2021. július 14., szerda

A szigorúan védett Bélai-Tátrában egykor virágzó élet folyt

Sokan tévesen egyszerűen csak Magas-Tátrának nevezik. Bár a Bélai-Tátra (Belianske Tatry) a Tátrai Nemzeti Parkhoz (TANAP) tartozik, és közvetlenül a Magas-Tátrával szomszédos, más a kőzettani felépítése és más a megjelenése. A 14 km hosszú mészkőgerinc 43 éve zárva van a turisták elől. A hegység barlangokat, szurdokokat, szakadékokat és a II. világháborúból származó bunkereket rejt, napjainkban zergék, mormoták és a ritka kőszáli sas élőhelye.
A Bélai-Tátra azonban a nyilvánosan látogatható helyeken is sok látnivalót kínál. A hegységet most Oto Rozložník, a helyi viszonyok alapos ismerője, turistatérképek és a Tátráról szóló könyvek szerzője révén ismerjük meg, akinek első könyve a Késmárki-Fehér-víz völgyéről szól, amely a Bélai-Tátrát a Magas-Tátráról választja el. A könyv címe Veselo a smutno v Doline Kežmarskej Bielej Vody (Vidáman és szomorúan a Késmárki-Fehér-víz völgyében).


Menjünk be magába a völgybe, amely csaknem 8 km hosszú, és a felső végén három részre oszlik: a Zöld-tavi-völgyre (Dolina Zeleného plesa), a Fehér-tavi-völgyre (Dolina Bielych plies) és az Elülső-Rézaknák völgyére (Predné Meďodoly). A völgyben folyik a Fehér-patak (Biely potok), amely a Zöld-tavi-patakkal (Zelený potok) való összefolyása után az Itató-patakkal (Napájadlový potok) együtt a Fehér-vizet (Biela voda), a völgy egyik turisztikai látványosságot alkotja.
Ami most szigorúan védett terület, azt a múltban teljesen kiaknázták, sőt kifosztották. A völgyet pásztorok, favágók, vadászok, gyógynövény- és erdei bogyógyűjtők, és ami ma a szigorú védelem miatt a nemzeti parkban elképzelhetetlen, a bányászok is használták. 
„Ezt bizonyítják az itteni elnevezések is: Elülső-Rézaknák, Hátsó-Rézaknák, Rézpad-katlan a Rézpadokkal, ahol a XVIII. században a késmárki Fábry család rézbányászattal foglalkozott, aranyat remélve” – mondja Oto Rozložník. A Bélai-domb (Belianska kopa) lejtőin már a XVII. században kincskeresők és aranyásók vájták alagútjaikat.
Évszázadokkal ezelőtt a völgyben szarvasmarhákat legeltettek, innen erednek a csúcsok elnevezései: Zerge-csúcs (Kozí štít), Bika-hegy (Bujačí štít), Elülső-Mészárszékek (Predné jatky), Hátsó-Mészárszékek (Zadné jatky), Kosár (Košiare) vagy Legelő (Pastviny). „A késmárki, a rókusi és a szepesbélai pásztorok között rendszeresek voltak az összetűzések, ezért 1872-ben ismét meg kellett állapítani a fenti településekhez tartozó területek határait” – emlékszik vissza a Tátra szakértője. A Bélai-Tátrában abban az időben tíz pásztorkunyhó állt.
A pásztorok és a marhacsordák azonban csak 1954-ig élvezhették a kivételes környezetet, az ő itteni tevékenységükhöz kapcsolódik az orvvadászat és a természet kifosztása. „Az orvvadászok elsősorban a zergékre vadásztak, különösen a húsukért. A pásztorok voltak a mormotazsírral kereskedő orvvadászok „szaktanácsadói” is, akik azért érkeztek ide, hogy kiássák a mormotákat, és húsukból mormotakrémet nyerjenek, amelynek a légzőszervi megbetegedések kelezésére alkalmas gyógyító hatást tulajdonítottak. Az orvvadászok befogták a felnőtt kőszáli sasokat azért, hogy valódi sastollakat szerezzenek, amelyeket a gorálok ünnepi alkalmakkor a kalapjuk mögött viseltek” – magyarázza Oto Rozložník.

Megközelíthetetlen látványosságok
A Bélai-Tátra közel 60 barlangja közül csak a Bélai cseppkőbarlang (Belianska jaskyna) látogatható, de szintén jól ismert a 47 méter hosszú Zerge-barlang, ahol a zergék elrejtőznek az időjárási viszontagságok elől.
Egy másik, sajnos szintén megközelíthetetlen látványosságok a II. világháborús német katonai bunkerek sziklába vájt maradványai, melyek a Bolond Gerő (Hlúpy) tömbjében találhatók. A nyeregben az ágyúk elhelyezésére szolgáló lövészárok maradványai is láthatók, az ágyúkat a katonák a völgyben szétszedtek, felhozták ide és itt ismét összeszerelték. Ez a lőállás stratégiai fontosságú volt a németek számára.
A Bélai-Tátra legmagasabb csúcsa a Holló-kő (Havran, 2152 m), de ez sem látogatható a turisták számára.
 
Hová menjünk a Bélai-Tátrában?
Bélai cseppkőbarlang (Belianska jaskyna)
A Bélai-Tátra közel 60 barlangja közül az egyetlen, amely a nagyközönség számára is látogatható. A Barlangligeti (Tatranská kotlina) parkolóból fél óra alatt lehet felérni a barlanghoz. A barlangban készüljünk fel a sok lépcsőre, a barlangban télen denevérek alszanak téli álmot. A barlangtúrát zenei és fényjáték teszi vonzóbbá, ami azonban még ennél is lenyűgözőbb, az a teljes sötétség, amikor a vezető egy időre lekapcsolja az összes lámpát.
 
A Gyopár menedékházhoz (Chata Plesnivec) Barlangligetről
A gyermekes családok is kényelmesen végig tudják járni ezt az útvonalat, amely másfél órát vesz igénybe, az erdőn keresztül vezet, és a végén gyönyörű jutalom, lélegzetelállító kilátás nyílik a Bika-hegy masszívumában található menedékházra, amely az egyetlen lakható épület a Bélai-Tátrában.
 
Gyopár menedékház – Nagy-Fehér-tó (Veľké Biele pleso)
Akinek van elég ereje, újabb másfél óra alatt felmehet a Nagy-Fehér-tóig, a kevésbé fittek addig a menedékházban várakozhatnak.
 
Javorina – Kopa-hágó (Kopské sedlo) – Nagy-Fehér-tó
Az útvonal kb. 3 órát vesz igénybe, mindenképpen maradjunk a jelzett úton. Javorináról a Hátsó-Rézaknák völgyén (Zadné Meďodoly) keresztül vezet, nem különösebben nehéz, még az emelkedő is kezelhető.
 
Zárból (Ždiar) a Nagy-Fehér-tó irányába
A leghosszabb túra, amelyhez fittnek kell lenni, szánjunk rá egy teljes napot, négy és fél órát vesz igénybe, amíg eljutunk a tóhoz. A Fehér-völgyön (Monková dolina) és a Kopa-hágón (Kopské sedlo) keresztül vezet ahol láthatjuk azt a területet, ahol a Bélai-Tátra és a Magas-Tátra találkozik. Ez jól látható a sziklák összetételében – Bélai-Tátra mészkő, dolomit, Magas-Tátra gránit.
 
Fehér-víz (Biela Voda) – Nagy-Fehér-tó
Közepesen megerőltető túra, kevesebb mint három óra alatt megérkezhetünk a tóhoz, ahol a múltban a Késmárki menedékház (Kežmarská chata) állt, amely 1974. október 7-én leégett. Látható ott egy emléktábla, amelyet Oto Rozložník helyezett el, és minden évben találkozót szervez a menedékház újjáépítésének támogatói számára. Törekvések vannak ugyanis a ház helyreállítására. „Szeretnék itt inni egy teát, de nem termoszból” – mondta Oto Rozložník a 2007-es első találkozón.

Fehér-víz – Zöld-tavi menedékház

A menedékház a Magas-Tátra határán található, a Fehér-víz parkolóból három óra alatt lehet feljutni. A menedékház fölött emelkedik a Karbunkulus-torony (Jastrabia veža), amely legendásan értékes drágakőjéről, a mágikus rubinról (karbunkulusról) ismert.


Forrás és fotó: https://ahojmama.pravda.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...