2019. május 6., hétfő

Tátrai matuzsálem – ezeréves cirbolyafenyő

A Magas-Tátra Szlovákia leglátogatottabb nemzeti parkja. Vajon a hegység melyik részén vannak a legöregebb fenyvesek és őserdők? Elsősorban a Poduplaszki- (Bielovodská dolina) és a Kapor-völgy (Kôprová dolina) zárlatában, a Csendes-völgy (Tichá dolina), a Jávor-völgy (Javorová diolina) és a Malompataki-völgy (Mlynická dolina) alsó részén, és a Késmárki-Fehérvíz-völgyben (Dolina Bielej vody). A Liptói-Tátra területén a Katlan-vályúban (Kotlový žľab) és a Rohácsi-völgy (Roháčska dolina) zárlatában, a Bélai-Tátrában pedig elsősorban a Barlang-völgyben (Nová dolina), a Barlang-hegy (Nový vrch) északi lejtőjén. A múltban azonban ennél jóval több őserdő olt a Tátrában, az ember megjelenésével azonban az erdők egy része legelőkké változott, más részük a fakitermelés és a bányászat áldozatává vált. Az erdőállomány csökkenésének megakadályozása céljából a Tátrában 1933-ban a Katlan-vályúban hozták létre az első természetvédelmi területet.
A Magas-Tátra jelenleg az egyetlen hely Szlovákiában, ahol az őserdőben természetes körülmények között cirbolyafenyők élnek. A cirbolyák azoknak az erdőknek a maradványai, melyek akkor éltek, amikor a gleccserek eltűntek a Tárából. A cirbolyafenyőt a múltban bútorkészítésre és gyógyító olajok kinyerésére használták. Azok a cirbolyafenyők, melyek túlélték a megcsapolást, legalább 500 évesek, vagy annál idősebbek, néhány példányuk azonban több mint ezer éves.

A Tátrában a cirbolyafenyőn kívül a lucfenyő dominál, de helyenként vörösfenyővel, hegyi juharral és madárberkenyével is találkozhatunk. A tátrai erdőknek gyakran meg kell küzdeniük a mostoha körülményekkel – ilyenek a szél, a lavinák és a kártevő rovarok. Ezek azonban hosszú távon nem jelentenek veszélyt az erdőkre nézve, hiszen az erőd az ilyen természeti csapásokat követően változó korú és fajtájú mozaikokban újul meg.
A tátrai erdők királya a Kapor-völgyben él. Ennek a cirbolyafenyőnek a kerülete 410 cm, ez Szlováki egyik legöregebb fája. Pontos korát nehéz egyértelműen meghatározni, hiszen évgyűrűi üregesek, ezért a fa életkorát az évgyűrűkből meghatározni szinte lehetetlen. Ez a cirbolyafenyő azonban valódi műemlék. Az Alpokban azonban egy elpusztult fa elemzésével meglehetősen pontosan meg tudták határozni az elmúlt 9000 év időjárásának alakulását.
Forrás és fotó: https://dennikn.sk/blog

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...