A
Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) megfelelő választás azoknak, akik a Tátra
gerincéről álmodnak, de nem érzik magukat felkészültnek a Sas út (Orlą Perć)
bejárásához. A turistaút itt összehasonlíthatatlanul könnyebb, nem igényel
sziklákon való mászást, ellenben nagyszerű kilátást biztosít. A lekerekített
csúcsok csoportját a hegyoldalt borító szittyó (Juncus trifidus) jellegzetes
nyár végi, őszi vöröses-barna színe alapján nevezték el.
A Vörös-hegyek gerince
üledékes kőzetekből épül fel, melyre a legmagasabb csúcsok szintjén helyenként
kristályos és metamorf kőzetek palástja borul. A Vörös-hegyek szikláit
glaciális folyamatok, a fagyok és az időjárás formálták. A gerinc alatt
található jégkorszaki katlanok az egykori gleccserek munkája nyomán jöttek
létre, melyek jól látható módon felszaggatták a sziklafalakat. A gerinc északi
lejtőin számos barlang alakult ki, itt találhatók pl. Lengyelország legnagyobb
barlangjai, a Nagy-Havas-barlang (Wielka Śnieżna Studnia) és a Havas-barlang (Śnieżna
Studnia), azonban turisták előtt mindkét barlang zárva van.
Teljes
szépségükben feltárulnak a hegyoldalakat borító, nagy kiterjedésű alpesi rétek,
a sziklás hegyoldalakat alpesi növényzet borítja. A szittyón kívül számos
egyéb, főleg mészkedvelő virágos növény és fűféle is megtalálható errefelé,
ezek tavasszal és nyáron festői szőnyeget, szinte sziklakertet alkotnak itt. A
különböző fajok helyi megoszlása az adott terület geológiai, magassági
viszonyainak függvényében váltakozik.
A
hegycsoport a Nyugati-Tátra főgerincének része, négy csúcsból áll. Idő és
energia megtakarítás céljából a Vörös-hegyek bejárását érdemes a
Gáspár-csúcsról (Kasprowy Wierch) kezdeni, ahová kabinos felvonóval juthatunk
fel. Innen a piros jelzésű turistaúton juthatunk el a Konrád-púpig (Kondracka
Kopa, 2005 m), amely a Vörös-hegyek legkeletibb csúcsa. Keletről nyugat felé
haladva ezután következnek a Vörös-hegyek további csúcsai, sorrendben a
Kis-réti-hegy (Małołaczniak, 2105 m), a Vésett-kő (Krzesanica, 2122 m) és a
Sötét-hegy (Ciemniak, 2096 m). Ha ebből az irányból járjuk be a hegycsoportot,
akkor a végén egy hosszú ereszkedés vár ránk a Kościelisko-völgybe (Dolina
Kościelisko), ahonnan buszokkal juthatunk vissza Zakopanéba.
A
Vörös-hegyek csoportját több irányból is elérhetjük jelzett turistaúton. A
választott útvonaltól függetlenül a hegycsoport bejárására egy egész napot kell
tervezni. A túra a szlovák-lengyel határon vezet, az útvonalról csodás kilátás
nyílik a Tátrára. Az útvonal kevésbé fárasztó, de azért vannak izzasztó
szakaszok is. Útközben nincsenek különösebb nehézségek, de mindig csak a
kijelölt ösvényeken közlekedjünk. A gerinc látszólag ártalmatlan északi lejtői
egyre több turistát vonzanak, akik közül egyesek megpróbálnak lemenni a gerinc
alatt húzódó völgyekbe. Ez sok esetben tragikusan végződött, a meredek lejtők
ugyanis sok esetben függőleges falakban törnek le a völgyek mélyére. Amennyiben
elveszítjük a nyomot a Vörös-hegyekben, mindig csak felfelé haladjunk tovább,
soha ne lefelé! A nyomot a Kancás-torony (Kobylarzowa Turnia) és a Nagy-torony
(Wielka Turnia) közötti szakaszon, valamint a Vésett-nyereg (Litworowa Przełęcz)
közelében veszíthetjük el a legkönnyebben (annak ellenére, hogy az út
megfelelően jelölve van).