A 9 km hosszú
Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska), mint a Nyugati-Tátra legszebb völgye
sok turistát vonz. Festői rétek, meredek sziklák, változatos természet és az
egyedülálló tájkép teszi, hogy ez az egyik leglátogatottabb völgy a Tátrában. A
fővölgy felső részén három nagyobb ágra oszlik, ezek a Kevély-völgy (Dolina
Pyszniańska), a Lengyel-Toman-völgy (Dolina Tomanowa) és a Miętusz-völgy
(Dolina Miętusia). A fővölgynek számos kisebb ága is van, mint pl. a nagyon
vonzó, a turisták által részben hozzáférhető Krakkói-szurdok (Wąwóz Kraków).
A völgy változatos
geológiai felépítésének és a tájat formáló különböző természeti jelenségeknek
köszönheti változatos természeti adottságait, beleértve az állat- és
növényvilágát is. A völgyet alsó és középső részén üledékes kőzet alkotja,
ennek köszönhetőek a völgyben változatos geológiai formációkkal találkozhatunk.
A völgy északi részét alkotó mészkő és eocén konglomerátumoktól kezdve a felső
részt (az Ornak gerince és a Lengyel-Toman-hegy közötti területet) alkotó
gránitig és metamorf kőzetekig számos kőzet megtalálható itt. A völgy egy
része, többé-kevésbé a középső részén található Hámor-völgy (Dolina Smytnia)
torkolata feletti terület a jégkorszakban el volt jegesedve. A völgy alsó
részein a Kościelisko-patak eróziós munkájának köszönhetően alakultak ki a
különböző karsztformák. Ezen tényezőknek köszönhetően a völgy alsó (és
különösen középső) részén számos mészkősziklát, tornyot, sziklás
völgyszűkületet, sziklakaput (Kantak-, Kraszewski- és Raptawica-kapu) és
barlangot láthatunk. A völgy csak legmagasabb részén magashegyi (bár nem
alpesi) jellegű, ezeken a részeken kiterjedt gerincek és benőtt legelők
dominálnak, törpefenyő-foltok és sziklák váltogatják egymást. A jégkorszakból
visszamaradt kisebb katlanokat meredek vízmosások barázdálják.
A
Kościelisko-völgyben már a XV. század végén ezüstöt és rezet bányásztak, míg a
XVIII. század végén, a XIX. század elején színesfémek kinyerésére használt
vashámor üzemelt a völgyben, sőt, egy vendéglő is működött. Az egykori hámorra
a Betyár-kápolna (Kapliczka Zbójnicka) emlékezteti az arra járókat. A legenda
szerint a kápolna egy templom helyén áll, amelyről a tisztás, sőt, az egész
völgy kapta a nevét. A völgyben nagyon korán, már a XVIII. század második
felében feltűntek az első turisták.
A völgyben a zöld
jelzésű turistaút vezet végig, melyen a Kiry nevű tisztástól a PTTK Ornak
menedékházáig juthatunk el. A zöld jelzésből számos jelzett turistaút ágazik el
különböző irányokba, amelyekről megtekinthetjük a völgy legérdekesebb pontjait.
A menedékháztól a zöld jelzés tovább vezet a Lengyel-Toman-völgybe, a fekete
jelzésű turistaúton pedig könnyű túrát tehetünk a völgy egyetlen tavához, a
Fenyves-tóhoz (Smreczyński Staw).
Ha a
Kościelisko-völgyben járunk, mindenképpen látogassunk el a Krakkói-szurdokba
(Wąwóz Kraków) és a Sárkány-gödörhöz (Smocza Jama), járjuk be a
Fagyos-barlangot (Mrożna Jaskinia), az Útvesztő-barlangot (Mylna Jaskinia) és a
Raptawicai-barlangot (Raptawicka Jaskinia). Érdemes egy kis kitérőt tenni a
kiterjedt Lapos-rétre (Polana na Stołach), ahol a régi korokból megmaradt
pásztorkunyhók valóságos skanzenjét láthatjuk, nem mellékesen gyönyörű kilátással.
Ne feledkezzünk meg a Jeges-forrásról (Lodowe źródło) sem, amely az egyik
legszebb forrás a Tátrában. Főleg tavasszal elragadó látványt nyújt a
Felső-Miętusz-rét (Wyża Miętusia Kyra), amelyen kárpáti sáfrányok sokasága
virít a tavaszi napsütésben. A tisztáson a legeltetési kultúra számos
emlékével, ma is működő pásztorszállásokkal találkozhatunk, melyekben füstölt
és nem füstölt juhsajtot is vásárolhatunk.
