A Vörös-hegyek Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2013/03/13
Hirdetés

A Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) megfelelő választás azoknak, akik a Tátra gerincéről álmodnak, de nem érzik magukat felkészültnek a Sas út (Orlą Perć) bejárásához. A turistaút itt összehasonlíthatatlanul könnyebb, nem igényel sziklákon való mászást, ellenben nagyszerű kilátást biztosít. A lekerekített csúcsok csoportját a hegyoldalt borító szittyó (Juncus trifidus) jellegzetes nyár végi, őszi vöröses-barna színe alapján nevezték el.

A Vörös-hegyek gerince üledékes kőzetekből épül fel, melyre a legmagasabb csúcsok szintjén helyenként kristályos és metamorf kőzetek palástja borul. A Vörös-hegyek szikláit glaciális folyamatok, a fagyok és az időjárás formálták. A gerinc alatt található jégkorszaki katlanok az egykori gleccserek munkája nyomán jöttek létre, melyek jól látható módon felszaggatták a sziklafalakat. A gerinc északi lejtőin számos barlang alakult ki, itt találhatók pl. Lengyelország legnagyobb barlangjai, a Nagy-Havas-barlang (Wielka Śnieżna Studnia) és a Havas-barlang (Śnieżna Studnia), azonban turisták előtt mindkét barlang zárva van.
Teljes szépségükben feltárulnak a hegyoldalakat borító, nagy kiterjedésű alpesi rétek, a sziklás hegyoldalakat alpesi növényzet borítja. A szittyón kívül számos egyéb, főleg mészkedvelő virágos növény és fűféle is megtalálható errefelé, ezek tavasszal és nyáron festői szőnyeget, szinte sziklakertet alkotnak itt. A különböző fajok helyi megoszlása az adott terület geológiai, magassági viszonyainak függvényében váltakozik.
A hegycsoport a Nyugati-Tátra főgerincének része, négy csúcsból áll. Idő és energia megtakarítás céljából a Vörös-hegyek bejárását érdemes a Gáspár-csúcsról (Kasprowy Wierch) kezdeni, ahová kabinos felvonóval juthatunk fel. Innen a piros jelzésű turistaúton juthatunk el a Konrád-púpig (Kondracka Kopa, 2005 m), amely a Vörös-hegyek legkeletibb csúcsa. Keletről nyugat felé haladva ezután következnek a Vörös-hegyek további csúcsai, sorrendben a Kis-réti-hegy (Małołaczniak, 2105 m), a Vésett-kő (Krzesanica, 2122 m) és a Sötét-hegy (Ciemniak, 2096 m). Ha ebből az irányból járjuk be a hegycsoportot, akkor a végén egy hosszú ereszkedés vár ránk a Kościelisko-völgybe (Dolina Kościelisko), ahonnan buszokkal juthatunk vissza Zakopanéba.
A Vörös-hegyek csoportját több irányból is elérhetjük jelzett turistaúton. A választott útvonaltól függetlenül a hegycsoport bejárására egy egész napot kell tervezni. A túra a szlovák-lengyel határon vezet, az útvonalról csodás kilátás nyílik a Tátrára. Az útvonal kevésbé fárasztó, de azért vannak izzasztó szakaszok is. Útközben nincsenek különösebb nehézségek, de mindig csak a kijelölt ösvényeken közlekedjünk. A gerinc látszólag ártalmatlan északi lejtői egyre több turistát vonzanak, akik közül egyesek megpróbálnak lemenni a gerinc alatt húzódó völgyekbe. Ez sok esetben tragikusan végződött, a meredek lejtők ugyanis sok esetben függőleges falakban törnek le a völgyek mélyére. Amennyiben elveszítjük a nyomot a Vörös-hegyekben, mindig csak felfelé haladjunk tovább, soha ne lefelé! A nyomot a Kancás-torony (Kobylarzowa Turnia) és a Nagy-torony (Wielka Turnia) közötti szakaszon, valamint a Vésett-nyereg (Litworowa Przełęcz) közelében veszíthetjük el a legkönnyebben (annak ellenére, hogy az út megfelelően jelölve van).
Forrás: http://podroze.gazeta.pl; Fotó: Maciej Sitarz
Hirdetés
Hirdetés