A Malompataki-völgy (Mlynická
dolina) elsősorban két dolognak köszönheti a népszerűségét. Először is annak,
hogy könnyen hozzáférhető az ismert és tömegek által látogatott magas-tátrai
településről, Csorbatóról (Štrbské Pleso, 1350 m), másodszor pedig annak, hogy
ebben a völgyben található az egyik legismertebb tátrai zuhatag, a
Fátyol-vízesés (Vodopád Skok, 1780 m).
A Malompataki-völgyet, mint a
legtöbb völgyet a Tátrában a gleccserek alakították ki a múltban. A völgy a
gleccsertevékenységnek köszönhetően keresztirányban jól láthatóan széles U alakú,
ami a jégvájta völgyek tipikus jellemzője. Ezen túlmenően az egykori gleccserek
mozgásának ritmusa is jól látható, mivel a völgyben a múltban több nagy
sziklaküszöb keletkezett. Ez a gleccsermozgás volt az előfeltétele annak, hogy
a völgyben számos, a Magas-Tátrát jellemző hegyi tó keletkezzen. Ezen túlmenően
ezek a sziklaküszöbök teszik lehetővé azt, hogy a hegyi patakokból
szebbnél-szebb vízesések alakuljanak ki.
A Malompataki-völgy
legjellegzetesebb küszöbén alakult ki a Magas-Tátra egyik leghíresebb,
legnagyobb vízhozamú, harmadik legmagasabb vízesése. Fátyol-vízesésnek
(szlovákul vodopád Skok) nevezik, annak a kb. 100 m magas sziklaküszöbnek
köszönhetően, amelyről a Malompatak (Mlynica) vize hirtelen, mintegy a küszöböt
átugorva (ugrás szlovákul skok) esik le (ez a szlovák név eredete – a szerk.).
A tényleges vízesés magassága mintegy 25 méter. A Malompatak általában véve is
lépcsőzetes jellegű, ami valószínűleg hozzájárult nevének kialakulásához is,
mivel a lépcsőzetes szakaszok a malom zsilipjére emlékeztetik az embert. A
szlovák mlynica szó jelentése valójában patak, amely átfolyik a malom alatt, és
így hajtja meg a malomkereket. Több tátrai völgyhöz hasonlóan az egész völgy a
patakról kapta a nevét.
A talajszint felett megfelelő
időjárási körülmények mellett a hirtelen alábukó víztömeg fölött átívelő vízpermet
valóságos fátylat képez, amely a napfényben irizáló (fémes fénnyel csillogó,
színjátszó) színek sokaságával kápráztatja el a szemlélőt (ez a magyar
elnevezés eredete – a szerk.).
A monda szerint valaha régen egy
ifjú zergevadászat közben eljutott eddig a vízesésig. A vízesés tetejére érve
azonban megcsúszott, és a mélybe zuhanva életét vesztette. Az ő szomorú kedves
ettől kezdve megállás nélkül bolyongott a völgyben, és közben szívbemarkolóan
siratta kedvesét. Keserves, el nem apadó könnyeiből alakult ki azután a
vízesés, valamint a vízesést borító fátyol, amely a bánatos leány szomorúságát
fejezi ki.
A Fátyol-vízesés vízhozama igen
változó, mivel ezen a területen erősen szezonális a csapadék mennyisége. A
vízesés megjelenése mindig a pillanatnyi csapadék mennyiségétől függ, a
legimpozánsabb és legnagyobb benyomást a tél során felhalmozódott hómennyiség
olvadása idején, tavasz végén, nyár elején teszi az emberre.
A kb. 6 km hosszú
Malompataki-völgyön a Csorbatóról induló sárga jelzésű turistaút vezet végig,
amelyen alig több mint 3 óra alatt juthatunk el a völgy végéig. Az út kezdetén
tűlevelű erdőben haladunk, ezt fokozatosan felváltja a törpefenyő, amely
fokozatosan elvékonyodik, míg végül megérkezünk a csupasz sziklák világába.
Balra, a nyugati oldalon a Szoliszkó-gerinc (Hrebeň Soliska) szegélyezi a
völgyet, míg jobbra, kelet felé a Bástya-gerinc (Hrebeň Bášt) déli végén
emelkedő Pátria (Patria, 2203 m), majd a gerinc legmagasabb csúcsa, a Sátán (Satan,
2432 m) emelkedik. Egyenesen előttünk, a völgyzárlatban a Csorbai-csúcs (Štrbský
štít , 2385 m) piramisa emelkedik.
Nagyjából a völgy középső részén
található a Fátyol-vízesés, amely mellett láncok segítik a feljutást. A vízesés
fölött találjuk a festői Fátyol-tavat Pleso nad Skokom, 1801 m), amely vizével
a Fátyol-vízesést táplálja. Már a magasabb régióban található az Alsó- és
Felső-Zerge-tó (Nižné a Vyšné Kozie pleso, 1941 és 2109 m), majd teljesen a
völgy végén, a Csorbai-csúcs alatt a völgy legnagyobb tava, a Szentiványi-tó
(Capie plseo, 2072 m). Ennek partjáról meredek ösvényen juthatunk fel a
Szoliszkó-gerinc turistaszempontból legjelentősebb átjárójába, a Lorenz-hágóba (Bystré
sedlo, 2314 m) – ez a turistaút legmagasabb pontja, ahonnan felejthetetlen
kilátásban lehet részünk. A hágó alatti elágazástól még visszafordulhatunk, vagy
az innen egyirányú ösvényen felmehetünk a hágóba, melyen átjutva láncokkal
biztosított turistaúton a Furkota-völgybe (Furkotská dolina) érkezünk. Akár
erre is visszajuthatunk a Csorbai-tóhoz, amely egyrészt nagyon szép körtúra, másrészt
elegendő kihívást is jelenthet.
![]()
A Magas-Tátrában november 1. és
június 15. között érvényes szezonális zárlat a Malompataki-völgyet is érinti.
Egész évben felmehetünk viszont a Fátyol-vízesés alá, de a vízesés feletti
terület csak a nyári szezonban hozzáférhető. A Malompataki-völgy a Tátrai
Nemzeti Park részét képező Malompataki-völgy Nemzeti Természetvédelmi Terület
része, melynek területe kb. 704 hektár. Ebből eredően, alapvetően viszont a
természet tiszteletének következtében túránk során viselkedjünk kulturáltan és
megfontoltan. Megfájdul az ember szíve, amikor ilyen helyeken a civilizált
ember által termelt hulladékot, főleg műanyag palackokat látunk szétszórva,
amelyeknek a természetes lebomlási ideje szinte végtelen. A környezetüket
teljes nyugalommal szennyező primitív „turisták” durván és gondolkodás nélkül szennyezik
a környezetet, míg az igazi turisták, a hegyek valódi szerelmesei az évente
megrendezett „Tiszta hegyek” takarítási akciók során takarítják azt. Itt is, és
a Magas-Tátra más völgyeiben is mindig emlékezzünk arra, hogy ez nem a mi
otthonunk, mi itt csak vendégek vagyunk!
