistaút felső részén vaslánccal biztosított,
széles Lengyel-nyereg érhető el, amely a Poduplaszki-völgybe (Bielovodská
dolina), a Magas-Tátra északi oldalára biztosítja az átjutást. Ez a nyereg
Mauksch Tamás szerint nevét azért kapta, mivel a lengyel csempészek itt jártak
át a Magas-Tátra déli oldalára. A nyeregben megállva észak felé alattunk
csillog a rendszerint befagyott Poduplaszki-Fagyott-tó (Zamrznuté pleso).
A Felkai-völgyet Tátraszéplakról
tehát a zöld jelzésű turistaúton közelíthetjük meg, a Sziléziai-házig kb. 2 óra
a menetidő. Ótátrafüredről a sárga jelzésű úton érhetjük el ezt a völgyet,
amely a Sziléziai-ház alatt csatlakozik be a zöld jelzésbe, ezen az útvonalon
is kb. 2 óra menetidővel számolhatunk. Amennyiben nem Ótátrafüredről, hanem az
akár siklóval is megközelíthető Tarajkáról (Hrebienok) indulunk, akkor a piros
jelzésű felső turistaúton, az előzőekkel nagyjából azonos hosszúságú, de kisebb
szintkülönbségű útvonalon juthatunk el a Sziléziai-házhoz, szintén kb. 2 óra
alatt.