A nyári és a kora őszi napok a legmegfelelőbbek a hegyekben
történő kirándulásra. Amikor azonban egy forró délutánon viharfelhők jelennek
meg az égen, az nagyon veszélyes lehet a turistákra. A hegyekben nagyon nehéz
megfelelő menedéket találni a vihar elől, így aztán viszonylag gyakori a
villámcsapás okozta sérülés. Július közepén tragikus véget ért egy 29 éves túrócszentmártoni
fiatalember túrája, amikor hirtelen elromlott az időjárás, és vihar
keletkezett. A férfi próbált menekülni a vihar elől, de nem talált menedéket,
villámcsapás érte és meghalt. Az időjárás a hegyekben nagyon gyorsan változik,
ezért könnyen veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat. És ez sajnos gyakran
előfordul.
Az idei nyári turistaszezon első hétvégéjén villám csapott
két turistába a Lengyel-Tátrában, a Gąsienica-völgyben, melynek eredményeként a
30 év körüli páros férfi tagját szívmegállás miatt újra kellett éleszteni, a
villámcsapás következményeként a vele együtt túrázó nő sokkot kapott. A
mentőakció során mindkettőjüket a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikopterével kellett kórházba szállítani, közben mindkettőjüknél
mesterségesen tartották fenn a légzést és a keringést.
Tavaly júliusban szintén a hegyimentők szállították a
zakopanei kórházba azt a házaspárt, akit a Vörös-hegyekhez tartozó Sötét-hegy
közelében ért villámcsapás. A házaspár férfi tagja a villámcsapás következtében
egy nappal később életét vesztette.
2011 augusztusában két turistát ért villámcsapás a Lengyel-Tátrában,
a Konrád-völgy lejtőin. A villámcsapás következtében mindketten sokkos
állapotba kerültek, kettőjük közül a férfi került súlyosabb állapotba, aki
súlyos égési sérüléseket szenvedett. A páros hölgytagjának nagyobb szerencséje
volt, ő kisebb sérüléssel megúszta a villámcsapást. Az esetről arra járó
turisták értesítették a hegyimentőket.
Egy mentőakció során három embert kellett kórházba
szállítani a Zamarla-toronyról, akiket mászás közben villámcsapás ért. Az akció
során a hegyimentőknek összesen hét embert kellett ellátni, pl. könnyebben
hozzáférhető területre leereszteni. A villámcsapás egyik sérültje a
villámcsapást követő esés következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A
hegyimentők szerint a vihar villámgyorsan keletkezett, de lehetőségét már három
órával korábban jelezték. Úgy látszik, az előrejelzés nem jutott el a
sziklafalban mászó csoporthoz, vagy pedig nem vették azt komolyan.
Szerencsésnek mondhatja magát az a három turista, akit 2011
júliusában a Giewont csúcsán ért villámcsapás. Egyiküket helikopterrel kellett
kórházba szállítani, két társa viszont saját lábán jött le a hegyről. Az
esetről a csúcs közelében túrázó turista értesítette a hegyimentőket, aki
meghallotta a villámcsapást szenvedett turisták segélykiáltását, ő maga viszont
gyerekeivel együtt lement a hegyről, mert félt a villámoktól. A hegyimentők
helikopterrel érkeztek a helyszínre, de a köd és az alacsony felhőzet miatt a
csúcskupolától távolabb tudtak leszállni, majd gyalog közelítették meg a
helyszínt.
Vihar szempontjából a Giewont az egyik legveszélyesebb hely
a Tátrában, ahol szinte minden évben vannak villámcsapás okozta balesetek. A
csúcson álló vaskereszt, valamint a turistaúton beépített láncok vonzzák a
villámokat. Megtapasztalhatta ezt az a turista is, aki 2010 augusztusában annak
ellenére, hogy az időjárás hirtelen rosszabbra fordult, megerősödött a szél,
jégesővel kísért vihar keletkezett, úgy döntött, mégis felmegy a csúcsra. A
villámcsapás következtében tudatánál lévő férfit mentőhelikopterrel
szállították kórházba.
Egy évvel korábban, szintén a Giewonton egy turista kevésbé
volt szerencsés. A férfit a csúcsra vezető láncos szakasz alsó részén
villámcsapás érte. Az esetről egy közelben járó turista értesítette a
hegyimentőket, aki a vihar miatt nem ment fel a láncos szakasz kezdetéig. A hegyimentők
helikoptere mentőorvossal érkezett a helyszínre, ám a hosszan tartó
újraélesztési kísérletek nem hoztak eredményt, a férfi egy órával a
villámcsapás után életét vesztette.
Hogyan maradjunk biztonságban a Tátra turistaútjain?
Minél melegebb a nap, annál nagyobb az esélye viharok
kialakulásának, amelyek leggyakrabban 14 óra körül keletkeznek. A közelgő
veszélyre leginkább a felhők aljából a föld felszínére lehúzódó sávok jelzik. Ne
feledjük, hogy ha a felhő akár 10 km-re is van tőlünk, a vihar villámai akkor
is elérhetnek minket. A sötét felhők azt kell, hogy jelentsék számunkra, hogy
veszélyes helyzetben vagyunk.
Legveszélyesebb helyek a hegygerincek, főleg az egyenetlen,
erősen tagolt gerincszakaszok. A villám gyakran csap le ezeken a területeken,
mivel az éles formációk vonzzák a villámokat. Vihar esetén a lehető leghamarabb
le kell jutnunk a hegyek alsóbb régióiba. Ha lehetséges, a legjobb megoldás
bemenni egy menedékházba. Ha azonban nincs a közelben elérhető épület, a
villámcsapás esélyének minimalizálása céljából guggoljunk le, és kezünkkel
érintsük meg a földet. Még ha el is ér bennünket a villám, annak hatása kevésbé
lesz veszélyes, mivel az elektromos áram a testünkön keresztül gyorsan behatol
a földbe, és ott megszűnik.
