2018. augusztus 6., hétfő

Jelzett utakon kívüli túrázás a Tátra szlovák oldalán

A Tátra déli oldalán a jelzett turistautakon kívül történő mozgást szabályozó rendelkezések kicsit eltérnek a lengyel oldalon érvényes, egy korábbi bejegyzésben közzétett előírásoktól. Az alábbiakban megpróbáljuk összegezni, hogy a Tátra szlovák oldalán hogyan, milyen feltételek megléte esetén lehet elhagyni a jelzett turistautakat. Először is a Tátra szlovák oldalán használható útvonalak három csoportját: vannak jelzett turistautak, vannak jelzés nélküli, csak hegyivezető kíséretében járható útvonalak, és vannak hegymászó útvonalak.
Az első csoportba tartozó útvonalakra lényegében ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a Tátra lengyel oldalán, vagyis a jelzett turistautakon – a magashegyi útvonalakat érintő, a téli időszakra (november 1. – június 14. között) érvényes lezárásokat figyelembe véve – bárki túrázhat.

Amennyiben viszont szeretnénk elhagyni a jelzett ösvényeket, akkor meg kell vizsgálni, hogy az tervezett útvonal a hegymászóskála szerint milyen nehézségű terepen vezet? A hegymászó skálán 0-tól II-es nehézségű utak alapvetően a hegyivezetővel túrázók részére vannak fenntartva. Ezzel kapcsolatban fontos kitétel, hogy a Tátrában ilyen túrákat csak a Tátrai Nemzeti Park, illetve a Hegyi Mentőszolgálat által előírt, a hegyivezetők nemzetközi szövetségei által kiállított igazolvánnyal rendelkező hegyivezetők vezethetnek. A túraútvonalaknak ebbe a csoportjába tartozik több olyan, a Tátra legnépszerűbb csúcsai közé tartozó magaslatra vezető útvonal, mint pl. a Gerlachfalvi-, a Lomnici- vagy a Tátra-csúcs. Ezeken az útvonalakon nem javasolt az egyénileg történő túrázás, mert ez könnyen feljelentéssel, és ennek eredményeképpen pénzbüntetéssel végződhet.
A harmadik csoportba tartoznak a kimondottan hegymászóútvonalak, amelyek nehézsége a hegymászó skálán III-as vagy annál nehezebb. Ezeket az útvonalakat a hegymászó egyesületekbe, szövetségekbe tömörült azon hegymászók használhatják, akik rendelkeznek a szövetség vagy egyesület igazolványával. Az ebbe a csoportba tartozó hegymászók természetesen az előző csoportba tartozó (0 – II-es nehézségű) útvonalakat is használhatják, de csak ereszkedéshez.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy bizonyos területek, mint pl. a Bélai-Tátra, a Kriván környéke vagy a Liptói-Tátra egy része a hegymászók számára sem elérhető, ezek a területek a legmagasabb fokú védettséget élvezve egyáltalán nem látogathatók.
Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

5 megjegyzés:

  1. Ilyen elmebeteg szabályozás Európában, de talán a világon is egyedülálló.Ha már ez van javaslom a szabályzatot kiegészíteni.Azok a hegymászók akik több mint 60 éve másznak, és megélik egészségesen a 80. évüket életük hátralevő részükben FELFELÉ is mászhassanak 1-es ,2-es úton.

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek én is.
    De mi a helyzet a kezdőkkel? Minden oktató azt mondja, hogy attól még, hogy egy kezdő V-VI -os falat mászik itthon, attól még ne kezdjen ugyanezzel a Tátrában, mert legfeljebb egy helikopteres élménnyel lesz gazdagabb ha szerencséje van. A magashegyi környezetet igenis szokni kell. Tájékozódás, időjárás, egyéni készségek stb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem kell foglalkozni az elmebeteg szabályaikkal. Menni kell, ahogy gondolod. Kezdő meg menjen egy nála tapasztaltabbal. Egyébként III-IV nehézség, egy aktív, edzésben lévő mászónak simán megy.

      Törlés
  3. Ezzel a szabályozással így nem foglalkoznak, mivel ők is érzik, hogy életszerűtlen. Én szinte csak 1 -II utakon túrázom egyedül, számos alkalommal találkoztam "hivatalos" túrázókkal, érdeklődtek a túracélom iránt, az nyilvánvaló volt, hogy egyedül túrázom, de nem kifogásolták, nem fordítottak vissza, a hegymászó igazolványom is csak kétszer kérték el. Én is 57 éves vagyok, mozogni kell a hegyen, az a legjobb igazolvány.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...