Sokan
tévesen egyszerűen csak Magas-Tátrának nevezik. Bár a Bélai-Tátra (Belianske
Tatry) a Tátrai Nemzeti Parkhoz (TANAP) tartozik, és közvetlenül a
Magas-Tátrával szomszédos, más a kőzettani felépítése és más a megjelenése. A
14 km hosszú mészkőgerinc 43 éve zárva van a turisták elől. A hegység barlangokat,
szurdokokat, szakadékokat és a II. világháborúból származó bunkereket rejt, napjainkban
zergék, mormoták és a ritka kőszáli sas élőhelye.A Bélai-Tátra
azonban a nyilvánosan látogatható helyeken is sok látnivalót kínál. A hegységet
most Oto Rozložník, a helyi viszonyok alapos ismerője, turistatérképek és a
Tátráról szóló könyvek szerzője révén ismerjük meg, akinek első könyve a Késmárki-Fehér-víz
völgyéről szól, amely a Bélai-Tátrát a Magas-Tátráról választja el. A könyv
címe Veselo a smutno v Doline Kežmarskej Bielej Vody (Vidáman és szomorúan a Késmárki-Fehér-víz
völgyében).
Menjünk
be magába a völgybe, amely csaknem 8 km hosszú, és a felső végén három részre
oszlik: a Zöld-tavi-völgyre (Dolina Zeleného plesa), a Fehér-tavi-völgyre (Dolina
Bielych plies) és az Elülső-Rézaknák völgyére (Predné Meďodoly). A völgyben folyik
a Fehér-patak (Biely potok), amely a Zöld-tavi-patakkal (Zelený potok) való
összefolyása után az Itató-patakkal (Napájadlový potok) együtt a Fehér-vizet
(Biela voda), a völgy egyik turisztikai látványosságot alkotja.Ami
most szigorúan védett terület, azt a múltban teljesen kiaknázták, sőt
kifosztották. A völgyet pásztorok, favágók, vadászok, gyógynövény- és erdei bogyógyűjtők,
és ami ma a szigorú védelem miatt a nemzeti parkban elképzelhetetlen, a bányászok
is használták. „Ezt bizonyítják az itteni elnevezések is: Elülső-Rézaknák,
Hátsó-Rézaknák, Rézpad-katlan a Rézpadokkal, ahol a XVIII. században a késmárki
Fábry család rézbányászattal foglalkozott, aranyat remélve” – mondja Oto
Rozložník. A Bélai-domb (Belianska kopa) lejtőin már a XVII. században kincskeresők
és aranyásók vájták alagútjaikat.Évszázadokkal
ezelőtt a völgyben szarvasmarhákat legeltettek, innen erednek a csúcsok elnevezései:
Zerge-csúcs (Kozí štít), Bika-hegy (Bujačí štít), Elülső-Mészárszékek (Predné
jatky), Hátsó-Mészárszékek (Zadné jatky), Kosár (Košiare) vagy Legelő (Pastviny).
„A késmárki, a rókusi és a szepesbélai pásztorok között rendszeresek voltak az
összetűzések, ezért 1872-ben ismét meg kellett állapítani a fenti településekhez
tartozó területek határait” – emlékszik vissza a Tátra szakértője. A Bélai-Tátrában
abban az időben tíz pásztorkunyhó állt.A
pásztorok és a marhacsordák azonban csak 1954-ig élvezhették a kivételes
környezetet, az ő itteni tevékenységükhöz kapcsolódik az orvvadászat és a
természet kifosztása. „Az orvvadászok elsősorban a zergékre vadásztak,
különösen a húsukért. A pásztorok voltak a mormotazsírral kereskedő orvvadászok
„szaktanácsadói” is, akik azért érkeztek ide, hogy kiássák a mormotákat, és
húsukból mormotakrémet nyerjenek, amelynek a légzőszervi megbetegedések
kelezésére alkalmas gyógyító hatást tulajdonítottak. Az orvvadászok befogták a felnőtt
kőszáli sasokat azért, hogy valódi sastollakat szerezzenek, amelyeket a gorálok
ünnepi alkalmakkor a kalapjuk mögött viseltek” – magyarázza Oto Rozložník.A Bélai-Tátra
közel 60 barlangja közül csak a Bélai cseppkőbarlang (Belianska jaskyna) látogatható,
de szintén jól ismert a 47 méter hosszú Zerge-barlang, ahol a zergék elrejtőznek
az időjárási viszontagságok elől.Egy
másik, sajnos szintén megközelíthetetlen látványosságok a II. világháborús
német katonai bunkerek sziklába vájt maradványai, melyek a Bolond Gerő (Hlúpy)
tömbjében találhatók. A nyeregben az ágyúk elhelyezésére szolgáló lövészárok maradványai
is láthatók, az ágyúkat a katonák a völgyben szétszedtek, felhozták ide és itt ismét
összeszerelték. Ez a lőállás stratégiai fontosságú volt a németek számára.A Bélai-Tátra
legmagasabb csúcsa a Holló-kő (Havran, 2152 m), de ez sem látogatható a
turisták számára. Hová
menjünk a Bélai-Tátrában?Bélai cseppkőbarlang
(Belianska jaskyna)A Bélai-Tátra
közel 60 barlangja közül az egyetlen, amely a nagyközönség számára is
látogatható. A Barlangligeti (Tatranská kotlina) parkolóból fél óra alatt lehet
felérni a barlanghoz. A barlangban készüljünk fel a sok lépcsőre, a barlangban
télen denevérek alszanak téli álmot. A barlangtúrát zenei és fényjáték teszi
vonzóbbá, ami azonban még ennél is lenyűgözőbb, az a teljes sötétség, amikor a
vezető egy időre lekapcsolja az összes lámpát. A Gyopár
menedékházhoz (Chata Plesnivec) BarlangligetrőlA
gyermekes családok is kényelmesen végig tudják járni ezt az útvonalat, amely másfél
órát vesz igénybe, az erdőn keresztül vezet, és a végén gyönyörű jutalom,
lélegzetelállító kilátás nyílik a Bika-hegy masszívumában található menedékházra,
amely az egyetlen lakható épület a Bélai-Tátrában. Gyopár
menedékház – Nagy-Fehér-tó (Veľké Biele pleso)Akinek
van elég ereje, újabb másfél óra alatt felmehet a Nagy-Fehér-tóig, a kevésbé
fittek addig a menedékházban várakozhatnak. Javorina
– Kopa-hágó (Kopské sedlo) – Nagy-Fehér-tóAz
útvonal kb. 3 órát vesz igénybe, mindenképpen maradjunk a jelzett úton. Javorináról
a Hátsó-Rézaknák völgyén (Zadné Meďodoly) keresztül vezet, nem különösebben
nehéz, még az emelkedő is kezelhető. Zárból
(Ždiar) a Nagy-Fehér-tó irányábaA
leghosszabb túra, amelyhez fittnek kell lenni, szánjunk rá egy teljes napot,
négy és fél órát vesz igénybe, amíg eljutunk a tóhoz. A Fehér-völgyön (Monková
dolina) és a Kopa-hágón (Kopské sedlo) keresztül vezet ahol láthatjuk azt a területet,
ahol a Bélai-Tátra és a Magas-Tátra találkozik. Ez jól látható a sziklák
összetételében – Bélai-Tátra mészkő, dolomit, Magas-Tátra gránit. Fehér-víz
(Biela Voda) – Nagy-Fehér-tóKözepesen
megerőltető túra, kevesebb mint három óra alatt megérkezhetünk a tóhoz, ahol a
múltban a Késmárki menedékház (Kežmarská chata) állt, amely 1974. október 7-én
leégett. Látható ott egy emléktábla, amelyet Oto Rozložník helyezett el, és
minden évben találkozót szervez a menedékház újjáépítésének támogatói számára.
Törekvések vannak ugyanis a ház helyreállítására. „Szeretnék itt inni egy teát,
de nem termoszból” – mondta Oto Rozložník a 2007-es első találkozón.
Fehér-víz
– Zöld-tavi menedékház
A menedékház
a Magas-Tátra határán található, a Fehér-víz parkolóból három óra alatt lehet feljutni.
A menedékház fölött emelkedik a Karbunkulus-torony (Jastrabia veža), amely
legendásan értékes drágakőjéről, a mágikus rubinról (karbunkulusról) ismert.
Forrás
és fotó: https://ahojmama.pravda.sk
Menjünk be magába a völgybe, amely csaknem 8 km hosszú, és a felső végén három részre oszlik: a Zöld-tavi-völgyre (Dolina Zeleného plesa), a Fehér-tavi-völgyre (Dolina Bielych plies) és az Elülső-Rézaknák völgyére (Predné Meďodoly). A völgyben folyik a Fehér-patak (Biely potok), amely a Zöld-tavi-patakkal (Zelený potok) való összefolyása után az Itató-patakkal (Napájadlový potok) együtt a Fehér-vizet (Biela voda), a völgy egyik turisztikai látványosságot alkotja.
Fehér-víz – Zöld-tavi menedékház
A menedékház a Magas-Tátra határán található, a Fehér-víz parkolóból három óra alatt lehet feljutni. A menedékház fölött emelkedik a Karbunkulus-torony (Jastrabia veža), amely legendásan értékes drágakőjéről, a mágikus rubinról (karbunkulusról) ismert.
Forrás és fotó: https://ahojmama.pravda.sk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése