Tátrai menedékházakat bemutató
sétánk során megérkeztünk a Kis-Tarpataki-völgyben található
Zamkovszky-menedékházhoz, melyet Zamkovszky István épített 1943-ban.
Zamkovszky, a szakképzett fényképész Lőcséről származott, de szinte egész
életét a hegyekben töltötte, ahová első munkahelye kapcsán került, ugyanis
teherhordónak szegődött el a Téry- és a Hosszú-tavi menedékházhoz. Kora egyik
legjobb hegymászójaként már korábban hírnevet szerzett magának. Nagyon
szorgalmas és kitartó ember volt, aki szerette a hegyeket. Már 1936-ban a
Téry-menedékház társbérlője lett, és ott jött az ötlet, hogy építsen egy saját
menedékházat. Az álma az volt, hogy ez a menedékház a Kis-Tarpataki-völgyben
épüljön fel, így feleségével együtt 1942-ben készített egy tervet egy új,
kétszintes menedékház felépítésére.
Amint a tervek elkészültek, hozzálátott
annak megvalósításához. A menedékház alsó szintjén volt az étkező, a konyha és
a gondnok lakása, az emeleten pedig a vendégszobákat helyezték el. A menedékház
megnyitása után nem kapott nevet, azonban az építtető és egyben a ház gondnoka,
Zamkovszky István karizmatikus egyénisége, valamint a házból áradó otthonos
légkör miatt a turisták hamarosan Zamkovszky-menedékháznak kezdték nevezni, és
nevezik ma is.
A tátrai menedékházak múltjában
érdekes azonosságot mutatnak a háborús évek. A turistákon és a hegymászókon
kívül a II. világháború idején politikai menekültek is bujkáltak feleségeikkel
és gyermekeikkel a menedékházakban. Mint minden tátrai menedékház, így a
Zamkovszky-menedékház múltjában is vannak sötét árnyak. 1948-ban a menedékházat
államosították, a Zamkovszky családnak el kellett hagyni azt, mivel a
kapitalisták közé sorolták őket, amely abban az időben osztályidegen réteg
volt. 1951-ben a ház kezelését a Slovaktour vette át, és Nálepka kapitány
menedékháznak nevezte át, hogy még a neve sem emlékeztessen eredeti
tulajdonosaira. Zamkovszky István saját menedékháza kényszerű elhagyása után
rövid ideig a Bilík-menedékházban dolgozott, aztán egy politikai határozat
értelmében el kellett hagynia a Magas-Tátra területét. Minden arra irányuló
erőfeszítés ellenére azonban, hogy nevét töröljék a Magas-Tátra történelméből,
a turisták továbbra is csak „Zamka” néven emlegették a menedékházat. 1991-ban
aztán a menedékház visszakapta eredeti nevét. 1989-ben egy kis vízerőművet
helyeztek üzembe a menedékház közelében, 1993-ban pedig a kárpótlási törvény
rendelkezései alapján Zamkovszky István örökösei visszakapták a menedékházat.
1996-tól napjainkig a jelenlegi bérlő, Jana Kalinčíková vezeti a menedékházat,
aki előtte a Hosszú-tavi menedékházban szerzett tapasztalatokat.
A Zamkovszky-menedékház jelenleg
6 szobában 25 ággyal és közös fürdőszobával várja a turistákat és hegymászókat.
Továbbra is a földszinten van elhelyezve a konyha és a hangulatos étkező. A
menedékház előtt egy nagy teraszt alakítottak ki, ahol a nyári időszakban
megpihenhetnek és felfrissülhetnek az arra járók. A menedékház ellátása a
Tarajkáról hegyi teherhordókkal van megoldva. A hangulatos étterem falait
körös-körül az építkezés és a menedékház létének első éveiben készült fotók
borítják.
A Zamkovszky-menedékház könnyen
és gyorsan megközelíthető Ótátrafüredről és a Tarajkáról, ahonnan a könnyű
túrát biztosító, piros jelzésű Felső turistaúton kell elindulni a Kő-pataki-tó
irányába. Az út még gyermekekkel is nagyjából 1 óra alatt teljesíthető, a
turistaút e szakasza egész évben járható. A menedékház ideális kiindulópontja a
Téry-menedékházhoz, vagy pedig a Felső turistaúton tervezett túráknak, az
útvonal egyik lehetséges nyomvonala elhalad a Tar-pataki-vízesések mellett. A
menedékház egyedülálló ételkülönlegességekkel, különleges gyógynövényekből
készült teával (bylinkový nosičský čaj), „mormota-tejjel (Svištie mlieko), a
„Rainerka” nevű alkoholos itallal és a sokak kedvencének számító Tatramelky
nevű édességgel várja a látogatókat.
