„Pénteken 17 óra után
érkezett a bejelentés a TOPR központjába három turistától, akik akkor érkeztek
a Konrád-púp térségébe. A turisták nem tudták, hogy pontosan hol vannak, és nem
rendelkeztek megfelelő felszereléssel, azaz nem volt náluk hágóvas, jégcsákány
és lavinamentő felszerelés.
A Tátrában rendkívül
kedvezőtlenek voltak a körülmények – 3-as szintű lavinaveszély volt érvényben,
nagy mennyiségű friss hó hullott, viharos szél kíséretében. A magasabban fekvő
területeken és a gerinceken jeges foltok váltakoztak a szél által összefújt friss
instabil hórétegekkel, amelyek nem tapadtak megfelelően a fagyott talajhoz.
A hegyimentők első
csoportja a közponból indulva több óra alatt, a Konrád-völgy (Dolina Kondratowa)
és a Száraz-Konrád-völgy (Suchá Dolina Kondratowa) között emelkedő Łopata gerincén
a mély hóban utat törve érte el a Konrád-púp felé vezető gerinc környékét.
Sajnos az időjárás további romlása és a jelentős lavinaveszély miatt az utolsó
200 métert nem sikerült leküzdeni, útközben kisebb lavina zúdult rájuk, amely
csak megerősítette a veszély mértékét. A túlságosan veszélyes körülmények miatt
a csúcsnak az éjszakai körülmények közötti megkerülésére tett kísérletek is kudarcba
fulladtak. Egy ponton a látótávolság néhány méterre csökkent, ekkor meg kellett
hozni a visszavonulásról szóló döntés. Rendkívül nehéz döntés volt, mert tudtuk,
hogy ilyen körülmények között a turisták segítség nélkül nem biztos, hogy
túlélik az éjszakát.
Ekkor merült fel a
turisták drónokkal történő kisegítésének lehetősége. A nehéz körülmények között
ez volt az egyetlen módja annak, hogy számukra bivaktakarókat és
fűtőcsomagokat biztosítsunk. A hegyimentők a szükséges felszereléssel együtt
elérték a Konrád menedékházat (Schronisko na Hali Kondratowej), és onnan próbálták
a drón rakományát az elakadt turisták közelébe juttatni. Többszöri próbálkozás
után a művelet sikerrel zárul, éjfél után a sérültek magukra terítették a
bivaktakarókat és aktiválták a melegítőcsomagokat. Ez lehetővé tette számukra,
hogy reggelig életben maradjanak. A repülő szerkezet azonban nem tért vissza,
az eljegesedett drón kényszerleszállást hajtott végre a hegyoldalon. Időközben
lemerült a turisták telefonja, így megszakadt velük a kapcsolat.
Reggel öt órakor
további mentőcsapatok indultak útnak, és dél körül a hurrikán erejű szélben
megtalálták a sérülteket. A körülmények miatt nem volt esély a mentőakció helikopteres
támogatására. Szerencsére az átfagyott túrázók a súlyos hipotermia ellenére
képesek voltak mozogni – amennyiben hordágyon kellett volna őket szállítani, az
több órát vett volna igénybe, ami ilyen körülmények között a mentők életét és egészségét
veszélyeztetné. Több óra elteltével a csoport elérte a menedékházat, ahonnan a
turistákat motoros szánokkal, Kuźnicéból pedig autókkal szállították kórházba.
A mentőakcióban összesen
30 hegyimentő vett részt, akik ezúttal is emberi életeket mentettek meg. Itt
azonban érdemes lenne néhány pillanatra elgondolkodni. Ismételten felhívjuk a turisták
figyelmét arra, hogy amikor kedvezőtlen időjárási körülmények között a hegyekbe
indulunk, nem szabad azzal elintézni a dolgot, hogy „ha rosszra fordul a
helyzet, hívjuk a hegyimentőket”. A bajba jutott turisták elérésére tett
éjszakai kísérlet megmutatta, hogy szélsőséges esetekben a segítség – a hegyimentők
emberfeletti erőfeszítései ellenére – lehetetlenné válhat, vagy túl későn érkezhet.
Érdemes feltenni magunknak a kérdést: hogyan végződött volna ez a történet, ha
a drón eljegesedése néhány perccel korábban mozgásképtelenné teszi a
szerkezetet?
Végezetül pedig ismételten
kiderült, hogy szélsőséges időjárási körülmények között a hegyimentők
tapasztalata, felkészültsége, kezeik és lábaik ereje kulcsfontosságúvá válik – de
csak addig, amíg nem lépnek át egy nagyon vékony határvonalat… Fontos tisztában
lenni azzal, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a mentési művelet
végrehajtásának kockázata túl magasnak bizonyulhat…
Az elkövetkező
napokban várhatóan továbbra is kedvezőtlen időjárás és intenzív havazás várható
a Tátrában – kérjük, hogy gondosan tervezzék meg és megfelelően készüljenek fel
túráikra. Téli körülmények között a könnyű ösvények is halálos csapdákká
válhatnak.
Kellemes és
biztonságos kikapcsolódást kívánunk!
TOPR”
A lengyel "szabályozás", a felső régiókban is a szabad mozgás és a mentési költségek kiszámlázásának hiánya ilyen és ehhez hasonló helyzeteket szül a Tátra lengyel oldalán. E történetben is jelentős szerepe volt a szerencsének. Számos áldozattal végződhetett volna a felelőtlen társaság túrája.
VálaszTörlésA TOPR a "kellemes és biztonságos kikapcsolódást kívánunk" életveszélyes jópofizás helyett keményen lobbizhatna a célzott korlátozások mellett.
Azért az mond valamit, hogy - tudomásom szerint - téli zárlat csak a Tátra szlovák oldalán van, sehol máshol Európában. Megjegyzem ott sem tartják be, mert értelmetlen. Egy ÖAEV tagság, meg simán kezeli a mentési költséget. Én úgy gondolom, hogy az embereket tájékoztatni kell, és helyzetbe hozni, aztán rájuk bízni a döntést.
TörlésÉrtem és elfogadnám az észrevételed, de vannak statisztikák. A lengyel nyitottság még egy felkészült és fegyelmezett hegymászó társadalom idealizált modelljére épít. Azt gondolom ezt túlhaladta a korunk, felkészült és totál dilettáns, ön és TOPR veszélyes hegyjárók ostromolják a Tátrát.
TörlésA közeltmúlt Gerlach-túra Trgédiája is rávilágít erre. Volt én, hogy a szlovák oldalon a 18 halálos balesetből 10 lengyel hegyjáró volt ( szándékosan kerülöm a hegymászó és turista megnevezést ).
Az ÖAEV tagság egy megvásárolható biztonság/felelőtlenség. Felkészültség és megfelelő felszerelés nélkül lobogtathatom az ÖAEV igazolványom, a hullaházban rátűzik majd a fekete zsákomra ( morbid ? ), direkt.
Az egy régi igazság, hogy csak olyan dolgot érdemes tiltani, amit be is lehet tartatni. Ahogy Rejtő Jenő írta, nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani. Kb. 30 téli szezont töltöttem a Tátra szlovák oldalán. Értelem szerint mozogtunk bőven a házak felett, szép téli túrák, csúcsmászások, jegezés, sítúrák stb. Azt kell mondanom, hogy elvétve találkoztunk HS vagy TANAP emberrel. Soha vissza nem fordítottak, esetleg megkérdezték mik a tervek. És ez szerintem így van jól. Az utóbbi időben a Poprádi házba jártam többet, ugye itt elvileg a piros-kék elágazásig lehet felmenni a Menguszfalvi völgyben. Na innen általában kitaposott ösvény vezetett a Tengerszem csúcsra. És ha nem is a nyári tömeg, de azért jelentős számú ember mozgott is általában.
TörlésNyilván az ÖAEV önmagában semmi, de jól tud jönni, ha beüt a baj, amit soha nem lehet kizárni. Eddig szerencsére még sosem kellett, de már csak babonából is megveszem.
Aki minden figyelmeztetés ellenére, esztelenül, tudás és felszerelés nélkül bajba kerül, az így járt, ez is a természetes szelekció része. Én úgy látom a mentők nagyon is tudják, hogy mit vállalhatnak be, és alapvetően betartják azt a szabályt, hogy az elsődleges a mentő biztonsága.
Milyen igazad van, azokból a nyomokból időnként én is tapostam. Nem lehet arra apparátust tartani, hogy a legelemibb szabályokat áthágókat megóvják. A "természetes szelekció" időről-időre megoldja.
VálaszTörlésAzért odaát ( a lengyel oldalon ) is behúzzák időnként a féket. Emlékszem 2019. október végén, kevéssel a szlovák zárlat előtt a korábbi havazás után a szlovák oldalon korrekt állapotok uralkodtak, míg a lengyel oldalon igazi tél.
A Tengerszemtől a Rysyre ekkor csak megfelelő felszereléssel rendelkezőket engedtek. Néztem az Ökör-szarvaktól az egyik oldalon a tömeget, a másikon a behavazott hegyoldalt egy-két mászóval.
Egy kicsit én másképp gondolom: a szabályok nem ellenünk vannak ( mászók ), és ha csak egy-két önveszélyes hegyjárót térít el a meggondolatlan vállalkozásától már megérte.