|
Betűzőszú |
Rosszabb, mint a pestis! A
Magas-Tátra faállományát pusztító betűzőszú már megjelent az egészséges fákon
is! Mára már az erdészek büszkesége, a Csendes- és a Kapor-völgy is siralmas
állapotban van. A Magas-Tátra legnagyobb vízeséséhez közeledve fájdalmas kép
tárul a természet szerelmeseinek szeme elé: a Magas-Tátra nyugati része, a
Csendes- és a Kapor-völgy azon hegyoldalai, ahol a természetvédők megakadályozták
a 2004-es szélviharban kidőlt fák kitermelését, ma a kiszáradt fák temetőjének
tekinthető.
„A látvány siralmas. A bogarak rajzását még az idei hűvösebb nyári
időjárás sem tudta megakadályozni” – mondja a fejét rázva Lenka Burdová, a
Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (TANAP) munkatársa. A tavalyihoz képest ma közel 20.000-el több,
a betűzőszú által megkárosított fa található ezen a területen. 2007-től, amikor
a Csendes- és a Kapor-völgyet a természetvédők harcának eredményeként
fokozottan védett területté nyilvánították, már csaknem 200.000 halott fát
regisztráltak ezen a legfeljebb 600 hektár nagyságú területen. „Ez egy olyan
területen, amelyet nem érintett a szélvihar, megdöbbentő” – mondta Burdová.
A betűzőszú helyreállíthatatlan
károkat okozott például az itteni lucfenyő állományban, amely a legnagyobb és
legjobb állapotban megőrzött komplex erdőterület a TANAP területén. Ezzel
szemben a természetvédők azt mondják, a betűzőszú támadása három évvel ezelőtt
véget ért. „A száraz fák alatt már kikandikálnak a fiatal hajtások, amelyek egy
új élet, egy új erdő előhírnökei” – hangsúlyozta Erik Baláž, az EKOfóra
munkatársa.
A betűzőszú (Ips typographus) a mindenevő bogarak alrendjéhez, az
ormányosbogarak családjába tartozik, mérete 4-6 mm. A tűlevelű erdők, főleg a
lucfenyvesek lakója, a fenyő egyik legveszedelmesebb kártevője. A fák vastagabb
kérgében él, amely a fa nedvesség és tápanyagellátását biztosítja. Az
egészséges fa képes megvédeni magát a betűzőszú támadása ellen, mivel olyan
nedvet bocsát ki, amelybe szó szerint beleragad, majd elpusztul a betolakodó.
Amikor azonban valamilyen természeti csapás következtében a fa kérgét egyszerre
több ezer bogár támadja meg, abban az esetben gyengül az ellenálló képessége, a
bogarak szétrágják a háncsot, a fa elsorvad, végül kiszárad.