A Gąsienica-völgy a Tátra északi oldalának
egyik legnagyobb völgyét, Gąsienica-Szárazvíz-völgyet (Dolina Suchej Wody) déli
végén lezáró hatalmas völgykatlan, melyet a Kápolna-gerinc két, egymástól
jól elkülönülő ágra oszt szét. Nyugati oldalát a Kápolna-csúcs (Kościelec,
2155 m) mellett a Svinica (Świnica, 2300 m) és a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch,
1987 m) uralja. A völgynek ez a része képezi a Magas- és a Nyugati-Tátra
határát, hátterében a két hegység határát jelentő Liliom-hágóval (Liliowe, 1947
m).
A völgy alján tavak egész csoportja található, melyek közül a legnagyobb a
Gąsienica-Zöld-tó (Zielony Staw Gąsienicowy, 1672 m). A völgy keleti oldalát a
Zawrat-hágótól (Zawrat, 2159 m) a Zerge-hegyen (Kozi Wierch, 2291 m) és a Gránát-csúcsokon
(Granaty) a Sárga-hegyig (Żółta Turnia, 2087 m) terjedő kanyargós gerinc
határolja. A völgynek ebben a részében két tó található, közülük az egyik az
elragadó Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gąsienicowy, 1620 m).
![]()
A völgy geológiailag heterogén
szerkezetű, ennek megfelelően különféle geológiai képződményekkel
találkozhatunk itt. A Gáspár-csúcsmasszívuma, a Kápolna-gerinc, a Zerge-hegy
és a Gránátok kristályos kőzetekből épülnek fel. Alattuk, valamint a
Gáspár-gerinc (Uhrocie Kasprowe) és a Liliom-hágó körzetében üledékes őskőzetek
vannak jelen, míg a Gąsienica-tisztáson (Hala Gąsienicowa) környékén az
üledékes kőzeteknek a Giewontot is alkotó fajtája fordul elő. A tájat
gleccserek formázták, ennek jól látható nyomai a jégkorszaki katlanok, morénagátak
és a gleccsertavak.
A völgy magashegyi karaktere jól
látható a növényzeten is. A fenyveserdő felső határa itt mintegy 1500 méter
tengerszint feletti magasságban található (ez a Gąsienica-erdő a
Fekete-Gąsienica-völgyben, a Kápolna-gerinc alatt). Csak a
Gąsienica-tisztás felett kezdődik a törpefenyő övezete, amelynek kiterjedt
állományai helyenként 1800 méterig felnyúlnak. A törpefenyők sávja fölött a
sziklás rétek és meredek sziklatornyok uralkodnak, különösen igaz ez a völgy
keleti részére.
A völgy egyik fő nevezetessége a
Gąseinica-Fekete-tó, amely az egyik legnagyobb méretű állóvíz a Tátrában,
területét tekintve az 5. legnagyobbként tartják számon, 1620 méter tengerszint
feletti magasságban található. Nevét a Pleurocapsa polonica nevű algáról kapta,
amely 1 méter mélységig tömegesen fordul elő a tóban. Ez az alga sötét
bevonatot képez a vízből kinövő sziklákon, ennek köszönhetően a tó vize sötét
tengerkéknek, néhol szinte feketének látszik.
A XIX. században a tó partján egy
primitív kunyhó állt, amely 1920-ban leégett. Az északi parton a XX. század
elején egy kis szigetet terveztek létrehozni, ahol Juliusz Słowacki, a híres
lengyel költő szarkofágját tervezték elhelyezni, akinek azonban semmi
kapcsolata nem volt a Tátrával.
A Gąsienica-völgy ma a Lengyel-Tátra
egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja. Ehhez hozzájárul a völgyben
található Murowaniec menedékház (Schronisko Murowaniec, 1500 m), valamint a
Gáspár-csúcsra közlekedő kabinos felvonó, amely lehetővé teszi, hogy
gyakorlatilag erőfeszítés nélkül, fentről indulva jussunk el a völgybe. A
völgyben több fontos jelzett turistaút vezet, amelyeken a völgy szinte minden
fontos turistacélpontja elérhető – legnépszerűbb a Kápolna-csúcsra és a
Svinica-hágóba vezető ösvény. A völgyből gyönyörű kilátás nyílik többek között
a Gáspár-csúcs és a Svinica között húzódó gerincre. A völgy turistaútjainak
királya a technikailag igényes Sas út, a Lengyel-Tátra egyedülálló alpesi
útvonala.
